Politikusaink nagy részéről tudni lehet, hogy kreativitásuk, ítélőkészségük, helyzetfelismerő képességük alig haladja meg (ha egyáltalán) egy kisegítő iskolás színvonalát (elnézést a kisegítő iskolába járóktól). Erre tett ma bizonyságot az MSZP két képviselője, Hegyi Gyula és Herczog Edit.
Történt, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság ítéletet hozott a vörös csillag ügyében, lényegében elutasítva a hatályos magyar joggyakorlatot, mely azt az önkényuralmi jelképként értelmezi. A bíróság indoklása is megérne egy (fekete)misét, de uniós polgárként, jogkövető állampolgárként fogadjuk el döntésüket. Hanem amit nevezett két képviselő az ítélet kapcsán közzétett, az egyaránt példa a korai triumfálásra és a rövidlátásra: http://www.mszp.hu/index.php?gcPage=public/hirek/mutatHir&fcHirTipus=h&fnId=121850&fnHid=121850.
Szemezgessünk belőle: „a hagyományos baloldali jelképeket csak egy időre tudták elorozni a demokratikus mozgalmaktól a sztálini típusú diktatúrák” – mondják, anélkül, hogy végiggondolnák mondataik következményét. Kérdezzük meg, hogy a szvasztika nem hagyományos jelkép? De bizony, több ezer éves, csak egy időre elorozták a „náci típusú diktatúrák”! „A vörös csillag több évszázados jelkép, még Ady Endre is az emberi felszabadulás szimbólumaként köszöntötte”- mondják ők. Igen, de ha képviselőink nem tudnák, felvilágosítom őket, hogy Ady 1919-ben meghalt, még a tanácsköztársaság előtt, a sztálini időszakot sem érhette meg – értelemszerűen-, sőt a Rákosi –Kádár érát sem. Hogy miként viszonyult volna ezek ismeretében a vörös csillaghoz, nem tudjuk megkérdezni, csak a túlvilágon, merthogy Ady ebben is hitt.
Az igazi rövidlátás azonban abban van, amit nem közölnek, amiről nem írnak, amit nem vesznek észre, mert egyébként sem túl barázdált elméjüket elhomályosítja a vélt győzelem fölötti örömük. Meg kellett volna látniuk, hogy az ítélet kiváló alkalmat teremtett a jobb-szélsőjobb számukra fájó (?) jelképeinek eltüntetésére, visszaszorítására. Ki kellett volna jelenteniük, hogy az ítéletet tudomásul veszik, de a lehetőséggel nem kívánnak élni! Hozzáfűzhették volna, hogy tekintettel a jelképnek a magyar történelemben játszott szerepére elutasítják annak használatát, még akkor is, ha az nem tiltott. Ezek után az Árpád-sávos zászlók, különféle, a szvasztikára emlékeztető jelek minden jóérzésű jobboldali számára - azt hiszem - vállalhatatlanok lettek volna! Ráadásul ez a gesztus többet ért volna minden kényszeredett bocsánatkérésnél, jelezve, hogy komolyan és őszintén fáj nekik az önkényuralmi jelképek használata. A gesztus elmaradása pedig azt jelzi, hogy e téren is csak a látszatpolitizálás folyik, a valódi megegyezés szándéka nélkül.
Aligha tévedek, ha úgy gondolom, hamarosan megjelennek majd a jobboldalon is az érvek az ő jelképeik mellett, repülhetnek a csillagok az égre, amelyek majd körülfonják a horogkeresztet, ami ugyebár ősi napjelkép, mi, lent a földön pedig lobogtathatjuk Árpád-sávos zászlainkat, meg diliflepnijeinket.
