Azt eddig is tudtuk, hogy Tóth Gábor rendőr-főkapitány nem jószántából változtatta meg véleményét, amikor mégis engedélyezte a melegek felvonulását, de az eddig ismeretlen volt, hogy kinek a nyomására tette mindezt. Ma reggel Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter a Nap-keltében leleplezte magát: ő volt az, aki elmondása szerint a gyülekezési jog biztosítását tartotta szem előtt, ezt tartván fontosabbnak, s erre hívta fel Tóth Gábor figyelmét. Ám természetesen nem politikai nyomásgyakorlás történt, az nálunk történni nem szokott.
Draskovics elmondta : „örül annak, hogy a melegfelvonulás utáni összecsapások nyomán vita bontakozott ki, mert szerinte így elkezdődhetett a párbeszéd arról, hogy rendelkezik-e a jogállam azokkal az eszközökkel, amelyekkel megvédi polgárait, intézményeit és magát, vagy az új helyzet új eszközöket, új megoldásokat kíván.” Mit jelent ez az érv? Azt hogy a miniszter kísérletezett a melegekkel. Hagyta eszkalálódni a helyzetet, kivárva, mi fog történni, s ha történik valami, mit lehet majd jogi és nem jogi eszközökkel tenni.
Tegyünk egy gondolatkísérletet. Mondjuk azt pl., hogy a miniszter urat elmaszkírozzák (ne legyen ijesztő az ábrázata), s végigmegy a VIII. kerület utcáin, azt ordítozva: Kiirtok minden cigányt! Elképzelhetjük, mi történne. Vajon akkor is örülne-e, mert garantáltan jó kis párbeszédre nyílna lehetőség a jogállam számára rendelkezésre álló eszközökről!
Ám ha meleg lennék, más variáció is megfordulna a fejemben. Mi van, ha Draskovics meleggyűlölő, de gyáva ahhoz, hogy maga menjen ki tiltakozni? Alig várta a felvonulást, s kurvára dühös lett, amikor Tóth Gábor azt betiltotta. Nosza, telefont ragadott, s nem nyomást gyakorolva, de mégis elérte az engedélyeztetést. Ezek után otthon beült a képernyő elé, elindította a DVD-felvevőt (jó lesz majd kevésbé izgalmas napokra), s várta, hogy majdcsak megverik a melegeket, ő pedig két célt is elért: mindenkit megverethetett, aki ellenszenves volt számára, ráadásul eljátszhatta a nagy liberális bajnok szerepét.
Draskovics egyetlen kormányzati pozícióban sem állt a helyzet magaslatán, most is a leggyengébbek közül való, szégyenletes indokai bizonyítják ezt.
