babtabla.hu

HTML

Ha csak ezt az oldaldobozt látod, akkor egy olyan sablont választottál, amiben csak balhasáb van, az oldaldobozaid viszont alapértelmezésben a jobbhasábba kerülnek. Menj be az Oldaldobozszerkesztőbe (Megjelenítés / Oldaldobozok), és kattints a Hasábcsere gombra!
babtabla.hu

Itt az írás, forgassátok...

közélet-közerkölcsök-magánbűnök- egy magyartanár emlékiratai Egerből

Oszd meg, és uralkodj magadon!

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

Idő van

Friss topikok

  • pushup: Tanár úr! azért én szívesen olvasnám a mostani véleményét is. Lehet, én értelmeztem félre, de korá... (2016.02.16. 11:02) Búcsú az olvasótól
  • Lordhell: @Csakazigazat!: A lényeg, hogy mind a kettő rossz. Ha már számokon lovagolunk 1 év alatt 44-45 15... (2014.05.14. 18:25) Na de kicsoda Lipusz Zsolt?
  • csakazolvassa: Műfarka kinek volt? Én értem, hogy aki hetero, annak nem probléma a melegek politikai emancipációj... (2012.08.13. 19:04) Az ember végül homokos? - (Értelmezési kísérlet)
  • gabcica: Sikerült ebben az évben és tavaly is részt vennem a rajz oktv-n. Ha megnézitek a témaadást és azt,... (2010.11.28. 16:29) Mit ér az OKTV?
  • zerge gorilla: "már két embernek is olcsóbb autóval közlekedni, mint tömegközlekedéssel..." Ezzel muszáj vitatko... (2010.11.07. 13:57) Buddhista közgazdaságtan

Két öreg a politika útvesztőjében

2008.01.22. 18:43 sasika61

A kőműves

A múlt héten Polgáron tüntetést tartottak az MSZP-s polgármester-képviselő ellen, aki gyanúba keveredett egy 30 milliós csalás elkendőzése ügyében.  A tüntetésről a helyi és az országos sajtó is beszámolt, az Indexen pedig címlapra került egy blog, mely a tüntetők egyikén gúnyolódott, finoman persze az egész jobboldalt is ütve. Ehhez az alábbi kép adott alkalmat. Való igaz, hogy aki a Himnusz jegyében tiltakozik, annak helyesen kellene leírnia az első sort (is). ( Érdekességként megjegyzem, hogy Kölcsey a kéziratban a megfelelő helyen az „Áld” változatot használta.) Emellett a táblán más, részben helyesírási, részben nyelvhelyességi hibák is előfordulnak. De nem ezért írok, hanem mert a táblát tartó emberre – akit méltányosságból „levágtam” a képről – ráismertem. Ő építette a házunkat.

Ma közel járhat a 70-hez, úgy tudom, a mienk volt az utolsó ilyen munkája. Két segéddel dolgozott mindössze, s az alapok kiásásától kezdve a cserepek felrakásáig mindent ők csináltak a házon. Két évbe telt, míg végeztek, de aki új látogatóként jön hozzánk, mindenki megjegyzi, hogy ilyen igényes, kiváló minőségű kőművesmunkával ma már alig találkozni. Vagyis a helyesírással hadilábon álló idős bácsi mesterségének az egyik legkiválóbb művelője volt.

Három éven át ( a házunk felépítése előtt bontott, garázst épített nálunk) napi kapcsolatban voltam vele, sokszor beszélgettünk más témáról is, különösen a történelem és a politika érdekelte, s azt hiszem, megkedveltük egymást. Bár nézeteik sok tekintetben nem egyeztek, tőlem jelentősen jobbra állt (1996-98-ban járunk), értékeltem viszonylagos olvasottságát, igényét egyfajta kultúrára, s végtelen jóakaratát, emberszeretetét. Sosem tudtam meggyőzni bizonyos történelmi folyamatok, események általam helyesnek vélt értelmezéséről; magyar –és történelemtanárként nagyon tisztelt, elismerte, értékelte „tudásomat”, de biztos volt benne, hogy néhány „alapvető” dologról nem tudhatom az igazságot ( pl. semmilyen bizonyítékkal nem lehetett meggyőzni, hogy Erdélyben már a 18. században többségben voltak a románok). Az elvakultság és a kedvesség, türelem, józanság különös „kevercse”volt, s mindezzel együtt nagyon szeretetre méltó. Ez a tábla bizonyos tekintetben szerintem mindezt kifejezi, hű tükre egyéniségének.

A portás 

S. bácsit mintegy 6-7 éve ismerem. A lányaim még kicsik voltak (2-3 évesek), mikor egyszer séta közben véletlenül szóba elegyedtünk, s kiderült, hogy egy közeli iskolában hétvégi portás, afféle őrző-védő. Ettől kezdve többször meglátogattam, a lányok játszottak az iskola pályáján, s közben mi hosszan elbeszélgettünk.

Gyári munkás volt évtizedeken át, becsületesen dolgozott, tehát nyugdíj mellett szüksége volt egy kis jövedelem-kiegészítésre. Barátságos, nyílt, kedves embernek ismertem meg, szerettem vele beszélgetni. 2-3 éve otthagyta a portáskodást vagy elküldték, azóta ritkán látom, s ha néha összefutunk, felületesen szót váltunk, de látom az arcán, ő is örül nekem.

S. bácsi néhány nappal ezelőtt néggyel előttem állt egy üzletben a pénztárnál. Mellette volt az újságos rész. Még nem vett észre, benyúlt a napilapok közé, s tévedhetetlen magabiztossággal kosarába tett – egy Népszavát.

Nemigen kell mondanom, hol állok én eme napilaphoz képest, nem is fontos. A két öreg rokonsága izgat. Bár a rendszerváltás előtt mindketten a „munkásosztályhoz” tartoztak, egyik sem volt a rendszer kegyeltje; ugyan folyton rájuk hivatkoztak, nevükben kormányoztak, valójában mindkettőjüket kegyetlenül kizsákmányolták a szó „klasszikus” marxi értelmében. Hogy jutott el ebből az egyik a MIÉP-hez, a másik pedig balszélre, érdekes lenne megtudni.

De túl a MIÉP-en, túl a Népszaván, véleményem irántuk semmit sem változott: továbbra is nagy tisztelettel tekintek rájuk. Megerősítették bennem, amiben mindig is hittem: végül is nem az a fontos, ki hol áll, nem az a fontos, kedves olvasóim. Éljenek sokáig!

Szólj hozzá!

Címkék: tüntetés népszava polgár miép munkások

A bejegyzés trackback címe:

https://sasika61mondja.blog.hu/api/trackback/id/tr35307612

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.