HTML

Ha csak ezt az oldaldobozt látod, akkor egy olyan sablont választottál, amiben csak balhasáb van, az oldaldobozaid viszont alapértelmezésben a jobbhasábba kerülnek. Menj be az Oldaldobozszerkesztőbe (Megjelenítés / Oldaldobozok), és kattints a Hasábcsere gombra!
babtabla.hu

Itt az írás, forgassátok...

közélet-közerkölcsök-magánbűnök- egy magyartanár emlékiratai Egerből

Oszd meg, és uralkodj magadon!

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

Idő van

Friss topikok

  • pushup: Tanár úr! azért én szívesen olvasnám a mostani véleményét is. Lehet, én értelmeztem félre, de korá... (2016.02.16. 11:02) Búcsú az olvasótól
  • Lordhell: @Csakazigazat!: A lényeg, hogy mind a kettő rossz. Ha már számokon lovagolunk 1 év alatt 44-45 15... (2014.05.14. 18:25) Na de kicsoda Lipusz Zsolt?
  • csakazolvassa: Műfarka kinek volt? Én értem, hogy aki hetero, annak nem probléma a melegek politikai emancipációj... (2012.08.13. 19:04) Az ember végül homokos? - (Értelmezési kísérlet)
  • gabcica: Sikerült ebben az évben és tavaly is részt vennem a rajz oktv-n. Ha megnézitek a témaadást és azt,... (2010.11.28. 16:29) Mit ér az OKTV?
  • zerge gorilla: "már két embernek is olcsóbb autóval közlekedni, mint tömegközlekedéssel..." Ezzel muszáj vitatko... (2010.11.07. 13:57) Buddhista közgazdaságtan

Mérlegen az oktatásügy nyolc éve

2010.01.14. 15:33 sasika61

 

Klebelsberg Kunó 1922-1931 között volt vallás – és közoktatásügyi miniszter, ez mindössze egy évvel több, mint ami a jelenleg is regnáló koalíciónak jutott, sőt, ha hozzátesszük, hogy előtte is kormányon töltöttek már négy évet, akkor az évek számát tekintve meg is előzik őt.
 
Klebelsbergnek tehát kilenc év elég volt ahhoz, hogy máig úgy tekintsenek rá, mint a XX. századi közoktatásügy kiemelkedő alakjára, ha tehát lett volna egy hozzá hasonló kaliberű személyisége a koalíciónak, akkor most nem sóhajtoznánk, hogy na végre: mennek.
 
Az oktatásügyet sok változás érintette ez alatt a nyolc (tizenkét) év alatt. Talán egyetérthetünk abban, hogy ezek közt két olyan reform volt, amely jelentőségénél fogva kiemelkedett:  a felsőoktatásban Bologna-rendszerre való átállás, a közoktatásban pedig a kétszintű érettségi.
Bármely változtatásnak akkor van értelme, ha beavatkozásunkkal nem követünk el nagyobb kárt, mint amit megelőzni szeretnénk: ehhez a már-már közhelyes, de azért nagyon is szem előtt tartandó igazsághoz kell mérnünk a reformokat.
Hallgassuk meg az illetékeseket. Nemrég az ELTE Fizikus Professzori Tanácsa jelentetett meg egy kétségbeesett s ehhez képest kevés visszhangot kapott állásfoglalást, hogy nem lesz, aki a gyermekeinket a természettudományos tárgyakra tanítsa (két év múlva országosan legfeljebb 24 fő végez a természettudományos mesterszakokon, ezzel szemben 6-700 tanár megy nyugdíjba!), s ennek fő okát a Bologna-rendszerben látják. Ugyan az egészet nem akarják eltörölni, de az érintett területeken mindenképp. Helyes volt-e akkor az átállás? Nem.
 
Pár napja pedig Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia elnöke nyilatkozott, hogy el kellene törölni a kétszintű érettségit, s visszaállítani az egyszintűt, a régit. Volt értelme akkor a változtatásnak?
 
Ha pedig egészében tesszük mérlegre ezt a nyolc/tizenkét évet, s megkérdezzük: ma színvonalasabb-e az oktatás bármely területe, mint nyolc, tizenkét vagy húsz éve volt, akkor ki az, aki igennel merne felelni?
Pedig reformból kijutott bőven. Talán éppen ez volt a baj.

61 komment · 1 trackback

Címkék: oktatás közélet kétszintű érettségi bologna rendszer

A bejegyzés trackback címe:

https://sasika61mondja.blog.hu/api/trackback/id/tr751672144

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Minőségi? Oktatás?? Magyarországon??? 2010.01.15. 08:37:38

Kicsit felbosszantott a hír, hogy nem akarják szigorítani a felsőoktatásba kerülés feltételeit az érintettek. Pontosabban a minisztérium kész lenne a módosításra (csodálkoztam is Pistiéken), de a nagy tudású hallgatói önkormányzat ellenáll, a rekto...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Corry 2010.01.14. 21:59:48

Klebelsberg Kunónak könnyű volt. Ezt a mondatot le sem mertem volna írni, ha nem írnék rendszeresen ide és így is reszkírozom azt, hogy sokan azt hiszik, hogy elment a józan eszem. lehet, hogy tényleg elment ettől függetlenül, de azért van valami, amit ebből a meghökkentő mondatból ki akarok hozni.

Akkortájt egy olyan társadalmi közegben kellett oktatni, amely talpra akart állni, a kormány is ebben segédkezett és a kormányfőt Bethlen Istvánnak hívták.
Ma a társadalom züllésnek indult, a kormány is segédkezett ebben, az időszak nagy része alatt Gyurcsány Ferencnek hívták a kormányfőt.

Meccsoda különbség kérem szépen!

Az oktatásra kihat a társadalmi tudat, az is, hogy milyen tagjai sikeresek, a tanultak és szorgalmasak, vagy a jó kapcsolatokkal rendelkező gátlástalanság mint egyetlen pozitív tulajdonsággal rendelkező emberek. Amíg ez utóbbi a sztár és a jog is őket védi, addig ne számítsunk sok jóra.

Amit itt összehordtam direkt módon nem az oktatásról szól, de a diák is és a tanár is a felvázolt milliőben mozog, ami kihat az oktatási munkára is, aminek elemzését nem vállalnám mert csak áttételes információim vannak.

Káposztakukac 2010.01.14. 23:04:35

"4 fő végez a természettudományos mesterszakokon, ezzel szemben 6-700 tanár megy nyugdíjba"

1) és ebből a 600-700 emberből mind produktív munkát végzett, vagy csak valamilyen léhűtő volt egy harmadrangú főiskolán, egyetemen, esetleg gimiben...

2) kínálat és kereslet. van egy olyan érzésem, hogy belátható időn belül eléggé megnő az átlagfizetés az adott szakterületen.

igazikuruc 2010.01.14. 23:14:05

1 hete végeztem BME-n BSc.....mérnökként. (csúszás nélkül, elsőre)

semmi baj a kétszintű érettségivel. nem kell rohangálni felvételizni. sokkal egyszerűbb.

semmi baj a BSc-vel. nálunk aki befejzte a BSc-t egyből fel is veszik MSc-re. Aki AKAR az átmehet máshova, megvan a LEHETŐSÉGE. 3 év után lehet egy végzettsége, jobb mint ha 3 év után végzettség nélkül hagyná ott az egyetemet, így legalább technikusként, vagy akár üzemmérnökként elhelyezkedhet.

SENKI nem akar fizika tanár lenni, ezért nem lesz fizika tanár, nem pedig a bsc és kétszintű érettségi miatt.

R_John · http://sardobalo.blog.hu 2010.01.14. 23:16:08

azt gondolom, Sasika, hogy nincs ebben a dologban igazad. Az, hogy most nem lesz elég kémiatanár, nem jelenti, hogy rossz a rendszer. Ezt megfelelő ösztönzéssel, átalakítással lehet módosítani. soha nem volt még olyan változtatás, ami minden lehetséges problémát előre számításba tudott volna venni. Ráadásul - lehet, hogy rosszul emlékszem - a bolognai folyamat előtt is csökkent a tanárok száma, a matek/fizika/kémia szakokra mindig gyalázatosan alacsony pontszámmal lehetett bejutni, mióta követem a bejutási küszöböket.

Aztán a Bolognának van még egy előnye. Az ami Mo-on van, vagyis, hogy valaki 23 éves koráig nem nagyon dolgozik a szakmájához közel, ritkaság. Nyugat-Európában rendszeresen tartanak néhány év szünetet az alap- és mesterképzés között. Ekkor lehet menni dolgozni, és mondjuk 23 évesen megcsinálni a mester. Így 25 éves kora körül nem egy teljesen elméleti tudással rendelkező ember jön ki az iskolából, hanem egy elméleti és megfelelő szakmai kompetenciákkal felvértezett profi. Ezért is jó tehát a bolognai rendszer. (Aztán annyiban is jó, hogy könnyű a 18 éves kori hibákat 3-4 évvel később ellensúlyozni.)

A kétszintű érettségi pedig a diákok szempontjából jó. Előfordult, hogy egyetemi felvételin az első éves anyagot kérték számon, ez nyilvánvalóan nem működhet. Persze nem tudom, hogy ez mennyire volt gyakori, de ha megtörténhet, akkor nem jó a rendszer, hiszen ez a széttöredezettségből, érdektelenségből adódott.

A mostani rendszerben - bár tanárként ezt te sokkal jobban tudod, mint én - összesen egyszer kell vizsgáznia a diáknak, egy anyagból kell felkészülni. Így nem áll elő az a helyzet, hogy más töri anyagot kérdeznek ki tőle a jogon és a közgázon. Ez egy másik fontos érv a mostani rendszer mellett.

Hogy vannak hibái, az nyilvánvaló. De ezeket kell kijavítani, és nem a korábbi megmerevedett rendszerbe kell visszatérni.

igazikuruc 2010.01.14. 23:17:05

ha most ojbán viktoj visszacsinálna mindent, akkor megint mindenki beszopná a retkes nagy faszt.

stars7726 2010.01.14. 23:19:57

Határozottan rosszabb a színvonal.ez sajnos már mérhető és érezhető jelenleg is,de igazán pár év múlva fogjuk ennek a valós következményeit érezni.az oktatást és az iskolákat övező körítésről pedig jobb ha említést sem teszünk,mert az egyenesen elkeserítő.

combo 2010.01.14. 23:20:33

Én nem csodálom, hogy háttérbe szorul a természettudományok iránti érdeklődés. A magyar alapfokú és középfokú oktatás egy lexikonképző.

Általános iskolában nyelvtan órán az a legfontosabb, hogy a helyhatározót hullámos vonallal húzzuk alá. Földrajz órán bemagoltatják országok népsűrűségét (amit 1 perc alatt megtalálok gugliban)?! A gyerek magolásra van kényszerítve, még a számonkérés módja is olyan ("Pistike, most beszélsz 10 percig arról a témáról, hogy ízeltlábúak törzse"). Akkor már egyetemen sem fog nehezére esni a magolás a jogi és bölcsészkaron.

És ez az "akadémiai oktatás" (kézzel fogható ismeretek, pl. számítástechnika, közgazdaságtan stb. helyett) sajnos átszivárgott a természettudományokba is. Ma már nincs kísérletezés fizika és kémia órákon (középiskolában), hanem inkább magolják a lurkók, hogy az "izoprén színtelen folyadék" stb. A matematika szintén rosszul van tanítva szerintem. Gondolkodásfejlesztő feladatok helyett sablonos egyenletmegoldás orrba-szájba (az is fejleszti a gondolkodást, de könnyen be lehet tanulni a módszereket), talán a geometriát még nem sikerült eléggé elrontani...

R_John · http://sardobalo.blog.hu 2010.01.14. 23:22:50

@stars7726: már 30 éve is rosszabb volt a szinvonal:)

combo 2010.01.14. 23:26:08

@igazikuruc: Az érettségi rendszer jó irányba mozdult el. Az emelt szintet viszont meg kellene követelni az egyetemhez...

StormST 2010.01.14. 23:36:20

A bolognai rendszer legnagyobb hibája valóban a tanári részen van. Mi is?

1 szakra felvételizel középiskola után és csak az első év után választod ki a második szakod. Mesterre csak akkor vesznek fel, ha egy intézményben felvesznek két szakra. Viszont mivel egyre kevesebb helyen indítanak szakokat, ezért lehet, hogy az alapszakos évek után nem tudsz felvételizni ugyanazon az egyetemen mindkét szakodra.

Német tanár szak például csak az ELTE-n és a Dunától keletre indul szeptembertől. WTF?
(Veszprémben van, de csak nemzetiségi német.)
Szombathely 3 éve adja be a mesterképzésre a pályázatot, de nem kapják meg, így viszont mindenki, aki németet tanul Szombathelyen, az kénytelen 200+ km-rel távolabb menni a mesterképzésért (amit 21 évesen, 3 év ugyanazon a helyen letanult év után elég nevetséges ötlet) és remélni, hogy azon az egyetemen indul az a szak, amit a német mellé felvett.

INkvizitor 2010.01.14. 23:38:15

@Corry: jólszólzoltán! :)
alapvetően minden baj gyökere a társadalomban leledzik, így értve veretes kritikádat, ehhez hozzátenni többet már nem lehet!
Klebelsberget regnáló (oktatási) elitünkkel egy (hon) lapon említeni nem lehet/való/érdemes. Ég és föld. De lassan lassan azt kell gondoljam, hogy egykori, és mostani oktatás üggyel foglalkozó tótumfaktumaink nem csak tehetség, de motiváció terén is homlokegyenest szemben álltak/nak egymással. Ami igazából zavar az az, hogy nem tudom eldönteni, hogy az oktatásügy kifilézése, az egyszerű hozzánemértésből fakadt, vagy szándékos előre eltervezett rombolás eredménye.
(nem vagyok paranoiás, megmondta a férfi is aki mindig követ...)

crg 2010.01.14. 23:44:18

Amíg nem fizetik meg rendesen a tanárokat, nem lesz elég ember tanárnak. Ezen szerintem nem sokat lehet segíteni a tanárképzés variálgatásával.

is 2010.01.14. 23:45:25

én megértem, hogy nem mindenkinek jut ki világlátás, nyelvek beszélése, és ezért pl. angol nyelven elérhető tapasztalatok megismerése, külföldi oktatási rendszerek megismerése stb. mert onnan a fenti két kijelentés a következőképpen látszik:

- nincs természettudományos tanári szakra jelentkezés: miközben egyre több az egyetemista. bizony, nem lehet korbáccsal odakényszeríteni ma már senkit, hogy márpedig fiam fizikatanárnak veszünk fel, ha tetszik, ha nem. fizikatanár akkor lesz valaki, ha vagy érdekeltté tesszük, vagy a többi helyre nem jut be. volt abban a bejelentésben érdekeltté tétel: több támogatás. tipikus szocialista megoldás: adjon az állam többet. holott: ha a társadalomban egy gyárnak, kutatóintézetnek, akárminek kell az, hogy legyen rendes természettudományos képzés, és ehhez jó tanárok, akkor az áldozzon rá. ösztöndíjak rendszere. tessék elmenni gyógyszergyárhoz, autógyárhoz, építőipari céghez stb., hogy írjanak ki, adjanak ösztöndíjakat. továbbá: elmondom neked, hogy Hollandiában, egyetem harmadik évfolyamában matematika tantárgyból a közönséges törtek összeadása volt a tananyag. bizony, az egyetem nem tudósképző, ha kiderül, hogy a természettudományos képzés nem létszükséglet az érettségihez (és mutasson valaki napi szinten közönséges törteket, amiket össze kell adni, különben baj lesz, másodfokú egyenletről nem is beszélve), akkor az egyetemnek ehhez kell alkalmazkodnia. olyan felvételi követelmények, olyan tananyagok kellenek, amik versenyképesek a Pokorni (nem az elmúlt 8 év!, hanem Pokorni) által felduzzasztott egyetemi képzések büfé-ruhatár szakjaihoz.

- a kétszintű érettségi eltörlése: ez a mondat egyik fele csak, a másik fele, hogy állítsák vissza az egyetemi felvételit, és legyen szóbeli felvételi vizsga. ez az egyetem saját hatalmának visszaállítása, azaz majd az egyetem dönti el, hogy kit hajlandó tanítani, szemben azzal, hogy a diák és az ösztöndíját adók döntsék el, hogy mit tanuljon. ez úgy teljesen koherens, hogy van tandíj, és a diák dönti el, hogy mit akar tanulni, és az egyetem szolgáltat (és persze a diák kifizeti a szóbeli vizsgáztatás luxusköltségeit, amit még Németország sem engedhet meg magának, bezzeg nálunk ez az igény, pénz meg nem számít, ugye?). az is koherens, hogy az állam/egyetem diktál, kommunista elvek szerint, és finanszíroz. a jelenlegi zagyvaság, hogy nincs általános tandíj, viszont mindenki felelőtlenül iratkozik be oda, ahová akar, az nincs rendjén. viszont hadd kérdezzem meg, hogy 1989-ben minek váltottunk rendszert, ha most a kommunista, állami megoldást sírjuk vissza?

is 2010.01.14. 23:46:02

én megértem, hogy nem mindenkinek jut ki világlátás, nyelvek beszélése, és ezért pl. angol nyelven elérhető tapasztalatok megismerése, külföldi oktatási rendszerek megismerése stb. mert onnan a fenti két kijelentés a következőképpen látszik:

- nincs természettudományos tanári szakra jelentkezés: miközben egyre több az egyetemista. bizony, nem lehet korbáccsal odakényszeríteni ma már senkit, hogy márpedig fiam fizikatanárnak veszünk fel, ha tetszik, ha nem. fizikatanár akkor lesz valaki, ha vagy érdekeltté tesszük, vagy a többi helyre nem jut be. volt abban a bejelentésben érdekeltté tétel: több támogatás. tipikus szocialista megoldás: adjon az állam többet. holott: ha a társadalomban egy gyárnak, kutatóintézetnek, akárminek kell az, hogy legyen rendes természettudományos képzés, és ehhez jó tanárok, akkor az áldozzon rá. ösztöndíjak rendszere. tessék elmenni gyógyszergyárhoz, autógyárhoz, építőipari céghez stb., hogy írjanak ki, adjanak ösztöndíjakat. továbbá: elmondom neked, hogy Hollandiában, egyetem harmadik évfolyamában matematika tantárgyból a közönséges törtek összeadása volt a tananyag. bizony, az egyetem nem tudósképző, ha kiderül, hogy a természettudományos képzés nem létszükséglet az érettségihez (és mutasson valaki napi szinten közönséges törteket, amiket össze kell adni, különben baj lesz, másodfokú egyenletről nem is beszélve), akkor az egyetemnek ehhez kell alkalmazkodnia. olyan felvételi követelmények, olyan tananyagok kellenek, amik versenyképesek a Pokorni (nem az elmúlt 8 év!, hanem Pokorni) által felduzzasztott egyetemi képzések büfé-ruhatár szakjaihoz.

- a kétszintű érettségi eltörlése: ez a mondat egyik fele csak, a másik fele, hogy állítsák vissza az egyetemi felvételit, és legyen szóbeli felvételi vizsga. ez az egyetem saját hatalmának visszaállítása, azaz majd az egyetem dönti el, hogy kit hajlandó tanítani, szemben azzal, hogy a diák és az ösztöndíját adók döntsék el, hogy mit tanuljon. ez úgy teljesen koherens, hogy van tandíj, és a diák dönti el, hogy mit akar tanulni, és az egyetem szolgáltat (és persze a diák kifizeti a szóbeli vizsgáztatás luxusköltségeit, amit még Németország sem engedhet meg magának, bezzeg nálunk ez az igény, pénz meg nem számít, ugye?). az is koherens, hogy az állam/egyetem diktál, kommunista elvek szerint, és finanszíroz. a jelenlegi zagyvaság, hogy nincs általános tandíj, viszont mindenki felelőtlenül iratkozik be oda, ahová akar, az nincs rendjén. viszont hadd kérdezzem meg, hogy 1989-ben minek váltottunk rendszert, ha most a kommunista, állami megoldást sírjuk vissza?

készcsók 2010.01.14. 23:47:32

Szerintem a poszt nem a probléma lényegét fogja meg, a Klebersberg-korszakkal való összehasonlítás meg számos okból sántít.

Azért mert (szerintem):
a bologna nem azért rossz, mert a felsőoktatásnak új kereteket ad, meg mert a hallgató többet "sakkozhat" a korábbi, merev rendszerhez képest, hanem azért, mert az egyetemi szféra/felsőoktatás közel egy évtized alatt nem tudott kilépni a saját merev, megkövesedett világából, illetve a hazai versenyszférát _senki_ nem készítette fel pl. a BSc diplomások fogadására. Előbbi alatt azt értem, hogy sok egyetemi oktató szemében egy tárgyat halasztani, egy félévet passziváltatni még ma sem a "lehetőséget", hanem a visszacsúszást, a hátrányt, rendszerszempontból a devianciát jelenti. Éppen ezért azok a hallgatók, akik élnek a rendszer adta szabadsággal, sok esetben valóban hátrányba kerülnek. A kormány, illetve a felsőoktatási intézmények meg semmit nem tettek azért, hogy a BSc diplomák értékét, tartalmát megismerhesse a versenyszféra, így nem meglepő, hogy bizonytalan az alapképzésben résztvevők (mesterre tovább nem kerülők) foglalkoztatása. Ráadásul, ez a káosz párosult egy olyan - indokalatlan és káros - törekvéssel, hogy "elitképzés" helyett tömegképzésre térjen át a felsőoktatási rendszer. Végeredményben ez rendben is lenne, ha hosszútávú társadalmi-gazdasági cél lenne, hogy "szolgáltató állammá" váljunk, viszont ebben az esetben el kell fogadni, hogy az elitképzés az állami felsőoktatás helyett a magánszféra feladata lesz (mint a nagybetűs nyugaton is sokhelyütt, de akad hazai példa is, a CEU).

A klebersbergi hasonlatot pedig azért nem szívlelem, mert ma az oktatás sokkal összetettebb és mélyrehatóbb problémákkal és feladatokkal kell, hogy megküzdjön, mint nyolcvan éve. Olyan társadalmi folyamatok zajlanak (a fiatalság és az őket nevelő szülők generációjában különösen), melyekre az oktatási rendszernek nincs közvetlen ráhatása. Nem tud megküzdeni a rendszer azzal az óriási plusz információ tömeggel és impulzussal, ami ma a gyerekeket éri (tv, újság, internet blablabla).

Mindezek fényében én azt gondolom, hogy kár pont az oktatási "reform" két - alapvetően és elméletben helyes - törekvését kárhoztatni a jelenlegi áldatlan állapotokért. A közoktatásnak meg kellene birkóznia az új információk tömegével, és fel kellene ismerni, hogy a mai "gyerek anyag" _tényleg_ nem olyan, mint a húsz-harminc, vagy akár a tíz évvel ezelőtti volt. A felsőoktatásban pedig hitet kéne tenni az elit- vagy tömegképzés mellett és annak megfelelően kezelni a rendszert a továbbiakban. Szerintem.:)

StormST 2010.01.14. 23:57:37

Jah, jut eszembe:

Az új rendszer legszebb eleme: ki fog tanítani az általános iskolákban?
Alapképzést végzett? Nem lehet, mert az a rendszer szerint még nem tanár, így az iskolák nem vehetik fel.
Mestert végzett: csak az fog az általánosba menni, akit a jobban fizető, nagyobb megbecsülést nyújtó középsulik nem vesznek fel.

Szép kép... :P

liberal youth 2010.01.15. 00:00:46

Alapvetően nem az oktatási rendszerben látom a hibát - hanem a közoktatás finanszírozásában, pontosabban a tanári fizetések nevetségesen alacsony szintjében.
Ki megy ma tanárnak? Aki nagyon elhivatott (sajnos ilyet nagyítóval kell keresni), vagy akit máshová nem vesznek fel. Az igazság az, hogy a tanárképzés is "büfé-ruhatár szak" lett. Ha a tanárok jobban meg lennének becsülve, sokkal vonzóbb lenne a pálya, így a legtehetségesebbek közül lehetne válogatni. Márpedig akárhonnan is nézzük, a megbecsülés jele a fizetés!
A mostani felvételi rendszer szerintem jó (!), hiszen igazságos (figyelembe veszi egyrészt a középiskolai évek munkáját, másrészt azt, hogy egy adott pillanatban milyen teljesítményre képes a diák), a 480 pontos rendszer jól differenciálja a hallgatókat, és kevésbé bonyolult, mint a rohangálás a felvételikre. A kétszintű érettségi is segít a tanulók differenciálásában - és egyetértek az előttem szólóval, igen, az egyetemre kötelezővé kellene tenni az emelt szintű érettségit.
A felsőoktatás legnagyobb hibája pedig a tömegoktatás. Ez önmagában nem lenne baj, azonban ezzel párhuzamosan biztosítani kellene az elitképzést. Azonban ezt nemhogy támogatná a rendszer, de egyenesen diszkriminálja azokat, akik átlagon felül teljesítenének (ld. egy bizonyos kreditszint felett fizetni kell, az állam által támogatott 12 félévet csak egy szak elvégzésére használhatod fel stb). Szerencsére jól működő elitképzésre is van példa kialakulóban: az ELTE Társadalomtudományi Karán két éve működik egy kislétszámú közgazdász-képzés (megjegyzem, ez sem a rendszer érdeme).
Ugyanezek a problémák jellemzők a posztban említett szakokra is - hatványozottan.

bm613 · http://izland2009.blog.hu 2010.01.15. 00:07:21

@calam: A tanítók alsósokat tanítanak. Storm felső tagozatos tanárokra gondolt, akiket régen a tanárképző főiskolán képeztek, ami most megszűnt.

StormST 2010.01.15. 00:17:53

@calam: @bm613: Így van, én a 5-8 osztályig való tanításra gondoltam, amihez régen a főiskolai végzettség elég volt. Középiskolához kellett az egyetem...

Dervenkál Egon 2010.01.15. 00:21:48

Ha hozzászólhatok:

1. Elmegy-e az egyetem kilincselni cégekhez. Azokhoz, a cégekhez, amelyek a leghangosabban kiabálnak, hogy ilyen meg olyan képzésből kevesen kerülnek ki?

2. Van-e céges ösztöndíjnak értelme (cégszempontból) ha tanárképzésről beszélünk?

3. Nem lehet, hogy jóval több tudást próbálnak a tanárok a gyerekek fejébe verni, mint 20 éve, és azért nem megy mert a módszerek semmit sem változtak 20 év alatt?

4. Nálam az a jó szakember (mindegy hol), amelyik nem elégszik meg, hanem folyamatosan fejleszti magát. 2010 van és Internet, csak le kell ülni és nekiesni. Tudom, hogy az iskolarendszerben nincs verseny munkaerőpiaci szempontból. De talán mégsem kellett volna eldobni a teljesítménymérési rendszer (valamilyen) ötletét.

5. Valaki írta, hogy vissza kéne állítani a szóbeli felvételit az egyetemeken. Hát épp azért nincs, mert így nem olyan kínos a közoktatási rendszeben dolgozóknak, hogy képtelenek 12 év alatt megtanítani a fiatalokat beszélni. És ezen azt értem, hogy értelmesen elő is kéne adni azt, amit a gyerek tud. Mpc tesztek meg röpdogák....hát igen, az is kell biztos. De képesek a most érettségizők (a többség) arra, hogy értelmesen beszéljen arról, amit egyébként tud?

lil.miss.sunshine 2010.01.15. 00:24:44

@combo: Nem csak általános iskolában. Tőlem ma egyetemi vizsgán kérdeztek 2005-ös statisztikai adatokat.

R_John · http://sardobalo.blog.hu 2010.01.15. 00:28:53

@StormST: okké, bocsánat, félreértés volt.

Kenguru 2010.01.15. 00:41:27

Benyomások helyett tények:
mek.oszk.hu/05200/05263/

"Megbukott az iskola"
Nincs kérdőjel a végén.

Ha az okatazás bajairól van szó mindenki rögtön a felsőokattással jön. Ott is vannak bajok, de az igazi prolbéma általános és középszinten van.

Klebersberg programjának is a leghangsúlyosabb eleme a sok népiskola építése volt.
Érdemes megnézni a számokat, mennyi iskola épült hány év alatt.
Egészen megdöbbentő.

szörp epe · http://szorpepe.blog.hu 2010.01.15. 00:54:57

1. A tanárképzés a bolognai rendszerben valóban küzködik kihívásokkal. De talán sokan nem tudják: ahogy most ez kinéz (alap-mester felosztás) a nagy egyetemek, leginkább az ELTE miatt néz így ki. Ugyanis így akarták kinyírni a kisebb vidéki főiskolákat (az más kérdés, hogy az ottani képzések tényleg gyengébbek).

2. Roppant álszentnek tartom a fizika professzorok kétségbeesését. Aki járt az elmúlt 10 évben az ELTE TTK-n, az láthatta, hogy a kutatók szemében a tanár szakosok mindig is másodrendű hallgatónak számítottak. Nemcsak ott.

3. Páran már írtak, hogy a mert nincs kisérlet a középiskolákban... Az egyetemen se nagyon van, akkor meg honnan tanulja meg a tanárszakos?

bass.gitár 2010.01.15. 01:01:45

@Kenguru: Igazad van, gond van az alsósoknál. Nincs osztályozás, ez is meglátszik a diákok tudásán. Ezt a felsősök már idén érezhetik. Most kerültek fel ezek az osztályok. Az állandó módszerváltás sem hozott sok jót. A felsősöknél ezért is kín az élet.
De, a fiatal pedagógusokat csak szerződéssel veszik fel, a szünetekben munkanélküli segélyből kell tengődni. Ez főleg a falvakra jellemző, nincs pénzük az önkormányzatoknak. Ezért a pedagógusok elesnek bizonyos juttatásoktól, mert nem dolgoznak évi 12 hónapot.
E mellé jön az alacsony bér, az eszközhiány. A pályakezdők közül sokan elmennek, van aki gyes után nem jön vissza, nem tudnak megélni a fizetésből.
Alacsony szinten van a diákok helyesírása, szövegértése. Kevés lesz a matematika tanár, a természetismeretet oktatók száma már most kevés, de nagy gond az idegen nyelvet oktató tanárok hiánya, döcög az informatika tanárok pályán maradása. /alacsony bér, nincs megfelelő géppark, csak óraadók, amint lehet elmennek/.
A pályán sok az 50-55 év felettiek száma. Ők vannak kinevezéssel. Amint elkezdenek nyugdíjba vonulni, megérzi az oktatás a tanárhiányt.

bass.gitár 2010.01.15. 01:06:21

Magyar Bálint, Vekerdy, Hiller az oktatás szétveréséből jelesre vizsgázott! Minden szinten a kicsiktől az egyetemekig mindent tönkretettek. És ezért milliókat zsebeltek be!

készcsók 2010.01.15. 01:14:03

@bass.gitár: szerintem sokkal régebbre nyúlnak vissza a problémák, minthogy csak ennek a kurzusnak az oktatási miniszterein el lehessen verni a port.

bass.gitár 2010.01.15. 01:34:42

@készcsók: A felsorolt "urak" sokat tehettek volna az utóbbi 8 évben a fejlesztésért, de ők a visszafejlesztésért tettek meg mindent. Az a szülő, aki meg tudja fizetni a különórákat, azoknak a gyerekei fognak tudni, de a többiek kínlódni fognak, ezt mindenki tudja. Az osztályokban több gyerek van az összevonások miatt, a törvényben megengedettnél, egyre több a problémás gyerek, pszichológus nincs.
Ezeket az embereket nem menti fel semmi és senki, már a Horn kormányban is ott virítottak. Akkor kezdték el az oktatás szétverését. Egyébként a liberalizálás rosszat tett a diákokkal. A gyerekeknek sok a problémájuk amikor kikerülnek az életbe, nehezen illeszkednek be. Meg kellett volna tanítani, nem mindig az van amit ők akarnak, és nem lehet mindig övék az utolsó szó.Kötelességük van, amit meg kell oldani. Ezek elsajáttítatása a szülők és az iskola feladata lenne, de ez manapság tilos. Lassan, ha a diák vagy a szülő veri a tanárt, akkor csendben tudomásul kell venni. A munkahelyi problémák, a sokszori munkahely változtatás, a közösségekbe való nehéz beilleszkedés mindenben visszaigazolódik.

RustySpoon (törölt) 2010.01.15. 01:40:58

A BSC képzések egy része európai szinten is kudarcot vallott, sajnos ez nem magyar sajátosság. Amivel mi hátrébb vagyunk az csupán annyi, hogy rosszul vezettük be.

A kétszintű érettségi gondolata alapvetően rossz szerintem, elég lenne egy szint is, ha nem teszik tönkre az elmúlt 20 évben a szakközépiskolákat. Ugyanis mire jó a kétszintű érettségi, ha a felsőoktatáshoz kötelező lesz (?) az emeltszintű.. semmire, mert mindenki tudja, hogy az érettségivel 2010-ben semmit nem lehet kezdeni. Ha helyette egy szakközepet végezne a gyerek, vagy ne adj Isten egy jól működő szakmunkás képzőt, sokkal jobban járna. Nyugaton a jó szakmunkásokat, szakközepet végzetteket nagyon megbecsülik.. nálunk ciki annak lenni, inkább elmegy 2-es érettségivel árutfeltölteni szerencsétlen.. vagy csinál valami OKJ-s alibit magának.

Az átgondolatlan tanterv, az értelmetlen tananyag átalakítások mind-mind a Magyar-Hiller érának köszönhetőek.. Ott tartunk, hogy az érettségin nem lehet megbukni, de a rossz jegyek szerzéséhez is már olyan szintű sötétség kell, amivel egy normális gimnázium első évét nem tudna befejezni szegény gyerek. Az egyetemeken ugyan ezeket a segg hülye hallgatókat szinte lehetetlen kirúgni.. kredit trükközés, átjelentkezés és végül 7-8-10 év múlva diploma nélkül végre leszáll az állam nyakáról úgy, hogy később semmilyen hasznot nem termel az ország számára (ezért taníttatjuk ugyanis őket az adónkból), ergo másoktól / mások elől veszi el a lehetőséget, pénzt a kibontakozásra.

Ami pedig a legszörnyűbb, hogy néhány év alatt az egyetemek maradék vagyonát is kijátszották a PPP projektekkel. Nagyonis egyértelműen meghatározható, hogy kik ezért a felelősök..

Följebb olvastam ELTE-s oktatási színvonalról.. hát én össze tudom hasonlítani az ottani helyzetet egy vidéki egyetemmel.. semmivel nem jobb sajnos.

bass.gitár 2010.01.15. 01:58:50

Tele van a felsőoktatási rendszer semmit nem érő főiskolákkal, az egyetemeken is csökken a szint. Talán elkezdődik valami, mert az egyetemi oktatók közül egyre többen szólalnak fel a kétszintű felvételi ellen.
Egy-két főiskolára beültem - analízis óra volt. Sajnáltam az oktatót. A felvett diákok semmit sem tudtak a középiskolai anyagból. Nem lenne jobb az ilyenektől már felvételiztetéskor megszabadulni. A családoknak is jobb lenne, mert előbb-utóbb úgy is kiesnek ezek a diákok. /sokan meg is buktak a vizsgán!/ Tovább cipelik a tárgyakat, így a 4 év alatt elvégezhető, semmitérő főiskolát kb. 5-6 év alatt végzik el. Ez az államnak is sokba kerül.
Igaz, a mi időnkben nem volt szégyen a jeles félévi bizonyítvány, a kiemelt ösztöndíj. És persze az órákra való bejárás sem. Pedig ez a 90-es években volt!

balage_81 (törölt) 2010.01.15. 02:01:01

@bass.gitár: van erre megoldás: tandíjnak hívják. nem kellett volna leszavazni.

bass.gitár 2010.01.15. 02:10:02

@balage_81: A tandíjat nem tudja mindenki fizetni. Az alacsony keresetű szülők gyermekeinek is van joguk a tanuláshoz. Így is magas a jegyzetek ára, csökkentik folyamatosan az utazási kedvezményt, növelik a kollégiumi díjakat. Igaz, most jutott eszébe Magyar Bálintnak, hogy aki húzza az időt az egyetemeken, ők fizessenek tandíjat. Az nem lenne gond, hogy a gyenge teljesítményt nyújtók, és akik nem járnak be, azok fizessenek, de ne mindenki!
A diploma megszerzéséhez a nehéz anyagi körülmények közül jövő diákoknak is joguk van!
Mi tüntettünk a tandíj bevezetése ellen. Az MDF nem is vezette be!

Káposztakukac 2010.01.15. 02:18:27

@bass.gitár: erre van az ösztöndíj, vagy a diákhitel. amúgy még csak nem is arról van szó, hogy a tandíjnak egységesnek kell lennie. hiányszakmákban(orvos, informatikus, mérnök) akár csak jelképes összegű is lehetne, túlképzésben szenvedő szakokon (kommunikáció, jog, bölcsész, marketing) pedig növelhetnék.

balage_81 (törölt) 2010.01.15. 02:26:05

@bass.gitár: bocs, ez most hosszabb lesz. a legjobb 25% (nem vagyok biztos az arányban) mentesült volna a tandíjfizetés alól, ez a megoldás a szegény gyerekeknek. vagy az utólagos fizetés, mondjuk 5 év után, akár van már diplomája, akár nincs még. ezzel kiszűrhetnénk a heréket is, de a szegény se járna rosszul. a kolikról annyit hogy borzalmas állapotban voltak mindig is - többek között azért is mert nem fizettek értük rendesen a használóik. itt jegyzem meg, hogy amerikában bevett gyakorlat hogy a diák munkát vállal egyetem alatt is. itthon is lehetne levelezőre járni és dolgozni - ismerek ilyen embert is. aki persze sírni akar, az mindig sírni fog, ez független magyar bálinttól. amúgy az ország és az egyén szempontjából mindegy, hogy valaki milyen anyagi helyzetű, lényeg hogy tehetséges és szorgalmas legyen. ha jól emlékszem a népszavazás arról szólt hogy senki ne fizessen tandíjat. vagyis a lusta és gazdag gyerek se. úgy látom tehát, a felelősség az oktatásügyben, minimum közös. ezzel nem a mostaniakat menteném fel.... egyébként azt elfelejted, hogy a dolog már az általános iskolában elkezdődik. a szegény család nem tudja megfizetni a külön tanárt, a gazdag igen. mire a fővárosi jómódú, meg a vidéki, kis faluban tanuló gyerek odaér a felvételihez, már eldőlt ki hova jut be. utóbbi gyakran más korúakkal is együtt tanul, nem versenyez a saját társaival, mert kicsi, rosszul felszerelt iskolában tanul, ahol a tantóbácsi úgyis jó jegyet ad neki, mert ismeri már ezer éve, a szüleit is ő tanította. mégis a fidesz volt az a párt, amelyik a kis falusi iskolák bezárása ellen tiltakozott, pedig ha jól meggolndolom, a gyerek legjobb érdeke lenne a legközelebbi városba járni egy jobb iskolába (igen tudom, barom volt a kormány, hogy ehhez nem teremtett kellő személyszállítási lehetőségeket. ettől még az elgondolás jogos és helyénvaló). amúgy a kétszintű érettségit én támogatom: mindenkitől ugyanazt kérdezik felvételin. én 99-ben jutottam be főiskolára, az első tíz között, pedig rossz érettségi és évvégi jegyeim voltak. akik több pontot hoztak az iskolájukból, mögöttem végeztek. már akkor láttam hogy valami nagy baj van ezzel a rendszerrel. szóval jó lesz az a kétszintű érettségi, és azzal sincs semmi baj, hogy 3 év után otthagyhatom a tanulás ha inkább gyakorlatban alkalmaznám amit tanultam. a legnagyobb bűn a létszám felduzzasztása volt, és az sajnos a fideszhez kötődik.

TroppauerHümér 2010.01.15. 02:29:20

Mi kell ahhoz, hogy valakiből jó fizikatanár legyen?
Semmivel sem kevesebb tehetség, mint hogy kiváló sportoló vagy zenész lehessen. Ezt valahogy nem mindenki érti meg az itt hozzászólók között sem.

1. Olthatatlan természettudományos érdeklődés egészen pici kortól. Miért kel fel a nap? Hogy működik a mobil, a számítógép, az elektromosság? Öveges bújása éjjel-nappal.

NEM azért, hogy mindezt megtanítsa, hanem hogy kérdés esetén ADEKVÁT választ adjon a diákjának. Ami egészen mély szemléletből tud csak eredni. Ahogy a Feynman-könyvekben is: soha nincs hazug egyszerűsítés.

2. Olthatatlan érdeklődés a pedagógia iránt. Már suliban is állandóan elemzi a tanárait: ezt most jó volt, ez máshogy lett volna érthetőbb. Mesél az osztálytársainak, rokonainak lelkesen érdekes dolgokat.

3. Matematikai tehetség: jó logikai készség, az a képesség, hogy rendszereket rendszerként tudjon értelmezni és átlássa őket, tudja (megérezze), hogy az egyes problémák megoldásához milyen eszközt húzzon elő a fegyvertárából.

4. Pozitív emberi tulajdonságok (szimpátia, vezetni tudás, szorgalom, nyitott személyiség, kapcsolatteremtési képesség, stb.)

5. Képesség a gyerekek tehetségének felismerésére, annak kibontására. Tudja motiválni, tudjon anyagot adni a kezébe. Az érdeklődést a tehetségtelenebbekben is fel tudja kelteni olyan szintig, hogy motiváltak legyenek.

Minderre a társadalomnak képes mondjuk az egy tízezreléke. Az iskolarendszernek ezt az egy tízezreléket ki kell választani, meg kell találni (mert származhat például szegény családból is). Ez az előző tanárgeneráció feladata.

Természetesen a fenti tulajdonságokból néhány hiányozhat, ebben az esetben a szerencsétlen embernek be kell látnia, hogy mégsem mehet fizikatanárnak, kénytelen beérni mondjuk azzal (ha matekból azért jó), hogy közgazdászként pár millát keres havonta.

A fent vázolt kép legyen a mérce, és ne a tragikus amerikai oktatási rendszer, ami az összeomlást kizárólag a brain drain miatt kerülheti el. Sebaj, a kínaiak és az indiaiak megvalósítják majd a fenti víziót, mi meg úgyis megyünk mónikasót nézni bölcs pénzügyéreink és oktatásszakértőink hatására.

Mondanom sem kell, hoyg a piac nevű izé soha nem lesz alkalmas arra, hogy az ilyen képességű embereket a pályára vezesse és ott tartsa. Ehhez a piac mellé hangyányi előrelátás és józan ész is kell.

Ja, és nem vagyok fizikatanár.

sertésmájkrém 2010.01.15. 02:33:58

@Káposztakukac: Nem hinném :) Egyszerűen elkezdődött a tömeges képzése a tanároknak az ilyen szakokra. Meg a képzés lerövidítése is! :D

Szóval megoldják...

készcsók 2010.01.15. 04:22:45

@bass.gitár: nem az illető urakat védtem, mindössze annyit mondtam, hogy szerintem a probléma sokkal régebbi keletű, semmint, hogy rá lehetne kenni az utóbbi húsz évre. És ez még csak nem is "ká-európai" jelenség, valószínűleg nyugaton sem tudott az oktatás felnőni a friss feladataihoz - nálunk annyival rosszabb a helyzet, hogy ami - társadalmi szinten - változás Nyugat-Európában mondjuk negyven év alatt zajlott le, az nálunk 5-10 év alatt.

A színvonal miatt meg nem kell siránkozni. Vagy tömegképzést csinálunk, és vállaljuk minden jó és rossz következményét (ahogy írtam, ennek a folyamatnak a végén állnak a magánegyetemek és az "elkorcsosuló" államiak), vagy visszatérünk az elitképzéshez. Ellenben valamelyik útra kell lépni, köztes megoldás nincs, az katasztrófához vezet.

Egyébként az egész kulcsa (az állam részéről) a finanszírozás szerintem. Felsőoktatásban nem fejkvóta alapján kellene finanszírozni, hanem mondjuk olyan mutatók alapján, hogy pl. az adott egyetemről/főiskoláról kikerülők hány százaléka tud elhelyezkedni 1 éven belül. Ez ugyanis kikényszerítené (pull), hogy a piaci igényekhez alkalmazkodjon a felsőoktatás (létszám tekintetében), illetve, hogy az egyetemek folyamatosan kapcsolatban legyenek a gazdaság egyéb szereplőivel. A papírgyárak meg vagy bezárásra kényszerülnének, vagy fizetőssé válna az oktatás. Az egyetemek szigorodó követelményei meg kikényszerítenék a jobb középiskolai oktatást, és így tovább. Elitképzés lenne a vége? Meglehet. De az nem feltétlenül baj.

A liberalizálásról meg annyit, hogy igenis sok tekintetben liberalizációra szorul(t) az oktatási rendszerünk. Csak hát, ez is úgy zajlott amilyen maga az szdsz volt. Álságosan és értelmetlenül. A gyereknek igenis meg kell adni és hagyni a szabadságát, de ehhez előbb meg kell tanítani szabadnak lenni - tisztelni a tudást, az erőfeszítést, a másik embert. Ezt a lépést meg egyszerűen átugrottuk.

dei · http://erdei.aplus.pl 2010.01.15. 06:05:47

Hagyjuk már ezt a szétzüllik a társadalom dumát, meg, hogy bezzeg azokban az időkben...
A bolognai rendszer a tanárképzésben tényleg nem egyszerű, és nem is biztos, hogy a megfelelő megoldás.
Csakhogy önmagából abból levonni a negatív következtetést, hogy most nagyon kevesen végeztek, miközben sokan mentek nyugdíjba egyszerűen tudománytalan.
Egy hiány kialakulása ugyanis nem egy pillanatnyi helyzet eredménye, hanem egy folyamaté, pl. meg kellene vizsgálni évekre visszamenőleg a végzettek számának alakulását, a szakma szakembervonzó erejét, stb, stb.
Megjegyzem, azt meg pl. a szakszervezeteteknek és magának a korporatív szakmának köszönhetjük, hogy pl.kémiatanár is kevés van, de a mérnöktanárok gimnáziumokban nem taníthatnak felsőbb évfolyamokon. Ami nem csak hülyeség, hanem szakmaiatlan is.

dei · http://erdei.aplus.pl 2010.01.15. 06:12:45

Íme egy másik nagy "okosság":
"A liberalizálásról meg annyit, hogy igenis sok tekintetben liberalizációra szorul(t) az oktatási rendszerünk. Csak hát, ez is úgy zajlott amilyen maga az szdsz volt. Álságosan és értelmetlenül. A gyereknek igenis meg kell adni és hagyni a szabadságát, de ehhez előbb meg kell tanítani szabadnak lenni - tisztelni a tudást, az erőfeszítést, a másik embert. Ezt a lépést meg egyszerűen átugrottuk."

Persze értem én, hogy ez most divatos, de egyrészt a liberalizációt nem az SZDSZ találta ki hanem szakemberek és nem az SZDSZ hajtotta végre, hanem a politika (az összes eddigi kormányon lévő pártot és majdan kormányra kerülni szeretőt beleértve), sőt maga a társadalom egyébként.
Ebben az SZDSZ-nek nagyon helyesen katalizáló szerepe volt, pont annyi, amennyire szükség volt, illetve megkockáztatom: túl kevés.
Egyszóval az SZDSZ szidalmazásán túl is van élet, még ha ez ma nem is divatos.

nehülyéskedj 2010.01.15. 06:35:20

@dei: "Persze értem én, hogy ez most divatos, de egyrészt a liberalizációt nem az SZDSZ találta ki hanem szakemberek és nem az SZDSZ hajtotta végre, hanem a politika ...."

Mert az un. szakértőket (akiknek eseélyük volt beleszólni a dolgokba) nem nagyrészt a szadesz adta és az (okatás)politikához sem volt semmi közük. Biztos.

TroppauerHümér 2010.01.15. 06:50:49

@dei: "Csakhogy önmagából abból levonni a negatív következtetést, hogy most nagyon kevesen végeztek, miközben sokan mentek nyugdíjba egyszerűen tudománytalan."

Nem abból vonták le. Az teljesen nyilvánvaló, miért nem mennek az emberek fizikatanárnak. Akinek megvannak a képességei ehhez, az például mérnökként annyival többet keres, és annyival jobbak a munkakörülményei, hogy nagyon kevés megszállott tanítani akaró marad csak. Szerintem ezt senki nem vitatja.

A kérdés az, hogy ez baj-e, és ha igen, akkor hogyan lehet orvosolni. A válasz pedig triviálisan egyszerű.

1. Olyan követelményeket kell állítani a tanárképzésben, hogy csak a valóban rátermettek végezhessenek. (Ez ma csak részben teljesül, és nem az egyetemek szegénysége miatt, hanem azért, mert egy jobb helyen kiképzett gyengébb tanár még mindig jobb, mint a teljesen képzetlen, vagy egy olyan helyen végzett, ahol semmi követelmény nincs. Verseny folyik a lefelé nivellálásban. Ennek ellenére a jobb helyeken azért még keményen szórnak tanári szakirányon.)

2. A jól képzett tanárokat pedig MEG KELL FIZETNI. Legalább olyan szinten, mint egy megbecsült mérnököt. Ehhez politikai döntés szükséges, a finanszírozást ki kell venni az önkormányzatok kezéből. Talán akad majd egy újsütetű Klebelsberg Kunó, aki a jövőre is gondol.

A Bologna meg sok sebből vérzik a tanárképzésben. Egy tanárt eleve máshogy kell tanítani, mint egy leendő mérnököt, közgazdászt vagy kutatót. Nem lehet összemosni az oktatásukat. Érdekes, hogy az orvosképzés esetében ezt felfogta a kormányzat. Az, hogy a két szak (minor és major) kreditkövetelménye aszimmetrikus, totális nonszensz. Sajnos a poszt nem érinti a valódi problémákat.

vtomi1 2010.01.15. 07:22:15

Egyszerűen nevetséges az oktatási rendszerünk. Gyakorlatilag bárki bekerülhet gimibe vagy szakközépbe (8. osztályban végzettek 80%-a megy szakközépbe vagy gimibe). Az állam által meghatározott érettségi követelmény nevetséges (20%-tól elégséges,vicc:)). Főiskolába ,egyetemre a jelentkezők 80%t felveszik. Köztük sok olyan diákot ,akinek gondja van az olvasással,szövegértéssel:) Az egyetemek, főiskolák meg diplomát adnak nekik, nem merik kirúgni őket,mert belőlük élnek.

20 éve ezek az emberek érettségit sem kaptak volna,most diplomások lesznek. Ami a legrosszabb,hogy el is hiszik magukról,hogy értelmesek:)

Én 8. éve vagyok tanár egy középiskolában, akinek tetszik ez a rendszer vagy elégedett a színvonallal,azt szívesen meghívom a munkahelyemre:)

Artaban · http://artaban.blog.hu/ 2010.01.15. 07:38:36

A poszt csak szerényen érinti az oktatás egy szeletét. Sajnos, csak egy szeletét, mert azért lenne még téma a területen belül.
Nem a mérleg nyelvét akarom mozgatni, de volt olyan földrajz szakos- tehát felső fokú tanulmányait befejezett- kollégám, aki rendszeresen a földrajzi nevek helyesírásának minimális szabályaival sem volt tisztában. A példák ismertetésétől eltekintek, de szívet melengető látvány volt, amikor ezeket még a táblán is fent hagyta.
Azóta valamely eus ország megbecsült táncosa...

készcsók 2010.01.15. 09:03:02

@dei: butaságokat írsz. Egyfelől az szdsz teljesítményének értékeléséhez (helyesen: ilyen értékéleléséhez) nem kell semmilyen létező/nem létező divathullámra felülni, egyszerűen csak össze kell vetni, hogy honnan indultunk, mi volt a névleges cél és hova érkeztünk. Ami az iskolai liberalizációt illeti, szerintem közelében sem vagyunk a célnak. Mondhatjuk úgy is, hogy tökéletesen sikerült mellélőni. Nagyon sok tanárembert ismerek, köztük olyanokat is, akik - kiváló pedagógusok - sok tekintetben még most is aláírnának sok mindent a szadi céljai közül. Az oktatást kivéve.

Gyakran mesélik, hogy mi mindent megengednek maguknak a diákok (az apró baromságoktól az explicit lekurvázásig), ők meg tehetetlenek. Pedagógusként, emberként egyszerűen el kell viselni, hogy egy 14-18 éves olyan véleményt és úgy formál meg, amit - gondolom ebben egyetértünk - egy morálisan kicsit koherensebb és konzisztensebb rendszerben nem tehetne meg. Sokszor puffogtatott közhely a kötelezettségek-jogok viszonya, de van benne - nem is kevés - igazság.

A szakértős részről meg annyit, hogy ha én kerülök majd kormányra ;) akkor nekem is a világnézetemhez illeszkedő szakértőim lesznek, esetleg olyanok akiket nem is a "szakmai" munkásságuk alapján választok ki....

ati27 2010.01.15. 10:00:11

Hozzászolnék!

Bizony-bizony nem csak a felsőoktatással van gond, hanem az alapokkal! Ezt már valaki előttem írta. De nosztalgiázni sem szabad. Nagyon nagyon sokat változott a világ az elmúlt 80 évben. Mondhatnám azt is hogy az elmult 20 évben is! Ennek ellenére 8 év alatt igen sokat lehetett volna tenni. Igen az emlitett "uriemberek" sokat tehetnek, hogy inkább visszafelé mintsem előre haladt az oktatás ügye. Hillert volt alkalmam látni a pécsi megnyitóval kapcsolatban nyilatkozni. Szánalmas volt. Nekiszegezték a kérdést: Mi a véleménye arról hogy a beruházások nagy része nem készült el, mi a véleménye a "kaotikus" szervezésről. Erre elkezdett konkrétumok nélkül dobálozni: Voltak máshol is hasonló problémák, meg ilyenek.. Erre csak azt tudom mondani, hogy amikor rosszul sikerült egy dolgozatom, és a szüleim megtudták, akkor bepróbáltam: -Dehát a Pistinek is rosszul sikerült! Erre az volt a válasz: Kit érdekel az hogy Pistikének hogy sikerült? Ez nem lehet kifogás... Mondok más példát. Pl ha a 4-es metrora forditott 500 milliárd egy részét az oktatásra költötték volna, megfelelő szakértelemmel, akkor 10-15 éven belül "vissza" lehettett volna szedni ezt a pénzt, vagy még többet, és akkor neki lehettet volna állni annak is.. De hát tipikus magyar mentalitás, menjünk nyaralni "hitelből"...

daito 2010.01.15. 13:01:49

Ah, mindig a végletek.

Srácok, menjetek már el egy általános iskolába. Nézzétek meg, hogy a mai gyerekek milyenek, mit engednek meg nekik, mit tudnak. Kérdezzétek meg az 50-es még oktató tanárokat, hogy 20-30 éve milyenek voltak a gyerekek, és most milyenek.

Pont vitatkozhattok azon, hogy bolognai vagy nem, kétszintű vagy nem.

Évről évre jóval "gyengébb" a gyerekanyag. A szülők egyre kevesebbet foglalkoznak velük, majd az iskola megoldja. Miközben az iskola (általános és közép) megítélése, a tanárok megbecsülése a béka segge alatt. És ez esik. Mert 15-20 éve szarul kerestek a tanárok, de ezzel nem lógtak ki a többi szarul kereső értelmiségi halmazából.

Szerintetek mennyivel kevesebb könyvet olvasnak el a gyerekek/tanulók/diákok/főiskolások/egyetemisták?

S itt a természettudományos tantárgyakról van szó. Amelyik diák ezekben (matek, kémia, fizika, biológia), az pont hülye lesz ilyen tanárnak, oktatónak menni, vagy elméleti kutatónak. (Mint. pl. "fizikus".)
Ezekben a dolgokban van hullámzás, de jó vegyészmérnök, gyógyszerész, vegyipari mérnök, aerodinamikai szakember, en. bloc mérnök jobban keres, mint egy tanár. Nem kell ehhez nagy észnek lenni; a gyerek látja. Ha meg hallja is, hogy a tanárbácsi/néni nem keres annyit, mint egy BKV sofőr, azt megjegyzi.
Ha jó biológiából, akkor még mindig ott van neki 1000 orvosi, gyógyszerészeti képzés.

Ráadásul az ilyen mérnöki képzésnek megvan az az előnye, hogy ha nem jön be a mérnökösködés, akkor még mindig elmehet a gazdasági életbe; vagy tanárnak; mivel az ország iskoláinak 90%-ban úgy örülnek egy fizikához, kémiához, matekhoz nem hülye embernek, mint majom a talicska banánnak. (Max. elvégez egy mérnök-tanár képzést, vagy valami hasonlót.)

sasika61 · sasika61mondja.blog.hu 2010.01.15. 14:38:55

@Corry:
nekem is eszembe jutott a kérdés már a poszt megírásakor, hogy vajon nem volt-e könnyebb dolga Klebelsbergnek?

novákandris 2010.01.15. 17:37:54

Klebelsberg Kunó évről évre az akkori költségvetés 9%-át költhette el. És nem kakaóbiztos számítógépre költötte, hanem magas fizetést adott a tanároknak, emiatt aztán tehetséges, elhivatott és nagy tekintélynek örvendő emberek oktattak az iskolákban.

Most meg...

novákandris 2010.01.15. 17:42:29

@is: gyár, magáncég nem fog tanárt támogatni, fizetni, ez az állam és a társadalom dolga mindenütt.
Ösztöndíjakat adnak néha, olyan embereknek, akikről azt feltételezik, hogy tanulmányai végeztével náluk fog dolgozni. Nem azt, hogy elmegy tanítani egy állami intézménybe.
Itthon inkább az a gyakorlat, hogy amíg van megfelelő képzettségű munkaerő, addig foglalkoztatják, ha meg beszűkül a piac, akkor áttelepülnek Romániába, vagy valahova máshova, ahol számukra kedvezőbb a helyzet.

Molnárgörény · http://molnargoreny.blog.hu 2010.01.15. 19:52:00

Én már akkor megdöbbentem, amikor a gyerek "természetismeretet" kezdett tanulni biológia, földrajz, fizika helyett. Egybevegyítve, alacsony színvonalon, úgyhogy én, aki hajdan ténylegesen elit gimnáziumban érettségiztem (és csak az OKTV-t rontottam el, de az annál erősebb háziversenyünket megnyertem biológia-fizikásként a matek-fizikások előtt - na, nem is volt a felvételivel semmiféle gondom), azt látom, hogy a mostani általános iskolai fizikaanyaggal egy régi SOTE-felvételit megalapozó gimnáziumi tudásra nincs esély.

Miért nem megy senki fizikatanárnak? Azért, vazze, mert nincs is már lassan ilyen tantárgy se! Ki fogja a jövőjét arra alapozni, hogy esetleg két-három lázadó iskola valahogy fenntartja az oktatást fizikából "természetismeret" helyett...

Más. Találkoztam egy egyetemen matematikát tanító emberkével (még a legelső önkormányzatunk Oktatási Bizottságát vezette). Elmondta, hogy a BME-re most már matek és fizika érettségi nélkül is be lehet jutni - aztán amikor térgeometriát tanítanának, a T. Hallgató egyszerűen nem tudja a Pitagorasz-tételt sem... Miféle fiszem-faszom mérnökök lesznek ezekből? Majd jön a sok-sok Nyugati téri felüljáró, ami ugye egykor csak egy picit nem akart elsőre összetalálkozni, mert volt benne egy kanyarka, és az már problémát okozott a bolsevik szakembereknek (merthogy akkor a nagyobb munkákhoz még jó elvtársnak is kellett lenni, és az illető nyilván jobb elvtárs volt, mint amilyen mérnök).

Kedves Sasika - az oktatást sajnos 1989 óta tervszerűen és alattomosan züllesztik le, és mintha az lenne a cél, hogy a gyerekek a lehető legostobábbak legyenek. Nekem szerencsére a kislányom nagyon okos, bármit egy perc alatt felfog, tízévesen már hatodikba jár (nem mi forszíroztuk, az iskola javasolta), de úgy kell állandóan piszkálnom, hogy olvasson inkább, és ne a tévét bambulja vagy a számítógéppel játsszon. Úgy-ahogy megy a dolog, de korántsem annyit olvas, mint kellene neki... Holott katolikus iskolába járnak, és ott még ténylegesen folyik értékátadás. De a környezet nagy úr, és a plázakultúra, a szarnál szarabb bulvárlapok (már gyerekeknek is), meg a Disney-csatorna "sztárjai" rengeteg kárt tesznek. Még eltiltani se jó ezektől, mert akkor meg kilóg a többi gyerek közül, és mert kisebb, amúgy is nehezebben illeszkedik be...

Corry 2010.01.15. 21:03:22

@sasika61:
Nagy megkönnyebbülés volt, hogy nem kaptam ki. A hozzászólásokat végigolvasva kicsit igazolva is látom magam. Ma egy ilyen instant, idióta pláza celebvilágban élünk, ahol nem kell tudni a fizikát az érvényesüléshez, arra ott vannak a kapcsolatok.
Amíg ez így lesz, addig ide nem kell se fizika, se egyetem.

sasika61 · sasika61mondja.blog.hu 2010.01.15. 21:45:55

@Molnargoreny:
én is hasonló problémával küszködöm a lányaimmal, a nagyobbik ötödikes, ő szeret olvasni, a kicsit már úgy kell elrángatni a tv mellől.

BálnaUhr · http://balnavicc.blog.hu 2010.01.16. 09:54:28

Belső infóm van arról, hogy elkezdődött a bolognai rendszer elleni fellázadás. Vagyis a rövidített képzéseket ki akarják venni, mert rájöttek, hogy ez a tanári képzés nem a legjobb.

Nem is az intézményeket kell szapulni, hiszen azok csak eleget tesznek a jogszabálynak,a hülye döntéseknek :)

Corry 2010.01.16. 14:22:51

Ezekkel a külföldről átvett modellekkel az a bajom, hogy az elmúlt 20 évben sokszor mást sem csináltunk, mint azt, hogy félig átvettünk működő modelleket, csak midig pont azt a felét nem vettük át, amitől az adott modell az eredeti környezetében működött.
A kétszintű érettségit nem értem, anno nálunk "közös" felvételi volt, ami egyben érettségi is volt, a felvételi tantárgyából. Ez most másképp van, vagy másképp nevezik?
Az én gyerekeim sem szeretnek olvasni, de ez változó náluk, mert a nagyok néha tényleg nekiállnak, a kicsik is néha kezükbe vesznek egy könyvet. Megpróbálok jó példát mutatni az olvasás terén, továbbá gyakran hangoztatom polkorrektség ide vagy oda, hogy a délutáni műsorsáv a szarháziakra van optimalizálva. Feleségem nem szereti ezt a megfogalmazást, de talán hatásos. Próbálkozom még azzal, hogy egyes filmeket eredeti hanganyaggal nézzenek meg, pl. a negyedikes lányom néha már nézi a Kinderkanal -t, aminek viszont örülök...

kizita 2010.01.17. 19:29:05

Néhány hőnapja követem az oktatással kapcsolatos bejegyzéseket rendszeresen,mert amíg dolgoztam, csak célirányos dolgokat néztem vagy kerestem a számítógépen.Diákok, szülők, tanárok fogalmazzák meg, a helyzet drámai. Mivel az oktatáshoz mindenkinek köze van vagy volt, mindenkinek van az oktatással kapcsolatban véleménye.
Az egyik legnagyobb hibának azt tartom, hogy nem a gyakorlatban dolgozó tanítók tanárok véleménye és vitája alapján alakultak ki a fő koncepciók, hanem a politika vagy egy oktatási műhely, vagy egy mindenkit elnyomó ,erőszakos ,pedagógiailag mindentudó team határozta meg a főcsapásokat. Ezért vezették be a képolvasást, s amikor a gyerekek nem tudtak olvasni az okos iskolák visszaléptek. Tanirodák építését támogatták középiskolákban, s aztán csökkentek a tanulói óraszámok, ami lehetetlenné tette ezek kihasználását. Rengeteg felesleges, iszonyatos pénzekbe kerülő ötlet, próbálkozás, amit modernnek, haladónak, hatásosnak stb hirdettek ki, majd hamvába haltak. Nyugdíjas tanárként azt mondom, az iskola legfontosabb része a jó tanár.
Nagyon sokan leírták itt is a hozzászólásokban mik a jó tanár kritériumai. Ezek a jó tanárok egyre több adminisztrációs tehernek vannak kitéve, az iskolának és a fenntartóinak sokkal fontosabbak a számtalan variációban elkészített jelentések és statisztikák hány lány hány fiú, ezek közül ki a bejáró, hányan kaptak, kapnak oltást, ki van csonka családban ki HH, HHH-s tanuló stb stb.Egyre kevesebb idő van a gyerekkel való beszélgetésre, megbeszélésre, ezek helyett pályázatokat írnak és elszámolnak, reklámoznak és bemutatnak. Olyan nagy a hangzavar, hogy minden iskola túl akarja harsogni a másikat a maga kiválóságának a felsorolásával, s hogy legyen gyerek, pénz, mutogatható eszköz, módszer, futnak, rohannak, tepernek, s a gyerek, akiért az egészet működtetjük, nem az iskola legfontosabb része lesz. A családban ugyanez történik.
Ne csodálkozzunk hát, ha a gyerekeink olyanok, mint amilyenek. Egyébként nem rosszabbak, mint bármelyik másik korábbi gyereksereg, csak teljesen mások.
A hozzánk képest más meséken felnövő, más ketyeréket eszközöket használó, más érdeklődésű emberkéket kell nekünk tanítani. Változni kell tehát az oktatásnak, a módszereknek, az értékelésnek, mindennek ami az oktatáshoz köthető. Ez nem csak nálunk probléma, de a körültekintő országok ezt eredményesebben oldják meg ( finn, svéd, koreai ) De a változáshoz vita és rengeteg vélemény kellene ,és azokat kellene megkérdezni akik a gyakorlatban is benne vannak. Nem szeretem az interneten megjelenő vitaanyagokat, mert nem reprezentatív a minta és nem biztos hogy a hozzáértők mondanak véleményt. Én nagyon hiszek abban, hogy most már csak fölfelé léphetünk.

Tündér_Lala 2010.01.20. 17:55:22

Nem vagyok szakember.
Az oktatás akkor működött jól, amikor valamennyire egyénre szabott tehetség gondozás folyt. (Önkéző körök stb érdeklődési körnek megfelelően)
Alapvető tévedés a legbutább vagy leglustább diákhoz "butítani" az oktatást. Márpedig ilyen törekvéseket tapasztalok, erre szolgálnak az intézményi és rendszer átalakítások.

Tündér_Lala 2010.01.20. 18:53:07

@Tündér_Lala: A társadalomnak és a diáknak is ez volna az érdeke. Ehhez tanár egyéniségek kellenek, akik tudásukkal, emberi tartásukkal nem csak tanítanak, hanem nevelnek is.
Ezzel szemben úgy néz ki, hogy az oktatást egy nagyüzemi embergyárnak tekintik, a tanárnak nincs szabadsága és a gyerekeket tehetségüktől függetlenül keverik. Így a legtehetségesebbek is csak közepes képzést kapnak (és közben unatkoznak), a gyenge képességüek pedig ugyanúgy kimaradnak. Ez pedig az oktatás színvonalának romlásához, lezülléséhez vezet.
Az összes többi kérdés (lexikális tudás és a kreatív képzés aránya, stb) csak ezen alapkérdés helyretétele után válik érdekessé.