Van az emberi dolgoknak egy bizonyos körforgása, mely nem engedi, hogy mindig ugyanazok legyenek boldogok, írja Hérodotosz, a történetírás atyja.
Néhány napja döntött a megyei közgyűlés a megyei kórház működtetésének privatizálásáról, utána láttam a közgyűlési elnök, S. T. önelégült nyilatkozatát, annak kapcsán jutott ez a mondat az eszembe, s azon gondolkodtam, vajon igaza volt-e a görög bölcsnek?
1986-ban kerültem ide tanítani. 1988-ban egyik végzős tanítványom, akit már ideérkezésem előtt beszippantott a KISZ, és párttagjelölt lett, meghívott azon a nyáron egy KISZ-es továbbképzésre előadónak az éppen azidőtájt alakulgató új mozgalmakról, az MDF-ről, a Fideszről stb. Bátor lépés volt ez tőle, hiszen maga is épphogy elvégezte a középiskolát, készült az egyetemre; nem tudom, egyeztetnie kellett-e valakivel meghívásomat és a témát.
Az előadásom után még néhány napig mint afféle kisegítő-táborvezető ott maradtam, s így beleláthattam a mozgalmárok mindennapjaiba ( már ekkor feltűnt, hogyan próbálják más előadók – pártpolitikusok - felkészíteni a jövő harcosait nyugatról átvett módszerekre, mint pl. brain-storming – ott hallottam először ezt a szót – stb.)
Történt egy nap, hogy a táborba magas rangú látogatók érkeztek, a megyei és a városi KISZ-titkárok, s még egy náluk is előkelőbb országos politikus, valami Pál, de már azt sem tudom, ez vezeték – vagy keresztnév volt-e. No, elég az hozzá, hogy ezek bevonultak, ájult tisztelet, részükről vállonveregető, lekezelő modor. Kifejtették, hogy „No passaran!”, vagyis az új pártonkívüli szerveződéseknek nincs helyük a magyar politikában, a szocializmus él s élni fog, még talán Lenint is túléli, pedig az már szinte fizikai képtelenség, de hogy Kádárt mindenképpen, az tuti.
Még egyszer mondom: 88 nyarán voltunk; s ezek a személyek nem úgy tűntek, mint akik belátták a rendszer csődjét, s bármit is demokratizálni akarnának.
És akkor itt ér össze a látszólag csapongóan felvett három téma: ezek a látogatók bizony S. T. és N. I. voltak, az utóbbi 8 éven át – Istenem segíts, hogy ne süllyedjek el szégyenemben – megválasztott polgármestere volt a városomnak.
Hérodotosz ismerte a perzsák, az egyiptomiak s általában a keleti uralkodók világát. Nem gondolhatta azonban, hogy a hatalomátmentésnek milyen rafinált technikáira lesznek majd képesek későbbi korok despotái. Vajon boldogok-e?
