Olvasom, hogy az SZDSZ ki akarja zárni a jászapáti elnököt, mert az a Magyar Gárdával szimpatizáló kijelentéseket tett: http://index.hu/politika/belfold/szdsz0731/.
Jászapáti történetesen itt van a közelben, több ismerősöm is odavalósi. Néhány hete beszélgettem egyikőjükkel (középiskolai tanárnő), akinek idős szülei még most is ott élnek (külön, mert öregkorukra elváltak). Felháborodva számolt be édesanyja mindennapos vesszőfutásáról, arról a kilátástalan küzdelemről, amelyet folytat, hogy megvédje tulajdonát. Hosszú idő óta nem tud aludni rendesen, állandóan ébernek kell maradnia, hogy figyelje, nem akarnak-e betörni éppen, nem viszik-e el a kertjében termesztett növényeket, állatait. Azt is meséli, hogy ráadásul nem is édesanyja van a legrosszabb helyzetben, mert ő védettebb helyen lakik, közel a városközponthoz, s még meglehetősen jó fizikai állapotban van.
De a cigánysor közelében lehetetlen az élet. Már nemcsak éjszaka, hanem nappal sincsenek biztonságban az ott élők, általános, hogy a magatehetetlenebb idősek portájára napközben is be-bejárnak, s viszik, amire szükségük van, ráadásul fenyegetőznek, hogy agyonverik őket, ha szólni mernek a rendőröknek.
Hogy lehet így élni? Erre válaszolhatnának az SZDSZ vezetői, akik oly előszeretettel védik meg a szavak szintjén a hátrányos helyzetűeket, s aligha kell bizonyítani, ez esetben kik vannak igazából hátrányban. Kik az elszenvedői az állami szinten szervezett tétlenségnek, annak, hogy a hatalomgyakorlók közül senki nem akar a cigányoknak kiszolgáltatott emberek problémájával foglalkozni? Sőt, magát a problémát is tagadják, puszta felvetése megalapozza a rasszizmus gyanúját.
Nyilván a helyben lakó SZDSZ-elnök mindezt látja, sokkal jobban, mint amennyire Budapestről ez látható. Azt is tapasztalhatta elégszer, hogy pártjának vezetői soha nem álltak ki a megfélemlített nem cigány lakosság mellett. Látta, és elege lett. Jöjjön, aminek jönnie kell: jöjjön a Gárda – gondolta Urbán Imre. Nem kell mondanom, hogy a Gárda persze nem rendelkezik hatalmi eszközökkel, így ha akarná, sem tudná megvédeni az ott élőket, vagyis nem biztos, hogy Urbán Imre a legjobb megoldást választotta. Fellépése mégis rokonszenvesebb, mint azoké, akik most ki akarják zárni. Nagyjából ez a fajta pártvezetői magatartás az oka, hogy vidéken olyan ritka az SZDSZ-es, mint jászapáti ismerősöm édesanyjának a nyugodt éjszaka. A kettő szoroson össze van kötve: együtt növekednének és csökkennek.