Bár szorosan véve nem tartozik a pedagógusok alapfeladatai sorába az a közutálat, amit a tanártársadalom nagy része Magyar Bálint iránt érez, ez a jelenség mégis működik. Ő ugyan aligha tudhat erről, a mértékéről pedig valószínűleg lövése sincs: azokon az oktatással kapcsolatos rendezvényeken, ahol megjelenik, többnyire illemtudó pedagógusok ülnek, már ha egyáltalán részt vesznek ilyeneken, mások pedig dehogy is mondanák neki: te, Bálint, húzzál már innen melegebb éghajlatra! Pedig ha beülne őokossága titokban egy tanári szobába, bizony cifrábbnál cifrább káromkodásokat hallhatna, melyben sűrűn emlegetik őt magát bizonyos transzcendens lénnyel hozva néminemű nemi összefüggésbe, különösen az utóbbi napokban.
Magyarnak nevezett Bálint nem lankad az oktatás szétverésében egy napot sem, s mivel szorít az ideje – napjai meg vannak számlálva-, ámokfutásszerűen kell cselekednie, jól tudván, hogy a tutyimutyi utódja, Hiller miniszter úr, mindenképp bólintani fog, hiszen az meg máshoz nem is ért.
Legújabban az érettségit vette célba a Bálintnak nevezett magyarunk. A parlament oktatási bizottságának ülésén módosító indítványt fogadtatott el, melyben megvonnák az önkormányzatoktól az érettségik megszervezésére, lebonyolítására adott támogatást, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy a tanárok elveszíthetik a vizsgáztatásért járó díjazást. Azt is kifejtette M.B., hogy a vizsgák lebonyolítása az önkormányzatok kötelessége, a pedagógusoknak pedig kifejezetten az alapfeladatai közé tartozik a vizsgáztatás.
Ezzel az indoklással mindössze két probléma van. Az érettségi rendszerét nem az önkormányzatok tették ilyen bonyolulttá és hihetetlen költségessé, hanem éppenséggel a szoclib kormány, személyesen pedig éppen őt terheli a felelősség: rengeteg vizsgatárgy, többféle érettségi (őszi-tavaszi; előrehozott- szintemelő stb.; 40-50 oldalas feladatlapok). Vagyis az ő bábáskodásával feltornászták istenesen a költségeket, s azt most az önkormányzatok nyakába akarják varrni.
A másik probléma kifejtése előtt feltennék egy kérdést: többet dolgozik-e az a tanár, aki pl. százhúsz érettségi dolgozatot kijavít (egyenként 40-50 oldal!), tételsort állít össze, szóbeliztet, annál a kollégájánál, aki pl. strandra jár június 15-e után? Ha a kérdésre igen a válasz, akkor aligha fogadható el az az érvelés, hogy mindez az alapfeladatok közé tartozik. Lehet persze nemmel is felelni, mint ahogy lényegében ezt teszi M.B. is. Csak akkor számoljunk a következményekkel. Azzal pl., hogy nevezett érettségiztető tanár azt fogja mondani: kötelezhettek pluszmunkára ingyen, de akkor annak olyan is lesz a minősége: kis pénz - kis foci, semmi pénz – asztali foci.
Csocsó – minőségi elvárások nélkül.
