Engem különösen az az adat döbbentett meg, hogy a felvételizőknek csupán 4%-a nem jutott be valamilyen főiskolára vagy egyetemre. Elképesztő.

A tantárgyösszevonás ELVILEG (hangsúlyozom: elvileg) lehetne jó döntés is, de a közelmúlt oktatáspolitikai fejleményeit látva az embernek szinte görcsbe rándul a gyomra minden efféle változtatástól.

Csöncsön,
elvileg nekem sincs mély ellenérzésem, nálam nagyobb gondolkodók (Németh László) pl. kísérleteztek, nem is rossz eredménnyel vele.
Na de kiképzett tanárok, tankönyvek stb. nélkül? Nekem is ezért van a görcs a gyomromban.

A liberalisták és szocialisták ámokfutása az oktatásban lassan meghozza a gyümölcsét...

Azért mert láthatólag az emberek nem akarnak tanárok lenni / természettudományt tanulni, mert nem érdekli őket.

Azért ilyen kicsi a ponthatár mert kevés a jelentkező. Nem azért mert hülye az ország/emberek/tanulók nagy része. Majd ha ugy gondolják hogy megéri tanárnak menni, biztos vagyok benne hogy többen fognak oda jelentkezni, és nem, ha nem megfelelőek a képességeik akkor ugyis ki fognak bukni, ha meg nem buknak ki akkor mi is az oktatás szégyene? (A mostani tanárok?)

Egy friss egyetemista ;)

Jééé, ide még nem írt senki. Na, akkor lássuk.

1. Tényleg jó lenne tudni, hoyg akik ennyire szidják a felsőoktatást, azok milyen végzettségűek. Itt a kedves blogíró legalább vette a bátorságot és megmondta. "Magyartanár". Erre én simán adom a választ: idióta bölcsész, leülhetsz, egyes. Végül is egy magyartanár ne dumáljon, pláne ne természettudományos témákban.

2. Jó lenne tudni, hogy azok akik ennyire szidják a magyar felsőoktatást hány évesek. Van egy tippem: 30 és a halál közötti diplomások, akiknek kezd beütni a midlife crisis. Azaz fogalmuk sincs hogy jelenleg mi zajlik az egyetemeken. Kívülről könnyű dumálni.

3. Igen, a felsőoktatás tényleg el van cseszve, a hiba viszont nem csak az emberekben van. Ugye itt is, mint mindenhol fejétől bűzlik a hal. Kell a kvóta, kell az ember, kell a pénz. A másik meg ugye manapság mindenki diplomát akar. Hozzuk össze a kettőt. Erről szól a bolognai is, csak közben a követelmény a felére csökken.

4. Az egyetemen a mennyiség jelenti a minőséget, ugye a gyakokon még átvergődik az ember, viszont az igaz szűrők a vizsgák. Azt a jó pár száz oldalnyi durvaságot kell oda-vissza fújni. Magyarul könyörgöm, ne akarjon már itt mindenki csodákat! Az egyetem is egy iskola, ráadásul káosz is van ott, vagy tudod az anyagot vagy nem. Viszont ha valaki tudja, még nem jelenti azt, hogy használja is. És ilyenkor jönnek a fújolások, hogy túl elméleti meg minden. Tessék már felfogni, hogy a tudományegyetemek tudósokat képeznek, nem pedig mekgájvereket. Az céljuk a tudás, nem a világmegváltás.

Szerintem teljesen fölösleges aggódni a magyar természettudományos tanárképzés miatt. Az első BSc-s évfolyamból az egyik fönt említett egyetemen a fizika alapszak hallgatóinak 1,5%-a választotta a tanári modult. Én szerencsére kredites negyedéves vagyok, így tapasztalatból mondhatom, hogy a lemorzsolódás 60% fölötti. Így megnyugodhattok: négy év múlva 0, azaz nulla darab fizikatanár fog diplomázni a patinás egyetemen.

jellemző,fojtsuk el a ttk-kat,éljenek a nyomoronc,ingyenélő bölcsészek!hurrá!

Kellemes meglepetés, hogy ezt a - pontról pontra helyes helyzetértékelést adó - bejegyzést egy magyartanár írta. Sajnos az iskolák többségében a természettudományos tárgyak ill. az azokat tanítók - az alacsony óraszám, a kötelező érettségi hiánya miatt - a tantestületen belül is kissé lenézetteknek számítanak.

A táblázatban összefoglalt helyzet még ennél is riasztóbb! Ugyanis itt a bolognai rendszernek megfelelő alapszakokról van szó. Azok elvégzése után vannak, akik tanárok, de vannak (feltehetően a viszonylag jobbak), akik kutatók (fizikusok, kémikusok, biológusok) lesznek. Tehát nem csak a következő generáció természettudományos nevelésének utánpótlása nincs biztosítva, de a színvonalas kutatógárdáé sem...

Amúgy az élet egy-két évtizeden belül magától megoldja a problémát: ha szükség lesz szakemberekre itthon, akkor majd megfizetik őket. Akkor a fiatalok majd nem csak "médiaszakembernek" tanulnak. Addig persze elvesztegetünk egy pár évet, s gyarmati színvonalra kerülünk. Aki tudja, még előtte elhagyja a süllyedő hajót.

Ez már 10 éve így van. Mármint, hogy elég véleményes a magyar felsőoktatás, egy-két szak kivételével. Ez bőven igaz a jogászképzésre is, egyedül az orvos és a műszaki (Műegyetem főként) ami megállja a helyét.

"Tényleg jó lenne tudni, hoyg akik ennyire szidják a felsőoktatást, azok milyen végzettségűek." (Mindfield)

Tényleg jó lenne tudni, hogy Mindfield milyen végzettségű.

Mindfield, te egyszerűen hülye vagy, már megbocsáss. Magyartanárként miért ne lehetne véleményem a természettudományos tárgyakról?

Killtheradikál,
olvastam a posztodat, mélyen egyetértek vele.

Benbe,
megnyugtató, hogy "0, azaz nulla darab fizikatanár fog diplomázni a patinás egyetemen"? Mert engem nem nyugtat meg, éppen ezért írtam.

Aradebil,
ki akarja elfojtani a ttk-t? Mert én nem.Bár "nyomoronc ingyenélő bölcsész" voltam s vagyok.

Az ok, hogy alacsony a ponthatár, de az is igaz, hogy több mint a fele kibukik. Ezt tapasztalatból mondom!

Idén végeztem: ELTE- Infótanár.
(Nem tanítok versenyszférában helyezkedtem el. :) )

Hozzáteszem ez az új pontrendszer vacak. Annak idején nekünk központi matekot kellet írni a felvételihez...

"30 és a halál közötti diplomások"

na, hát ilyet sem sűrűn olvashat az ember :D

"Magyartanárként miért ne lehetne véleményem a természettudományos tárgyakról?"

Nem ez a lényeg. Hanem ez: "Meg tudtak éppen szólalni, nem kellett belőlük néhány értékelhető mondatot harapófogóval kihúzni (mert ez utóbbi az elégséges kritériuma), de témájukról nem tudtak sok mindent. Ők lesznek a jövő tanárai."

Nem. Szerencsére előttem is kifejtették, hogy nagy a lemorzsolódás. Persze a BSc-n már nem annyira könnyű, mint annó volt krediten (legalább is a haveroktól ezt hallom, én kredites vagyok). Tehát a lényeg: az egyetemek csak a pénz miatt veszik fel a sok feleslege embert, azok úgyis kihullanak (vagy megtanulnak tanulni, és bírni az egyetemet:)).

Kicsit sántít az összehasonlítás, mivel a tantárgyakból max. 400 pont szerezhető, tehát ha a közepes szintet 200-nak kellene tekinteni. De ez a lényegen semmit sem változtat.

Viszont utána számoltam kicsit, és elég megdöbbentő, hogy a minimum pontszámhoz (160), amellyel már simán be lehetett jutni sok helyre, elég csupa elégséges jegy év végén és és az érettségin is (20%), ha van mellettük EGY 70%-os tárgy mondjuk informatikából vagy testnevelésből..

na én annyit mondanék,hogy középiskola és középiskola között óriási különbségek vannak,pl.:
elit iskola=jobb jegyet adok, hogy nyomjam az osztályátlagot
poroszos(kinyírlak hülye gyerek)stílus=leszarom tudod-e, 1-es.
na ez alapján legyenek jók a jegyeid.
10telettel ey matekos

Szerintem semmi gond : az IGAZI matematkus szakok )BME, ELTE ) a pont6ár kb. 4OO pont.
A színvonal most is az, ami volt kb 3O éve : csak akkor eleve kevesebbet vettek fel. Most többet vesznek fel, de a felesleg úgyis kibukik.

( Ami viszont gond, az az, hogy a felvételi vizsga nem nehéz. Nekünk, annó, 18 évvel ezelött évekig kellett a matek és a fizika felvételire felkészülni, mert bizony, minden évben volt egy két trükkös példa ( jellemzően "hatospélda" vagy "hetes ill. nyolcaspélda", amelyek kellettek a 9O% fölötti teljesítmény eléréséhez. )

A magyar felsőoktatás az elmúlt években megszűnt. Miért neveznénk felsőoktatásnak azt a rendszert, ahol a végzettek 90 százaléka éppen annyi tudással bír, amennyivel belépett az 'oktatásba' és ahol a végzettek 99 százaléka a hivatalos általános iskolai tananyagot sem tudja.

Nem tudom elhinni, hogy ezt mások nemveszik észre, szerintem egyszerűen hazudnak.

Nem tudom, mi több 90%-ban állami finanszírozású hallgatókat vettünk fel. Ez a lényeg, mert az állami hallgató a jó hallgató. Hogy hülyék? Hát, istenem, ezt termeli a középiskola. Majd megbuknak. Vagy nem.

Én a poszt utolsó bekezdését tartom szomorúnak. Egy alapvetően jó gondolatokat összefoglaló poszt végére beszúrt mondat a bizonyíték arra, hogy X témában jó gondolatokkal rendelkező ember Y témában igazi demagóg tud lenni. Tudod Sasika61, nem csak az a fontos, amit te annak tartasz.

Az állami halgató nem jó, az önköltséges többet fizet. Viszont az állam pénzét sokkal könnyebb költeni, mint a sajátot. Az egyetemek és a hallgatók közt csendes összekacsintás van, az egyetem nem tanít, a hallgató nem tanul az adófizető meg fizet.

Hogyan másképpen lenne magyarázható, hogy az alőadásokon a részvételi arány 10%-os az adófizető meg fizet mint a katonatiszt. Olyan ez mint az autópályaépítés, a közegészségügy, a rendőrség, a parlament... meg minden.

"Ami viszont gond, az az, hogy a felvételi vizsga nem nehéz.": Milyen felvételi vizsga?

Mindfield, halkan megkérdezném, hogy te melyik kategóra vagy az általad felsorolotak közül? Ezt nem említetted, de az észt osztod ezerrel.

Én 25 vagyok most végeztem a BME-n gépészmérnöki karon, áramlástechnika szakirányon. Hivatalosan még nem diplomás, mert nyelvvizsgám az fél év múlva lesz. Tehát van rálátásom arra, hogy mi volt és mi lett.

Nos jelenleg aki nem műszaki pályára megy saját magával tol ki szerintem. 1 (!) hét alatt találtam melót és nem is akármilyet, messze többet kapok, mint az átlag pályakezdő mérnök. Ja és mindenzt úgy, hogy csak próbaképpen jelentkeztem, hátha bejön... A nem műszaki végzettségűek helyzetéről egészen más dolgokat hallok enyhén szólva..

Ja, szakinak is megéri ám most tanulni azon belül a heggesztő és villamos szakikból van egetverő hiány! BME-n talán él még ez a fejta képzés is a heggesztő szakosztály.


Na akkor az oktatás más aspektusairól.

Az tárgyösszevonást ellenzem főleg annak tükrében, hogy amennyire hallom már most is jól megnyírták a fizika óraszámokat ahhoz képest ahogy én halgattam (3 év, heti 3 óra). Meg kell hagyni a régi tárgyakat és ezt heti plusz kettő órában oktatni kötelezően vagy fakultációban, de NEM SZABAD megszüntetni a régi rendszert. Ez műszaki oktatást végét jelentné. A diákok borzalmasan hiányos matektudása már eleve nagyon nagy gáz és még az egyetemen is megnyírták a matek oktatást sajnos. Nekem még heti 8 matekom volt első két félévben az jó is volt, de a 3. és 4. félévben már csak 6 és 4. Már ez is visszalépés volt az előttem 5 évvel startolókhoz képest és már a mi kicsit hiányos képzést kapunk vektoralgebrából és diffegyenletekből. Most az elsőévesz gépész heti 4 matekot és heti 4 (!!) közgázt hallgat a BME-n. Ez valami rossz vicc, ahogy a kétlépcsős felsőoktatási rendszer az. Röhej.


Egyébként én NAGYON szívesen lennék / lettem volna tanár, csak nem akarok éhenhalni és nincs fizika / történelem / testnevelés szakirány.

Sajnos ma a tanárokat már a "fitatal" szülők sem becsülik meg, 0 respektje van a tanári / tanítói pályának. Mikor én voltam fiatal akkor még volt becsülete a tanárnak és jogai, ma a szülők és csemetéik fenyegetik esetleg verik a tanárt és nem fegyelmezhet a tanár, mert a gyereknek jogai vannak. Aha... Ej, ez a fenenagy liberális szemlélet, a jó kurvaanyját a magyar bálintnak és beszédhibás köcsög utódjának.


"Kell a kvóta, kell az ember, kell a pénz. A másik meg ugye manapság mindenki diplomát akar."

Ez nem igaz, ha ma lennék fiatal szakinak mennék, mert egy minimális tapasztalattal rendelkező hegesztő keres annyit sokszor, mint egy pálykezdő mérnök. Ja kérem hiányszakma... A mai fiatalokat sem értem. Évek óta mindenonnan azt mondják, hogy mérnök- és műszaki végzettségűekből hiány van és Dunát lehet rekeszteni közgazdászl, jogász, bölcsész és egyéb hasonló végzettségű emberekből és néha évekig nem találnak munkát. Erre hova mennek most is? Igen, ott amiből nem kell. Hát gartula... Akinek ennyi esze sincs arról mit mondjak??? Lesz itt még nagy baj.

Mi négyen (!!) végeztünk idén a szakirányomon és ebből csak nekem nem volt melóm végzés után Eegyáltalán nem is kerestem soha, állásbörzén sem voltam soha és kersés terén is 0 tapasztalatom volt és mégis felvettek úgy, hogy nem is vagyok hivatalosan végzett 1 hét után. Azóta is telefonálnak olyan helyekről ahova nem is jelentkeztem, hogy lenne állás. Eh...

A másik 3 végzett egyik srác közül meg egydoktorandusznak ment, a másik kettőnek volt állása, hétfőn már ment is. Tehát ki lehet jelenteni, hogy 100%-nak van már most jövője a végézés után. Elég jó arány.

Mindfield

Lemorzsolódás a magyar felsőoktatásban? Hol élsz te? Senki sem morzsolódik le. Az állami finanszírozású után az egyetem/főiskola fejpénzt kap. Ha kirúgják, nem kapják meg a fejpénzt, tehát nem rúgják ki. A költségtérítésest meg azért nem rúgják ki, mert akkor nem fog fizetni.
Minden hülyét végigrugdosnak a diplomáig.

Háhá! Megjelent az első kemény ember tompus személyében.

Na, akkor mondjad csak: hanyad éves vagy milyen rendszerben?

Mit aggódtok? Pár éve egy normális érettségivel vígan elvolt az ember, és nem kellett aggódnia, hogy lehülyézik még a krónikus harmincon túl sem.
Később megjött egy remek, új generáció, semmivel se hülyébb, mint az előző, csak a T. Ezzelfoglakozók már nem tanították meg úket semmir. Így aztán addig kellett tekerni, kaverni a dolgokat, amíg ők is le tudtak érettségizni. Teljes siker, leérettségizett egy (több) gyakorlatilag írástudatlan generáció.
Na, ha már leérettségiztek, nosza tovább is akartak tanulni, lehetőleg minél jobban fizető álláshoz vezető szakokon.
Oszt most ott tartunk, hogy ezek első pár generációja már végzett az egyetemeken, gyakorlatilag funkcionális analfabétaként kezd elhelyezkedni a megfelelő helyeken, és lassacskán beleugat a felsőoktatásba. Is.
Meg sajna minden másba.
Hát, nem írigylem azokat a tanárokat, akik elmerengenek azon, mit szabadítottak rá a világra. Egyszerűen jóindulatból, vagy tényleges munkaköri kötelességből. A lényegen ne változtat: az képükről sül le a bőr, ha tükörbe néznek. Ugyanis nekik még - talán - van. Politikusainknak, felelős döntéshozoinknak(izé...), biztos nincs...

"Hogyan másképpen lenne magyarázható, hogy az alőadásokon a részvételi arány 10%-os "

Eh, a szar előadásokon annyi. BME-n vannak olyan tanárok akinek az előadásaira visszajárnak az emberek vagy megtennék, ha lenne rá idejük. Stépán Gábor órái ilyenek például.

Addig is: ajánlom neked a Debreceni Egyetem Informatika Karán (csak azért mert nem oda járok:)) Dr. Juhász István vagy Dr. Várterész Magda vizsgáit. Szerintem téged is rugdosni fognak, csak nem a következő évfolyamba...:)

Vérnűsző,
nem állítom, hogy nekünk, tanároknak nincs semmilyen felelősségünk, nagyon is van.
Ám nem vagyunk döntéshozó helyzetben legtöbbször. A világra tehát alapvetően nem mi szabadítottuk rá mindazt, amiről írsz.

Kangörény,
miért demagógia az, ha fontosabbnak nevezem ezt a témát, mint mást?

"az képükről sül le a bőr"

Látom Te is az írástudatlan generációt képviseled.

"1. Tényleg jó lenne tudni, hoyg akik ennyire szidják a felsőoktatást, azok milyen végzettségűek. Itt a kedves blogíró legalább vette a bátorságot és megmondta. "Magyartanár". Erre én simán adom a választ: idióta bölcsész, leülhetsz, egyes. Végül is egy magyartanár ne dumáljon, pláne ne természettudományos témákban."

Ez az ember milyen alapon mond velemenyt a bolcseszekrol?Mondani akkor mondjon, ha o maga is bolcsesz szakon vegzett, amit az utalata alapjan kizarok.Ha nem ott vegzett, akkor meg egy kockafeju, feherzoknis szemuveges realos gyik.Ugye, ugye, eloitelkezni a legkonnyebb.

Egy magyartanar miert ne mondjon velemenyt?Pontosan egy tanar tud velemenyt formalni, aki benne van a kozepiskolai, altalanos iskolai oktatasban.

"Hol élsz te? Senki sem morzsolódik le."

Az csak hiszed. A Bsc képzésről két cimbimet is kivágták és az én 2001-es kezdőcsapatomból sem volt ott a fele 2,5 év múlva 4 év múlva már olyan 20%-a volt csak ott. 5 év alatt alig 10% végzi el az egyetemet, de 5 év után csak nyomokban találkoztam a saját évfolyamom tagjaival.


"Minden hülyét végigrugdosnak a diplomáig."

Egyes helyeken és egyes szakokon ez igaz lehet.

mindfield-del értek egyet, valamint azt is hozzátenném, hogy ha valaki épphogy elért 40%-ot a magyar érettségin, ennek ellenére pár évvel később diplomát szerez, azelőtt le a kalappal...

Manapság nem a bekerülés, hanem a bennmaradás a nehezebb feladat az idei ponthatárok alapján, és valóban azt mutatja a tapasztalat, hogy aki nem bírja, kihullik. Ilyen például a kettes-hármas érettségiző.szerintem.

Szerintem a tanárok általános leszólása eléggé elszomorító. Komoly értelmiség melót kell végezniük nulla pénzért, nevelhetik más hülye gyerekeit(akikből a kedves szülő otthon azt az 1-2-őt sem tudja elviselni), fuxoskopasz vállalkozó lazán leugatja -me' neki több pénze van- és tegyük hozzá: a minden fórumon észt osztó sikeremberek többsége vsz. semmire sem vitte volna oktatás nélkül. Mielőtt kezdődne a fikázás: nem vagyok tanár, csak az együttérzés beszél belőlem... Persze sok a pályára tök alkalmatlan is, de ne általánosítsunk...

A miért nem megyünk el tanárnak? kérdésnek pofonegyszerű válasza van:

Diplomás minimálbér, br. 105 ezer

egy pályaelhagyó ELTE-BTK történelem szakon végzett

Kedves molinalage! Örülök, hogy neked frissen diplomázott szakembernek van rálátása arra, hogy mi volt és mi van, de őszintén szólva a szaktudásodat, amit ebben az új felsőoktatásban szereztél semmire sem tartom.

Nem hiszem, hogy egy hallgató dolga lenne az, hogy eldöntse mi a jó előadás és mi nem az. Nem hiszem, hogy a hallgató azért nem megy el az előadásra, mert az nem jó, de persze ez a vizsgán is ki szokott derülni. És persze az előadások látogatása (és megtartása) munka, ezért nem gondolom, hogy opcionális lenne.

Majd ha pár évtizedet ledolgoztál a szakmádban, akkor újra beszélgethetünk a dologról. Addig is gyakorold a következő érvelést: "Főnök, azért nem látogattam a munkahelyemet, mert az nem jó."

gabcigirl: Jónéhány államvizsgán sikerült részt vennem, ahol ezeket a tanárokat eresztették ki a nagybetűs életbe. Hidd el nem túlzás: a nagyrészük analfabéta!

14 evvel ezelott vegeztem el a kozepiskolat. Ott egy embert tudok emliteni aki izig-verig pedagogus volt. A tobbit felejtsuk el. A kozepiskolarol csak rosz emlkeim vannak, arra jo volt, hogy rengeteg frusztraciot beleverjenek az emberbe es hogy korlatokat neveljenek bele.
Ugyhogy olyan sokat romlani mar nem fog. Amugy meg a pedagogusi palyat alkalmassagi vizsgahoz kellene kotni. Gyengebb tudasu tanar is lehet jo tanar aki tudja motivalni a fiatalokat. Azok meg ugyis kompenzaljak maguk a tanar hianyossagait ha erdekli oket a tema.

amugy meg nevetseges, hogy az adonkbol kesobbi palyaelhagyokat kepeznek. miert mennek el inkabb gepeszmernoknek arra van szukseg.

Pipas,
ha részt vettél ilyen államvizsgán, s hozzájárultál, hogy analfabétaként kezdje a pályát, akkor nem érezted a felelősségedet? Akkor kellett volna ilyet mondanod, az bátor dolog lett volna, de most? Bizonyíthatatlan üres állítás.

Erről csak annyit h fizika,kémia,biólógia tanár annyira kevés van h azért ilyen alacsonyak a pontok:), ebből mindenki levonhatja magának a megfelelő tanúságot.

Azonkívül a mai diákokat én az érettségimmel simán tudtam volna tanítani! A képzésről meg ennyit.

Egy gyakorló tanár

sasika: A kédező tanár javasol egy osztályzatot, az államvizsgabizotsság elnöke pedig dönt. Ennyi!

Ne ítélj el embereket úgy, hogy nem is tudod miről van szó!

Nyelvszakon vagyok végzős, PhD-s tervekkel, néhány publikációval és szakkolis háttérrel. Tavaly elkezdtem a jogot levelezőn, és minden bölcsésznek csak ajánlani tudom, hogy vegye a pénzt, fáradságot és nagyon gyorsan iratkozzon be másik egyetemre, más területre, mert önmagában nem elég és soha nem is lesz elég a bölcsészdiploma. Lehet dolgozni több egyetem mellett is, szülők támogatása nélkül több szakot végezni más-más intézményekben (első éves jogászként (nulla tapasztalattal) bankban dolgozom részmunkaidőben, úgy vettek fel, hogy harmadévest kerestek a munkára; - csak keresni kell.)
Minduntalan kiderül, hogy a BTK-s ismeretek akkor hasznosíthatók a leginkább, amikor egy másik diszciplínában is érdekelt az a fajta tudás, amit bölcsészkaron lehet szerezni, valamiféle kiegészítőként. Önmagában nem ér sokat, nyelvtudást meg máshol is össze lehet szedni, kritikai igényességet nem sok helyen.

Hát azé' bocsi, de magyartanárként a tisztelt szerző nem érzi cikinek a beszólást az andragógusok felé?
Legyen mindenki bunkó satu, legyünk a vas és acél országa?

Aki hülye, úgyse lesz andragógus, az mehet melósnak nyugodtan.

Az se lesz tartósan andragógus, aki hülye de mégis végigrugdosták az iskolán.

Nyugalom.

Az a baj, hogy gépészmérnöknek már 160 ponttól felveszik, de a többség bölcsész/jogász/közgazdász/médiaszakosnak lesz. A hajára kenheti a diplomáját, ha végez. Na lelőlük lesz később a sok masszőr és biztosítási ügynök. Ami nem lebecsülendő, csak diploma nem kell hozzá.

Pipas,
nem ítéllek el, de nem érzem meggyőzőnek az utólagos minőségi reklamálást.

Antinörd,
nem szóltam be, de feltűnt, hogy ott (is)magasabbak a pontszámok.

Nagyon komoly vállalkozást vezetek, (sajátot) és több dipomám is van. A kérdésem csupán az, hogy miért kell mindenkinek a felsőoktatásban részt venni? Nagyon komolyan kéne szűrni a felvételizőket. Az azonnal elhelyezkedő áramlástechnikus - nem személyeskedve - simán leírja a hegesztőt két g-vel. Nos itt tart a felsőoktatás, és a kijövő hallgatók színvonala is - tisztelet a kivételnek - a béka segge alatt van. Két egyetemen is adok órákat felkérésre: kilógó pearcing-ek, nyávogás, munkakerülés tapasztalható minden téren. Aki valamennyire dolgozik, tanul, az valószínűleg bent is marad PhD-n. A liberálbolsevik oktatáspolitika teljes csődje jelenik meg a hétköznapokban. Szerintem aki nagyon komolyan nekifekszik és szakmát tanul, az komolyan talpon tud maradni a következő években. Ehhez viszont nem biztos, hogy kell diploma. Kijött hozzám egy gázkazánszerelő, ránézett a Junkers kazánomra, állítgatott valamit elvitt 10e ft-ot. Azért ez nem rossz :-)

Az elírásokért bocsi, de azért érthető..

Nyomasek,
igen az a baj.

Sajnos tévedsz, az állami a jó. De nem igazán izgat, hogy te mit gondolsz, lényeg, hogy a kar vezetősége meg mi tudjuk.

vallalkozo!

Azt írod: "Az azonnal elhelyezkedő áramlástechnikus - nem személyeskedve - simán leírja a hegesztőt két g-vel. Nos itt tart a felsőoktatás, és a kijövő hallgatók színvonala is"

Na kérlek, nekünk nem az a feladtunk, hogy az alap- és középfokú képzés hiányosságait megtanítsuk az egybiteseknek. Küldd vissza az emberkéidet alsós tagozatba, de ne tőlünk várd el az ilyen hiányosságok pótlását!

sasika: Nem utólagos, mert hivatalosan még most is egyetemi adjunktus vagyok, csak másfél éve kijöttem mobiltelefont programozni, hogy ne haljak éhen. Amúgy megint csak azt tudom mondani, hogy ne ítélj, mielőtt tájékozódtál volna.

Hansgeorg: Oké, szerinted mennyi esélyed van a jogi diplomából megélni? Szerinted még hány BTK hallgatónak lehet helyet csinálni a jogi karon? És vajon szerinted a BTK hallgatók közül hány százalék lenne alkalmas/hajlandó jó programozóvá, gépészmérnökké, vegyészmérnökké képeznie magát?

És végül, de nem utolsósorban miért a szerencsétlen adófizetők fizessék a jó programozóvá váló BTK hallgató spanyol-népművelés, orosz-romológia diplomáját?!

Már jópár éve ez megy és alacsonyak a tanárszakok ponthatárai, csaképp mindig más és más szakokon. Most már picit jobban kalkulálnak az egyetemek és a TTK-s szakokra, amelyekre alig jelentkeznek, lejjebb viszi a ponthatárokat. Vonzóbb, jobban fizetős karrier lehetőségét nyújtó szakokon magasabbak, ez a normális. A minisztérium már 6 éve rombolja az oktatást, ez már csak a lecsengése az egésznek. Nem is az a gond, hogy kiket vesznek fel. Sokan kiszóródnak ugyanis az évek alatt. Az a nagyobb gond, hogy akik pl. tanári diplomát kapnak, milyen színvonalú képzést kapnak odáig, milyen professzoroktól, milyen körülmények közt.

amugy meg mint mar emlitettem, kishazank hatarain kivul mast is ertekelnek a tudason kivul;
pl. kezdemenyezokezseg stb. Ezt melyik nagytudasu prof. tanitja meg nekik? gyanitom egyik sem, mert ot is ugy szocializaltak, hogy fogd be es tanulj, magolj mert egyebkent semmit nem ersz. menj el egy amerikai vagy nemet multihoz dolgozni es meglatod, hogy a nagy tudas semmit sem er, ha nem tudsz csapatban dolgozni. mert ott azt varjak el.

Előre is elnézést, ha a következőekben említettek az eredeti postban benne lennének, vagy másvalaki már megírta volna.

1. A 480 pont az egészen pontosan csak 400+80. A 400 tanult tárgyak és/vagy érettségi/felvételi tárgyak eredményei, a +80 többletpontokra jár (pl emelt szintű érettségi, nyelvviszga stb.), nézzétek meg. (Jó, ettől a pontok még siralmasak...)
2. Sasika ha pontszámokat hozol példaként a képzési forma és a finanszírozás nagyon (!) nem mindegy. Ugyanazon a szakon nappalin és levelezőn akár másfél-kétszeres pontszám-eltérés is lehetséges, hasonlóképpen ugyanazon a szakon áfinnal (állami finanszírozással) és ktgtérítéssel akár kétszeres pontszámkülönbség is elképzelhető. Mi több egyes karoknál a földrajzi helyszín sem mindegy, ott is vannak pontszám-különbségek.

Én most nem érek rá utánanézni, de a post írója pontosítson,szvsz.

A magyar felsőoktatásnak pedig két fő baja van: az egyik az órási intézmény- és szaktúlkínálat (Magyar Akkreditációs Bizottság áldásos tevékenységét köszönjük!), a másik az ezzel ellentétes gyerekszámcsökkenés. Kész csoda, hogy a pontok nem a zéróhoz tendálnak már most is, de egy két év és oda fognak.

A felsőoktatás versenyképességi kérdéseit pedig hagyjuk is, az külön post.

Kell a sok diplomás barom. Aztán állásinterjún meg rájössz, hogy se írni se olvasni nem tud.

Sok igazságot olvastam a fentiekben, és nagyon sok kitétellel egyet is értek. De pár megjegyzésen azért megütköztem. Pont innen látszik, hogy egyes szakokat milyen rosszul látnak-láttatnak sokan. Talán önhibájukon kívül. (?) A bölcsészkaron végeztem nyelvszakon. Két nemzetközi felsőfokú nyelvvizsggával (ami valóban felsőfokú, egyik esetben anyanyelvi szintű), már bőven az egyetemi évek alatt találtam munkát. Most egy nemzetközi telekommunikációs cégnél vagyok csoportvezető, mellette még fordítok is. Jó fizetésért. Másoddiplomás képzésre járok, amiért természetesen fizetek. Azt hiszem jól döntöttem, amikor ezt a szakot-szakirányt választottam, és nem bántam meg semmit.

pszt: Az államilag finanszírozott képzés annyit fizet, amennyit az állam fizetni hajlandó. Az önköltséges képzés a piac által szabályozott.

Ezek után persze, hogy elképzelhető, hogy az esztéta vagy a filozófia jobban fizet állami képzésben, de az informatika, a közgazdaság, a jog, a szakok, amikre kereslet van jobban fizetnek önköltségesként.

Csakhogy: az állam az elmúlt tíz évben anyagilag gyepálja a felsőoktatást. csak nem gondolod, hogy többet fizet az egyetemeknek, mint amennyit az egyetemek akkor kapnának, ha piaci elvek irányítanák a felsőoktatást? Te komolyan gondolod, hogy a féléves 60/150 ezer forint fejpénzzel az állam túlfizet?

Pistike: így igaz!

"Az azonnal elhelyezkedő áramlástechnikus - nem személyeskedve - simán leírja a hegesztőt két g-vel."

Gépelési hibáról soha nem is halottál? Ez egy fórum én nem szakdolgozat, ebbe nem halok bele, de mégha helyesírási hiba is lenne, nem az teszi jó mérnököt. Sebaj..


"Kedves molinalage! Örülök, hogy neked frissen diplomázott szakembernek van rálátása arra, hogy mi volt és mi van, de őszintén szólva a szaktudásodat, amit ebben az új felsőoktatásban szereztél semmire sem tartom."

Szó se róla, de írásom alapján nem tűnik fel, hogy én még a "régi rendszeben" végeztem? A cég aki alkalmaz személyesen ismeri több tanáromat is úgyhogy nagyonis tisztában van azzal, hogy milyen szintű képesítést kaptam és teszteltek is felvétel előtt. Gondolom nem merő passzióból vettek fel...


"Az a baj, hogy gépészmérnöknek már 160 ponttól felveszik,"

Hol? A BME-n nem. Tegnap kiszámoltam, hogy a 120 pontos rendszrre átszámítva asszem olyan 105/106 pont környékén lenne a felvételi határ. Engem még 91-gyel is felvettek volna.

molnibalage:

"Én 25 vagyok most végeztem a BME-n gépészmérnöki karon, áramlástechnika szakirányon."

"Szó se róla, de írásom alapján nem tűnik fel, hogy én még a "régi rendszeben" végeztem?"

Most akkor melyik az igaz?!

Igazad van Pipas, persze...
Menjenek inkább a diákok gyárba, szalagmunkára vagy varrónőnek. Az az igazi élet...Elvégre Európában is így megy nem? Az Unióra nem ez a jellemző? Mi a fenének a képzés, a diploma? Mellesleg a mérnöki diplomával sem olyan könnyű már az elhelyezkedés. A munkahelyteremtésben nem jeleskedik a legfelső vezetés, annyi szent.
Adjunktus? Tanárképzésben? Mert akkor meg se szólalj...Mert akkor bizony a kezed alól is kikerültek olyan frissdiplomás tanárok, akik "analfabéták". Összekacsintás a diákok és az egyetem közt? Az kinek az érdeke? Inkább összekacsintás az egyetem és a minisztérium közt. Elvégre onnan kapják a fizetést, nem máshonnan. Hogy a diák fizet-e tandíjat vagy sem, az az egyetemnek irreleváns, feltéve ha az állam elég pénzt biztosít - akár tandíjjal, akár anélkül.

Nem látogatott órák? Hm. Két szakot végeztem annakidején. Az egyiken az adjunktus úr az első 3 előadásra nem jött be, nem is jelentette be az előadás kimaradását. 4. alkalommal megjelent. Hangja nem volt, mikrofont nem hozott, nem használt. Dőlt belőle a szeszszag és rossz volt hallgatni...
Másik "tanár úr" neves könyvíró, csakhogy a 2. számú szakot se hagyjam ki. Ő az évfolyamtársnőinknek ajánlotta, hogy "ha feljönnek a lakására, akkor megbeszélhetik a jobb osztályzatot" (idéztem). Ilyenek mellett bejárni? Nem mondom...hibásak a diákok, mert sok jó előadást is kihagynak, ellógják azt. Fiatalok még, ez van, ez a tendencia mindenhol, nem csak ebben az országban.

"Most akkor melyik az igaz?"

2001-ben kezdtem és 2008-ben végeztem. Ezt ennyire nehéz kisilabizálni?

Wolf, a megszerezhető pont 480, nem pedig 400+80, vagyis a maximumhoz viszonyítottam, s ezt most is jónak látom.
Minden adatom nappali, államilag finanszírozott képzésre utal.

Pipas, egyszerűen éreztem, hogy nem jut át, amit írok. Általában nem foglalkozom a szűklátókörű szakbarbárokkal, akik azon siránkoznak, hogy mennyire nem lehet elhelyezkedni meg mennyire nincs munka. Három helyen számít a diploma milyensége a munkaerőpiacon: az oktatói/kutatói pályán, a közigazgatásban és a szakismeretet igánylő, klasszikus pályákon (építész, orvos, ügyvéd stb.)
Mennyi esély van jogi diplomából megélni? Ismétlem, elsőévesként a bankszférában dolgozom, részmunkaidőhöz képest egyáltalán nem rossz fizetésért. Az intézmények (köztük az engem foglalkoztató is) többrostás interjút támasztanak a jelöltkkel szemben. Szerencsére megszűrik a használhatatlan elemeket, akik önerőből a közepes minőségű ügyvédi státuszig talán elviszik, tovább nem. Rengeteg körülöttem a jogi előadó (szakvizsga nélkül) és a jogtanácsos (szakvizsgával), nem a két szép szemükért kerültek oda, hanem a szakismeretük miatt. Csak az fúj a jogászképzésre meg az emlegeti fel az adóforintokat, aki nem lát a mélyére.

Bar en magam nem a bolcseszek taborat erositem, erdekesnek tartom azt a kerdest, hogy miert jo mindenhol leszolni oket csak azert, mert nem vmilyen jo matematikai kepesseget igenylo szakra jarnak/szakot vegeztek? Senkiben nem merul fel, hogy bizony vannak olyan emberek, akik egyszeruen nem jok matematikabol, igy ha akarnanak sem mehetnenek mernoknek, pl? Ertem en, hogy ez egy tobbsiku problema, de azt kijelenteni, hogy igenis mindenki szerezzen muszaki vegzettseget (kis tulzassal), aki nem tud/akar (mert olyan is van, meg ha nehez is sokak szamara elkepzelni - egyszeruen, mert nem erdekli), az mar nem is ember? Es erre nem az a valasz, hogy ha vki bolcsesz akar lenni, inkabb menjen utcasepronek..

Hagrid:
"Az az igazi élet...Elvégre Európában is így megy nem?": Európa nagy és sokféle, nem tehetsz egyszerű öszehasolítást. De! Nagyon fontos, hogy észrevegyük: Az, hogy a magasan fejlett és jólétben élő országokra jellemző a felsőoktatást végzettek magas aránya nem jelenti azt, hogy a felsőoktatásba beiskolázottak számát növelve automatikusan javul az életminőség.

Egyszerűbben megfogalmazva azt is mondhatnám, hogy Angliába elmennek a lengyel villanyszerelők dolgozni, de magyarországra nem!

"Adjunktus? Tanárképzésben? Mert akkor meg se szólalj": Anyád!

Egyébként olyan, hogy 'tanárképzésben' már rég nincs. Vannak egyetemek és vannak szakok, az meg, hogy egy előadást kik vesznek fel nem az oktató dolga.

"adjunktus úr az első 3 előadásra nem jött be": Igen, erről beszéltem. A hallgatók és az oktatók közösen szarnak bele az adófizetők pénzéből.

"a minisztérium közt. Elvégre onnan kapják a fizetést": A munkáltatói jogokat a dékán gyakorolja, a fizetést az egyetem adja.

fizika phd-sként tanítok többek közt környszakos BSC-s hallgatókat. Kb. a felük az a=b*c egyenletből nem tudja kifejezni b-t v. c-t ...nem tudják hogy mi az a függvény, stb... megpróbálom humorosan felfogni, inkább röhögök sírás helyett...
és ezek az emberek TTK-sok, akkor kérdem én hogy mit tudhat egy BTK-ra jött friss érettségis...?

Ja, plussz sztori: fiatal fizikatanárt kérdik a diákok középsuliban: "Miért mozognak a bolygók ellipszis pályán?" Tanár válasza: "Mert a világegyetem tágul, és a körpálya így torzult el!" (áááááááááááá)
LOL

Egyébként a helyzet már régen az, hogy a komoly cégek keményen letesztelik a jelentkezőt...ugye mert a diploma meg a nyelvvizsga csak papírok, és óriási különbségek vannak ugyanazon helyen végzettek közt...mondjuk ezzel újat nem mondtam :D

vállalkozó: pearcing helyesen piercing

Pipas,
legalább itt ne anyázzunk, ha kérhetném.

"Senkiben nem merul fel, hogy bizony vannak olyan emberek, akik egyszeruen nem jok matematikabol, igy ha akarnanak sem mehetnenek mernoknek, pl?

Ezzel tisztában vagyunk szerintem.


"Ertem en, hogy ez egy tobbsiku problema, de azt kijelenteni, hogy igenis mindenki szerezzen muszaki vegzettseget (kis tulzassal), aki nem tud/akar (mert olyan is van, meg ha nehez is sokak szamara elkepzelni - egyszeruen, mert nem erdekli), az mar nem is ember?"

Ezt ki mondta? Az ARÁNYOKKAL van baj! Ennyi matematikai és fizikai antitálentum országa lennénk? Attól tartok, hogy ebbe az irányba sodródunk ez a neten fellelhető fórumok hozzászólásain is látszik. Szinte teljesen természettudományos analfabéták szólnak hozzá olyan témához és osztják az észt arról amiről fogalmuk sincs

"Mennyi esély van jogi diplomából megélni? Ismétlem, elsőévesként a bankszférában dolgozom,": A kérdésem fennáll. Azt kérdeztem, hogy szerinted mennyi esélyed van jogi diplomával megélni. Első éves vagy, tahát majd pár év múlva megkérdezem újra, de addig csak találgatni tudsz.

"Csak az fúj a jogászképzésre meg az emlegeti fel az adóforintokat, aki nem lát a mélyére. ": Ja, de te a mélyére látsz ugye? Mert már első éves vagy? Huhh!

Ezek valóban nagyon alacsony pontszámok. És sajnos azokkal szemben is "kitolás" az ennyire alacsony feltétel, akik végig dolgozták a középiskolás éveket, és 300 pont feletti eredménnyel, nyelvvizsgával jelentkeznek. Hiszen őket is mindenki minősíti. Arról nem is beszélve, hogy ezután milyen nehéz rávenni a fiatalabbakat a munkára! "Minek tanuljak, úgyis felvesznek!"

Gépészmérnök-mérnöktanárként végeztem 7 éve, már akkor azt beszéltük az évfolyamtársaimmal, hogy 10-15 év múlva nem lesz aki oktassa a jővő szakmunkásait, mert ahogy néztük senki nem akart tanítani.
Most végig gondolva ki merre van, hát igen, senki sem tanít. Nekünk szerencsénk volt, mert a gépész diploma az ér még valamit.
Én most végeztem, levelezőn egy másik mérnöki szakon és láttam aki velem együtt kezdte nappalin azok között volt olyan aki nem tudott egyenletet megoldani, na most én nem értem hogy az ilyen minek megy mérnök képzésre.

Avokado, fontos, amit írtál. Én azért is hangsúlyoztam, hogy csak akiket ilyen alacsony pontszámmal vettek fel, azok érintettek.
S ennek kapcsán el tudom mondani, amit a posztba is beszerkeszthettem volna: egyetemi tanár ismerősöm mondja, hogy nincs kevesebb tehetséges gyerek egyetlen szakon sem, mint 20-30 éve, csak több a "szecska" (az ő szava), s ezért tűnik színvonaltalanabbnak az egész.

A kommenteket olvasva fél-off (vagy tán nem is annyira off?) emlékek rohantak meg megboldogult medikus koromból: pl. mikor a "mondj néhány szót Arisztotelészről" vizsgakérdés láthatóan komoly zavarokat okozott a vizsgázónál, konkrétan semmit nem tudott mondani (talán 5-ik évf.-on). Vagy amikor nagyjából egy egész évfolyam (!!!) hallgatott zavartan, amikor előadó szélesebb perspektívába próbálta helyezni az idegrendszer meghatározott részéről, annak működéséről szóló előadását és Descartes-ról kérdezte a hallgatóságot... tragikus. S ez 12-13 évvel ezelőtt történt. Nincs rálátásom a jelenlegi medikusképzésre, de gyanítom, a helyzet nem lett jobb, sőt...
Bocs a fél-off miatt.

@ molnibalage 2008.07.26. 20:03:08

pontosítok: mivel a BME elszívta az embereket, rajtuk kívül szinte mindenütt 160 pont a gépészmérnöki ponthatár.

Még eszembe jutottak a szaki haverjaim. Szerelők és panaszkodnak. Nem is kezdők, tapasztaltak, de alulfizetettek ők is és nehéz munkát találniuk. Egyikük elment sofőrnek a BKV-hoz. Ennyit a hazai szakmunkások helyzetéről.

Vérgáz szorijai tényleg érdekesek. Engem sajnos nem teszteltek így pedig én élvezem az efféle témaváltást és legalább látszana, hogy nem vagyok szakbarbár.

Talan az egyik gond az, hogy embereket 100 alatti IQ-val felvesznek felsooktatasu intezmenybe. (A vegzettek tobb mint fele jelentkezik, es csak 4%-at nem veszik fel sehova)
Persze kirugdossak a felet a jobb helyekrol, rosszabb helyeken meg at.
Az allami helyek szama szerintem teljesen ertelmetlenul van meghatarozva, minek kell annyi kommunikacios stbstb szakember?
Eloadasokra jarni meg akkor erdemes, ha otthon tobb idobe kerul ugyanazt az anyagot elsajatitani amit elmondanak eloadason vagy, ha az ember jolerzi magat rajta.
Jahmeg azert latszik, hogy a sok kozepiskolai magologep annyit nez, hogy hol mennyi a ponthatar, ahol a legmagasabb es nem is all tole tavol a tema oda jelentkezik. (rendszervaltas idejeben levo hianyszakokra..) (20 ev mulva majd lehet a mernoki szakok lesznek hasonlo helyzetben?)

azzal kezdeném,hogy harmadéves biológia szakos hallgató vagyok.. beszélgettem pár hete az egyik egyetemi kutatóval,aki már akkor elárulta,hogy botrányosan alacsonyak lesznek a ponthatárok idén a ttk-n,mert nagyon kevesen jelentkeztek, viszont idén mégtöbb tanulót kell felvenniük,mint tavaly. Ebben a mlg kísérleti szinten működő Bsc rendszerben nagyon,nagyon nehéz még az olyan tanulóknak is megmaradniuk,akik 80-90%-os emelt biológia érettségivel jutottak be, mert nagy a szórás.. rengeteget követelnek, nagy a nyomás ésatöbbi ésatöbbi.. de nem is ez a lényeg.. ezeknek a diákoknak úgy a 75%át már szépen első félévben ki fogják szórni.. nálunk már 1. félévben elment 5-6 ember a 70ből anno, és ez egyre csak nőtt..

és hogy miért kell ennyi embert felvenni akkor? mert az egyetemet megbüntetik,ha nem veszik fel azt a számit, ami egységesen előre meg van határozva...

A mostani tanárok sem egy észkonbájnok. A most felvételízők is hasonlóak lesznek. Mi is kibírtuk, más is kibirja majd.

ja és még azt szeretném hozzátenni,hogy 2.félév végén a szakirányválasztással már alapból csak 24-24 fő marad meg, ahová az éves teljesítmény alapján lehet bekerülni (ez nem csak a biológián van így), és bizony nálunk aa 70 emberből pl 2en (azaz ketten..) választják a tanári szakirányt...

valóban szomorú,hogy ilyen alacsonyak a ponthatárok, de csak azért,mert az emberek legnagyobb százaléka nagyon meg fogja szívni... csak ők még nem tudnak róla...

"Eloadasokra jarni meg akkor erdemes, ha otthon tobb idobe kerul ugyanazt az anyagot elsajatitani amit elmondanak eloadason vagy, ha az ember jolerzi magat rajta.": Ja, ez így igaz. De ha fel sem merül az anyag elsajátítása, akkor sokkal egyszerűbb otthon maradni.

plb: Pozitív visszacsatolás. Gyengébb tanárok, gyengébb diákok, aztán még gyengébb tanárok, még gyengébb diákok. Remélem érted...

Plb,
tényleg nem szokásom szóvá tenni, de ha már leszólod a tanárokat (amiben rejtetten benne van, hogy te viszont észkombájn vagy), akkor figyelj oda: tehát kombájn és nem konbájn.

Pipás!
"Én 25 vagyok most végeztem a BME-n gépészmérnöki karon, áramlástechnika szakirányon."
"Szó se róla, de írásom alapján nem tűnik fel, hogy én még a "régi rendszeben" végeztem?"
Most akkor melyik az igaz?! -- kérdezed.
Hát nem vagy egészen képben, ezek szerint. Aki most végzett, az a "régi" (= kredites, ötéves képzési idejű, nem BA/BSc) egyetemen végzett (ilyenek még lesznek, hiszen a legtöbb BA/BSc szakon még csak szeptembertől indul a 3. év, tehát még három év, amíg az újak végeznek.

sok értelmes és megalapozott véleménnyel találkoztam itt, de jogászként a sok minket érő lenéző véleményre csak következőképpen tudok reagálni: hány jogászról hallottatok, akik éhen haltak? sajnos, vagy szerencsére az a helyzet, hogy jogászokra kifejezetten nagy szükség van és lesz a jövőben is. persze hatalmas különbségek vannak az egyes egyetemek minőségében, ezt magam is tapasztaltam elte-jog hallgatóként, ami ugyan összességében nem egy igazán modern oktatást nyújtó intézmény, de egészen biztosan a legszigorúbb jogi kar magyarországon. aki ott végez, annak a későbbiekben nem nehéz munkát jó fizetéssel találnia. persze ehhez szükség van arra is, amit semmilyen egyetem, főiskola nem tud oktatni-a személyes rátermettség; beszédkészség, fellépés, megjelenés, stb. sajnos nagyon sok ember ezekkel nem rendelkezik, márpedig egy ilyen szakmában erre ugyanannyira szükség van, mint a polgári perrendtartás ismeretére.

Pásztortáska: Az, hogy a kredites rendszert (vagy akár azt, ami előtte volt) réginek nevezed egyedül csak azt jelzi, hogy fiatal vagy. Az az oktatási rendszer amiről beszélsz (a kreditrendszer, a BSc/Msc, a Bolognai, az új fejkvótás finanszírozású és így tovább) ez elmúlt néhány év elkeseredett kísérletezése. Közben pedig már legalább 10/15 éve megszűnt működni a felsőoktatás.

A "régi" rendszerben azok végeztek, akik valamikor 1990 előtt szereztek diplomát... ;)

ehh, fizikában osztályelső voltam, matematikában pedig talán évfolyamelső a gimiben, de mégsem mentem reál szakra, a biosztanárom meg orvost látott bennem, hanem közgazdásznak iratkoztam be csak, mert elbasztam, hiszen üzleti ismeretek más mellett is tanulhatók. ma másképp döntenék.

de belenéztetek -e az adatok mélyébe?

miért jelentkeztek csak ennyien?
hát mert február 15-ig lehetett jelentkezni, a tandíjat pedig csak március 9. (ha jól emlékszem) törölték el

és miért nagyobb sok helyen a levelezős ponthatár ez évtől?
mert felkészültek arra, hogy dolgozni kell a tandíj miatt.

és miért lett alacsonyabb a viszonylagos ponthatár?
1. mert 1000 férőhelyet átcsoportosítottak a FSZ-ről egyetemi/főiskolai képzésekre
2. 144-ről 480-ra nőtt a skála, így a kapacitásszámok jobban feltöltődnek a felvételizők pontszámának lazább skálán való eloszlása miatt

jogásznak 3207, azaz háromezer-kettőszázhét hallgatót vettek fel (ONA, ONK, OLA, OLK). nevetséges...

Megbizas nelkuli kepviseletet folytatok:
Az Egyetemunk mai Reaktora - anno domini Dekanja vala Pipasnak - a jelenletemben titotta el allamvizsgakon reszt veteltol, mert tul alacsonyra ertekelte a feleleteket.
En magam pedig (reszben kivizsgalando a ketoldalu panaszokat: Pipas a hallgatokra, oktatotarsak Pipasra) altalanos oralatogatasi jogomat gyakrolva voltam szemelyesen Pipas vizsgaztatasan, s kijelenthetem, h eron felul mindent megtett, hogy az arra erdemesekenek az elegseges osztalyzatot megadja. De alig volt kinek.
Amiket Pipas most kulfoldrol irva uzen, az sajna igaz, ha par ev kinti munka (meg NEM MAGYAR-tanar) utan kevert n-t m-et.
Akivel vitatkozol adjunktus.

"jogásznak 3207, azaz háromezer-kettőszázhét hallgatót vettek fel (ONA, ONK, OLA, OLK). nevetséges..."

az a gond, hogy te ezt nevetségesnek tartod. egyre több jogviszony egyre több potenciális pert szül. ehhez mi kell? ügyvédek, jogtanácsosok, ügyészek, bírók. ezek honnan jönnek szerinted? manapság egy polgári per akár évekig is húzódhat, mert az egyes tárgyalások között 6 hónapos szünetek vannak. egyszerűen azért, mert nincs elég bíró a sok ügyre. ezen mégis miképpen lehetne változtatni?
a másik, ami miatt viszont úgy általánosságban nem rossz döntés a jog: diploma utána szinte mindent lehet csinálni, nem kell jogi pályára menni. ne felejtsük, hogy jogi karon nagyon jelentős közgazdaságtan-oktatás is folyik. nem azt mondom, h ez egy garancia a későbbi sikerekre, de aki szerint a jogi végzettség ugyanolyan seggkitörlő-diploma mint némelyik btk-s vagy kommunikációs szaké, az egész egyszerűen nincs tisztában a realitásokkal.

Nagyon örülök ennek az írásnak, mert érint a téma, többszörösen is. (Nem olvastam minden hozzászólást, ezért bocs, ha ismételnék). Szóval ami itt folyik, az a tökéletes kontraszelekció. Tanárként (25 éve végeztem) megdöbbentem azon, amin igázából nem is kellene, ti. hogy kikből lesz tanár manapság. Tapasztalom a gyakorlatokon, hogy egyre gyengébb a színvonal, és bár volt néhány tehetséges hallgatóm is, közülük EGY SEM kezdte el a pályát, csak azok, aziknek viszont nem kellene.
A fiam most érettségizett, vegyésznek jelentkezett. 471 pontja volt, és bár nem izgultunk, hogy felveszik-e, azért az meglepte őt is, hogy alig valamivel 200 pont fölött lehetett bejutni a vegyészkarra.Ezért tanult, nyelvvizsgázott? Valamikor a legkiválóbb elmék versenyeztek a fizika, matek, vegyész stb. szakokon, most meg közepessel mehetsz. Én azt a kérdést tenném fel, megéri-e az államnak olyan fiatalokra költeni, akiknek nem is ott lenne a helyük? Milyen kutató, atomtudós lesz abból, aki 210 pontot tud a középiskolában összeszedni? Hol a tudás értéke? Nagyon rossz irányba haladunk.

Ennek az lesz a vége, hogy a majdani tanárok nem szakbarbárok lesznek, akiknek az anyag a legfontosabb, hanem képesek lesznek az életre felkészíteni a gyerekeket, és mint tudjuk, hatalmas változásokra képes az ember 18-20évesen, pl én 4. osztályban gimiben buktam matekból félévkor, az egyetemen pedig a matek-közgáz tantárgyakból rendre az első 10 között vizsgáztam a százból...és 4.5-re diplomáztam, és nem okoz gondot az elhelyezkedés sem (mindenféle protekció nélkül).

Azt hiszem ezek a felgyorstalpalt marketinget vegzett kormanykorok - s halljuk szajkozni a Rektori Konferenciakrol is hasonlokat - a kritikus tomegben hisznek, ezzel spagetti-elven azt gondoljak, h addig adunk diplomat mindenkinek, amig jok nem leszenk, de szem elol teveszik az ellentetes hatast a kritikan aluli tomegek kitermeleserol, akik azt gonduljak, h diplomasok - ez egy komplex ugy.

Egyébként idén tényleg baromi könnyen be lehetett kerülni.

defender: Wow, azért volt értelme annak amiket csináltam, csak emlékeznek rám. ;) Azért ez jó érzés... csakhát nem sokat sikerült elérni, és ez szomorú.

Ja, nem én kevertem a kombájnt a kombájnnal. ;) Itt külföldön nem felejt el az ember magyarul, mert igen sok magyar jött ám ki külföldre. Akik akarnak és tudnak tenni valamit, azoknak a nagy része külföld felé kacsingat. De ez -- ahogyan mondani szokás -- már egy másik történet. ;)

Káposztakukac · felsulooktatas.blog.hu/ 2008.07.26. 21:18:43

nem a jogászokkal/társtud/bölcsész van itt a baj, hanem, hogy még mindig több végez, mint mérnök, pedig az utóbbiakra van igazán kereslet. Majd megtisztítja magát a piac, mindig ez szokott lenni.

A pontrendszerről
Tavalyelőtt érettségiztem. Akkor nem vettek volna fel semmi jogi szakra (bár nem is voltak ezirányú terveim). Mostani rendszerben 395 pontom lett volna, ez csak a ELTE-ÁJK-ra nem lett volna elég, máshova bárhova felvettek volna. Igazságosabb, mert arányaiban jobban számít az emelt, és kevésbé a nyelvvizsga.

Üdv!

Én 5 éve végeztem az orvosin, és nekünk voltak igen-igen szívatós vizsgáink (az anatómia szigorlatra csak a tételsor volt 10-12 nyomtatott oldal, néztek is a btk-s haverjaim), és elvitte minden időmet, hogy menjen a dolog. Persze volt egy-két évfolyamtársam, akik alig tanultak, mindig laza tételt húztak, de azért ezekből az életművészekből nem volt sok. A btk-s és sajnos a ttk-s szakok többségén is viszont főleg életművészek voltak, kevés olyan szak volt, amit a tanárok is komolyan vettek, és kevés olyan diák, aki komolyan tanult pl. btk-n. A tanár szakokat eleve lenézte szinte mindenki, és az volt a rendszer, ha pl. valaki fizikus szakon elvérzett, mert ott tanulni kellett (volna), akkor átmehetett fizika tanárnak, és ott elvolt, mint a befőtt. Én pl. patológia szigorlatra tanulás közben matekpéldákat oldogattam, és felvételiztem prog.mat-ra. Az írásbeli kb. 50%-os lett, ezzel ásznak számítottam, a szóbelin kedélyesen eldiskuráltunk a vizsgáztatóval, és minimum pontszámmal ugyan, de felvettek! Aztán otthagytam, mert nem ment együtt az orvosival, de felvettek annyi készüléssel, amennyit az egyik legnagyobb orvosi vizsgámra való tanulás közben pihenésként megengedhettem magamnak!
Szóval a felsőoktatás színvonalvesztése nem most kezdődött, és még véget sem fog érni egy darabig.
Pedig akinek természettudományi diplomája van, az külföldön sokat kereshet. Engem is hívtak Angliába, feleségemet is, de sok egyéb lehetőség is van, csak nincs kedvem itthagyni az országot, és megpróbálok megélni abból a kicsi pénzből, amit jelenleg itthon kapok.
Remélem azért előbb-utóbb észbekapnak a diákok, és megrohamozzák a ttk-s szakokat, ha rájönnek, hogy külföldön nagyon sokat ér a tudásuk.

fucksee: Négy százalékot utasítottak el. Ez azt jelenti, hogy akiknek sikerült az érettségi és nem csutak részegen mentek el szóbelizni, azokat fel is vették.

Kangörény: Nem ez a demagógia. Az a demagógia, hogy tematizált és sorozatban gyártott s*ggségekkel folyik a parasztvakítás, míg a VALÓBAN jövőmeghatározó kérdések még a periférián sem szerepelnek. Sőt : ez nem demagógia, hanem - mivel tudatos a parasztvakítás - súlyos, sőt számonkérhető mulasztás a hatalmon lévőkön - mindegy melyik pártról van szó.
Már ne haragudj: 5 év múlva, amikor ezek a gyerekek végezni fognak ki fog emlékezni a Gárdára, turulra, Gödörre? Senki. Ahogy senki nem emlékszik ma a MSZMP-s megyei lapok eladására, Torgyánra, Princz-re stb. Sőt : mit lenne a Gárda, turul meg Gödör a tudatos tupírozás nélkül: lábjegyzet sem a Rásonysápberencsi Hirharsonában....

Az oktatás - nyersanyagban szegény országban , nagy európai nyelvcsaládba nem tartozó nép esetén - az egyedüli hozzáadott-érték lehetősége ( direkt nem kitörést írok) .
Lehet poroszozni az oktatási rendszert, de a Bismark-i iskolareform eredményei az 1920-30-as években hozták meg gyümölcsüket, amikor a természettudományi Nobel-díjasok többsége német volt. S mivel a legújabb eredmények németül jelentek meg az a generáció professzora mint tudtak pl. németül ( meg angolul, latinul franciául) Személyesen találkoztam Norvégiában ilyen idős proffal .Tehát 2-3 generáció alatt ér be a tudás. De a Monarchiában is a szd-fordulón épitett általános iskolák adták azt a bázis, amire a Teller-Szentgyörgyi- generáció felépülhetett, és a TANÁROK, akik a 56-os sikergenerációnak a oktatását végezték.

A természettudományos képzés csökkentése pedig katasztrófa. Igen az, ha 250-évvel a felvilágosodás után a média főmúsorában megélhetési boszorkányok és jósok szerepelhetnek ( nem elítélően), ahol Uli Geller szélhámoskodhat főműsoridőben és nincs senki aki a riport után helyretegye, hogy ez hülyeség, ahol un "professzor" a telekinézisről és teleportálásról kb. mint realitásról beszélhet.....Hogy az USA-ban Mythos Busters cimmel olyen fizikai jelenségekre keresnek - némi show-elemmel keverve - magyarázatot amit 8.osztályban közepes fizika jegy mellett meg kell tudni válaszolni......
S már bocsánat, ha vkit sértek, de ha vki azt hiszi hogy a Naprendszerünk elemeinek mozgása befolyásolja a nemi teljesítőképességét, ráadásul nem most hanem születése pillanatában és erröl még a legnagyobb kerTV-ben röhögés nélkül beszélnek: na akkor már tényleg baj van.

Persze: legyen természettudomány tárgy - természetesen alternativ tantervekkel és alternativ válaszokkal , hiszen szabadság van - így aztán bárkinek a felelete elfogadható, amennyiben egyáltalán megszólal. Régi de ismert PC (political correct) szöveg az analfabétára: " a tudás alternativ útjait választotta"...

No nem.

Nyugat-Európával meg ne tessék példálózni. ..3 dolgot irigyeltek tölünk a rendszerváltáskor: az oktatás szinvonalát, az egészségügyi ellátást ( ne tessék nevetni) és a drog- es erőszaknélküli társadalmat. Ne nem a managere persze ( akkor még nem is igy hivták őket inkább a Chef meg a Direktor járta) hanem a VW-nél dolgozó átlagember.

A németek folyamatosan utolsók a PISA-ban. Nem csodálom, amikor látom az oktatásukat .
A magánegyetemeken meg bennlakásos intézetekben (Sankt-Gallen, Davos) kőkemény követelményrendsszer, egyenruha, poroszos ismeretanyag, stabil tudományos ÉS társadalompsychologiai oktatás folyik már gimnázium szintjén is. Igen. Ott képzik az elitet.


A gyökereitől (patriotizmus, nemzettörténelem és anyanyelv ) megfosztott, érzelmileg kiszolgáltatott( család, társ nélkül élő, szüleit meghalató-intézetbe pakoló, gyerekeit gyakorlatilag nem nevelő) és bázissal nem rendelkező munkaerőt aztán 35 felett szemétre lehet dobni.
.
A többi néma csend...

A legjobb a rendszerben, hogy ha pillangótanból indítanának szakot, arra nyilván senki sem jelentkezne, így bárkit felvennének.

És lenne diplomája!

"Ezért tanult, nyelvvizsgázott?"

??? Azért tanult, hog tudjon és hogy beszéljen nyelvet. Ha ilyen jól felkészült, legalább az eleje nem lesz annyira nehéz.

Egyébként én IQ-ra szűrném a jelentkezőket az egyetemeken.
Nyilván ennek óriási ellenállással kellene megküzdenie, de előbb-utóbb haszna lenne.

Bár ez csak illúzió, ilyen igazából sehol sincs, mivel az IQ tesztekbe is bele lehet kötni.

Erre a mizériára két megoldás van, egy bonyolultabb és egy egyszerűbb.
A bonyolultabb két lépésből áll.
1. oktatók fizetését a duplájára emelni.
2. az oktatási intézmények teljesítményét közvetlenül visszacsatolni az állami támogatás mértékébe. Kiképeztél 400 bölcsészt akiből egy se a pályán helyezkedett el? Ügyes vagy, jövőre nem kapsz pénzt. Ugyanez középisoklákra, sőt általánosra.
Ezt a második pontot nem egyszerű jól belőni, de miért lenne lehetetlen jól belőni.

Az egyszerűbb pedig egyetlen lépésből áll. Meg kell szüntetni a felsőoktatás állami támogatását. A brutális tandíj egyrészt gyököt fog vonni a jelentkezők számából, másrészt a versenyzők tanulni fognak mint az állat, különben apuci szétrúgja a seggüket. Harmadrészt nem fognak olyan szakra menni, ami várhatóan nem termeli vissza a befektetést, például mert nulla igény van rá. Természetesen egy massszív ösztöndíj rendszerrel gondoskodni kell arról, hogy ne veszítsük el a csóróbb tehetségeket.

Mind a két megoldás végülis ugyanazt célozza: az oktatási intézmények legyenek egymással valódi versenyben. Pillanatnyilag abban versenyeznek, hogy ki tud több hallgatót fölvenni. De asszem nem ez a valódi cél.

akárki: Nem kellene IQ-t vizsgálni, elég lenne az általános iskolai tananyagot számonkérni.

Magyarországon nagyon jellemző, hogy az elvek, a szabályok, a törvények ott vannak, csak senki sem tartja/tarttatja be őket.

sztori: Informatika tanár szakos hallgatótól megkérdeztem az államvizsgán, hogy mit jelent a "digitális" szó. Nem tudta, nem tudott tippelni sem, de a biztottság átengedte. Ma azok érettségiznek, akiket ő tanított... :(

Noob,
mint mindig, most is lényeges dolgokat említesz.
Köszönöm a hozzászólásodat.
Pipas, örülök, hogy kiigazítottad defendert, a szóvá tett hibát nem te vétetted.

Szerintem ma már nem érdemes iskolában tanulni (Magyarországon). Aki tudni akar, az (lehetőleg régebbi) könyvből tanul, és tesz a tanárokra. (Gimis vagyok, jövőre érettségizem.)

Pl. föcitanárom még ma is "Szerbia és Montenegróról" beszél.

Amantin: 1. kétszeres fizetésért nem mennék vissza 2. a felsőoktatást (épp úgy mint az árvízvédelmet, a rendőrséget, a közegészségügyet stb.) az államnak _kell_ fenntartania 3. bölcsészképzésre szükség van, akkor is, ha a munkahelyi besoroláson nem "bétékás" megnevezés fog állni 4. a masszív támogatás (ösztöndíj, segély, nyugdíj stb.) rendszerekből általában azok híznak, akik nem érdemesek- és nem szorulnak rá és nem.

Szóval a dolgokat nem olyan egyszerű megoldani, ahogy egy kezdő diktátor gondolná. ;)

marcika: És egy jó tanárral mennyivel többre jutnál...

"A természettudományos képzés csökkentése pedig katasztrófa. Igen az, ha 250-évvel a felvilágosodás után a média főmúsorában...."

Csak egyetérteni tudok ezzel a résszel.

szerintem meg inkabb azon kellene elgondolkodni, hogy azok az emberek akik a magyar oktatasban felnotek, tehetsegesek vagy csak egyszeruen jo szakemberek es kepesek valamit hozzatenni egyes cegek mukodesehez miert hagyjak el az orszagot?
Miert nem tudott ez az orszag a sajat maga altal felnevelt tehetseges vagy kevesbe tehetseges de erteket termelni tudo embereket megtartani es profitalni beloluk?
Innen nezve tok mindegy, hogy a tanarok es az oktatas szinvonala milyen.

Szomorú, szomorú, de felhívnám sok kommentelő figyelmét, hogy a tanításhoz nem feltétlenül az egyetemen/főiskolán megszerzett kitűnő osztályzat, vagy vizsgaérdemjegy kell... Inkább az a sajnálnivaló, hogy sokan úgy mennek tanári pályára, hogy - a megfelelő, akár kiemelkedő tárgyi tudás ellenére - mentálisan alkalmatlanok a tanításra. Ennyi.

"1. oktatók fizetését a duplájára emelni."

Erre sajnos nincs hajlandóság fent, de minden más szarra költenek.

"2. az oktatási intézmények teljesítményét közvetlenül visszacsatolni az állami támogatás mértékébe. Kiképeztél 400 bölcsészt akiből egy se a pályán helyezkedett el? Ügyes vagy, jövőre nem kapsz pénzt. Ugyanez középisoklákra, sőt általánosra.

Ezt a második pontot nem egyszerű jól belőni, de miért lenne lehetetlen jól belőni."

Ez azért sántít, mert nem csak az a lényeg, hogy a pályán helyezkedett -e el az illető. A lényeg az, hogy dolgozzon és aktív tagja legyen ilyen szempontból a társadalomnak. A nyomonkövetés meg enyhénszólva személyiségi jogokba ütközhet és pénzbe is kerül.


"Az egyszerűbb pedig egyetlen lépésből áll. Meg kell szüntetni a felsőoktatás állami támogatását."

Ilyet még a világ nem látott. A felsőoktatás támogatása normális országokban egyenlő a K+F szektor támogatással, ez az ötlet teljesen téves szerintem.


"A brutális tandíj egyrészt gyököt fog vonni a jelentkezők számából, másrészt a versenyzők tanulni fognak mint az állat, különben apuci szétrúgja a seggüket. Harmadrészt nem fognak olyan szakra menni, ami várhatóan nem termeli vissza a befektetést, például mert nulla igény van rá. Természetesen egy massszív ösztöndíj rendszerrel gondoskodni kell arról, hogy ne veszítsük el a csóróbb tehetségeket."

És a középúttal mi van? Átalagos képességű mérnökre és más szakmabelire is szükség van.

Nocsak a diplomanélküliek szokásos irigy acsarkodása mellett feltűnt egy lúzer adjunktus is...Pipás barátom, te mióta képzeled valakinek magad egy szaros adjunktusi munkakörrel? Mit is tanítasz te és hol, hogy ennyire bölcs vagy?

Lehet szapulni a ponthatárokat, de nem attól okos valaki, hogy egy magasabb ponthatárú szakra vették fel. Sok múlik a mögötte álló 4 (6,8) éven is, mert az emelt érettségiktől eltekintve a mostani rendszer egy vicc.
Fordítva is igaz, hogy ha kevesebb pontot szerzett a két év és az érettségi során, attól még nem biztos, hogy abból, amire jelentkezett, hülye. Biztos vagyok benne, hogy sok igazán jó természettudományi szakos rühellte az irodalmat és a történelmet, és jóval kevesebb figyelmet fordítva rá, mint a kedvencére, megelégedett egy 3-assal pl. Mert mi inspirálná többre? A középiskola biztos nem. Ettől még lehet tök jó a szakmájában, csak nem tud majd verset elemezni, és nem tudja kivel harcoltunk 1345-ben.
Kihullani nehéz, de a saját tapasztalataimból kiindulva, a jobb hírű egyetemeken tudnak annyi kudarcélményt okozni, hogy elgondolkodtassa a legmagabiztosabb embereket is. Van, akit ez meglepően gatyába tud rázni, akárhanyas is volt gimiben.
Ha egy intézmény minőséget akar produkálni, megtalája rá a módot, úgy hogy pénz is folyjon be, de ez már a jó vezetés kérdése.

Rómeó: Csak egy pár éven keresztül voltam adjunktus, aztán le kellett lépnem külföldre programozni, mert nem tudtam megélni a fizetésből. Szóval annyira nem vagyok lúzer ;)

Amit tanítottam az: programozás módszertana, operációs rendszerek, C programozás, angol szaknyelv, bevezetés az informatikába, fordítóprogramok, biometria. adatbáziskezelők meg ilyenek.

Pipas: "elég lenne az általános iskolai tananyagot számonkérni." ott a pont :)

Amantin: bocs, az 1. pontról Hofi úszásos vicce jutott eszembe :)) (de ez olcsó poén)

"az oktatási intézmények legyenek egymással valódi versenyben"
Egy gondom van most ezzel: miben is versenyez egy iskola? És melyik iskola?
A ttk-nál relativ egyszerü:aktuális tudás, kapcsolat a szakmai vezető hazai és nemzetközi cégeivel, esetleg alapkutatás. "Híres emberek, akik nálunk végeztek" Kőkemény számonkérés.Külföldi kapcsolatok, adott átlag felett garantáltan egy-két félév külföldi egyetemen.
Nyelvészeknél detto. (legyenek már végre beszélö viszonyban az adott nyelv ÉLÖ formájával. Elvittem a gyerek nyelvtanárának a Harry Pottert az adott nyelven és visszaküldte hogy túl nehéz meg nincs rá ideje...)
Az orvosoknál nincs sok gond ezzel. Megvannaka szakmai iskolák, mindenki tudja hova megy.
De miben versenyezzen a humán képzés? A média-kommunikációs-varázs-szakosak: Az jogászok?

Üdv minden hozzászólónak!
(Még) tanárként annyit fűznék hozzá, hogy a középiskolai követelményeket teljesíteni nem tudó/akaró gyerekeket manapság már megbuktatni sem olyan könnyű. A tanárra nyomást gyakorol a vezetőség, arra meg a fenntartó. Ha nincs elég gyerek, akkor osztályokat kell összevonni és akkor még kevesebb pénzhez jut az iskola. De végső soron az iskolát is be lehet zárni, össze lehet vonni. Ezek után pedig ha valakit mégis megbuktatnak, akkor ott az "elvárás", hogy a pótvizsgán menjen át, mert különben csökken a gyereklétszám... Az persze csak ritkán kerül szóba, hogy vajon a megfelelő iskolában tanul-e a gyerkőc. Azok a gyerekek, akik 20 évvel ezelőtt egy szakmunkásképzőben szakmát tanultak volna, azok most szakközépiskolában küszködnek az érettségiért. De lassan már küszködniük sem kell, mert szinte ajándékba megkapják. És akkor is átrugdossák matekérettségin az éretlent, ha általános iskolai tudással sem rendelkezik. Mert mit fog szólni hozzá az iskolafenntartó, hogy ez az iskola nem képes felkészíteni a tanulóit az érettségire sem.

Még egy (költői) kérdés: vajon mit kezd a felsőoktatás azokkal az érettségizettekkel, akiknek papírjuk van mindenféle részképesség-zavarukról (diszlexia és társai)? És az érettségit is eleve úgy tették le, hogy felmentést kaptak, ebből-abból-mindenből.

Ezeket a mai gyerekeket csak a szex meg a szipu erdekli, meg a dragalatos vurliceruk, mintha nem tudnak, hogy az elet nem errol szol.

Bezzeg az en idomben nem volt mas csak krumplihej. Krumplihej meg szarazteszta. Azt ropogtattuk reggelente es orultunk neki, hogy ennyit kaptunk. Utana bementunk az iskolaba, ahol a diri seggbekurt mindannyiunkat, ha nem tudtuk fejbol felmondani a periodusos rendszert masodikban.

Latjatok mi lett belolem? A megtestesult intelligencia. Az en felsobbrendusegemmel illusztralom nektek, -pondro kis porbafingok-, hogy az en eletpalyam a legtokeletesebb, ami letezik.

Az igazsag az, hogy nekunk, harmincasoknak rengeteg teljesen folosleges dolgot tanitottak es ahogy elnezem a nyugat-europai kortarsaimat, valahogy megsem lettem attol jobb naluk a szakmamban, hogy tudok latin mondasokat vagy hogy tudom a kulonbseget a femes es a kovalens kotes kozott. Ha valamiert megis jobb vagyok naluk neha, az tiszta genetika es szorgalom.

Akit ugyanis erdekel, ugyis ujra megtanulja egyetemen (akkor vegre rendesen) akit meg nem, az mar elsore sem tanulta meg.

A masik nagy tanulsag amire az iskola vege ota rajottem, hogy egy budos szavat sem kell elhinni a tanaroknak. Szamos gyerekrol mondtak, hogy milyen roppant tehetsegesek, akikbol aztan buszsofor es biztonsagi or lett, nem olyan jolfesult entellektuel, mint belolunk, rebellisekbol. Az oktatasnal keves rosszabb valogato mechanizmus van, a klasszikus diri a legunalmasabb kolkoket szereti a legjobban, azok pedig pont azok, a legunalmasabb kispolgarok.

Messze nem szamit annyit az oktatas egeszen az egyetem elso ket eveig, mint ahogy a tanarok gondoljak, nehany szazmillio elo bizonyitekom van ra.

A felmentésről: Pár éve az informatika tanárokat oktató matematikus kolléganő említette, hogy az egyik hallgató kéréssel fordult hozzá. A lényeg az volt, hogy mivel mindig gyenge volt matematikából szeretne inkább felmentést kérni.

Na ez a magyar felsőoktatás. ;)

Egyetértek a poszttal már öt éve ugyanezt mondom. De ez nem egy új dolog, ugyanez volt a hetvenes években is, és az akkor elindult tanárdegeneráció keze munkája a mostani gazdasági válság.
Szerintem három dolgot lehet tenni:

-Növelni a tanárok fizetését, hogy ne csak debilek pályázzanak rá
-Ha megnőtt a "kereslet" a tanár szakokra, akkor emelni a felvételi ponthatárokat
-Megszüntetni a "hozott pontok" intézményét. A felvételi eljárásba ne számítson bele a középiskolai eredmény. Csak az objektív felvételi vizsga számítson. (A legtöbb debil hozott pontokkal kerül a felsőoktatásba, mert egy felvételi vizsgán 0%-ra teljesítene)

"Ilyet még a világ nem látott. A felsőoktatás támogatása normális országokban egyenlő a K+F szektor támogatással, ez az ötlet teljesen téves szerintem."

Van egy ország, amelyik valamivel több pénzt termel egy főre vetítve, mint Svájc. Ez még nem lenne ijesztő önmagában. Csak ebben a bizonyos országban 300 millióan laknak, nem 7.5 millióan, továbbá abból a 300-ból sacc 70 naplopó senkiházi, ami sokkal rosszabb arány Svájcénál.
Ennek a bizonyos országnak a felsőoktatási rendszerét javaslom tanulmányozásra, különös tekintettel az említésre méltó egyetemek kontra állami támogatás fejezetet.
Valamit biztosan nagyon elbasztak a fiúk, tekintve siralmas pozíciójukat ebben a világban.

Sihaya: igazat szólsz.

Nem csak az iskolai, hanem a társadalmi motiváció is hiányzik .A magyar ismeretére az első idegen nyelvnél szorulsz rá legelőször, majd egyre inkább, ahogy haladsz az életedben..

A történelem sem az iskolának kell, hanem a gyerekeidnek, ha szülő lészel:))

PS: 1345-ben egyébként a tatárok ellen (is ) harcoltunk, (Nagyvárad, "patrocínium-csoda” ) Ez Szent-László feje eltünése) Ez évben ölték meg Nagy Lajos király öccsét, Endrét Nápolyban ( lásd: Toldi mondakör:)

Lassan elfogy az utolsó söröm is és akkor befejezem az oktatásotokat, mert amúgy elég unalmasak vagytok. ;) Kérdése van valakinek? ;)

Szi

Pipás:

Hmm, akkor nem értem. A tanított tárgyaid között nem látok egy olyat sem, ami arra tanít, hogy hogyan ítéljünk meg informatikus tanár létünkre pár hozzászólásból egy gépészmérnök szaktudását...Segítsen tanár úr, valamit talán elnéztem?

Az én apám egy egyetemi tanár, magam csak egy "szimpla" mérnök. De én őtőle soha nem hallotam ilyen arrogáns, primitív stílust, mint amit te képviselsz itt, adjunktus úr. Örülök, hogy máshol okoskodsz - miattad is szar a felsőoktatás.

Nézz magadba, adjunktus úr. Van még mit tanulnod, főleg alázatról.

Sziasztok!

Érdekes módon eddig nem volt szó nagyon a nyelvszakokról.
Sikerült 4 éve kéttannyelvű gimiből elkerülnöm egy csodálatos vidéki városba, kis országunk egyik legjobb egyetemére francia szakra (két nyelvvizsgával, még egy alapfokú nyelvtudással, szerencsémre), meg egy másikra, amit lassan befejezek.
Nagyon alacsony volt a ponthatár, majdnem a minimum elérhető pont. Majdnem hanyattestem, amikor első hónapok egyikében néhány hallgató annyit nem tudott kinyögni franciául, hogy mi a neve, honnan jött, miért jár oda egyetemre ahova, és mi szeretne lenni, ha nagy lesz. Nem az volt a gond, hogy nem voltak nyelvhelyesek, hát istenem, hibázni lehet, hanem az, hogy nem tudták ezeket elmondani. Egyáltalán.
Két év után otthagytam a franciát, a tanárok közül volt olyan, aki vizsgán közölte, hogy jé, a szemináriumon azt hitte, hogy sokkal hülyébb vagyok, a nyelvész tanárnőnk pedig az első félévet magyarul nyomta végig. Volt olyan, aki azért akart szamárpadba rakni embereket, mert hamar befejezték a feladatot, és azt hitte, szórakoznak. Egyetemen. Hát kösz, ezek oktatják a jövő nyelvtanárait. (hozzáteszem, más nyelvszakokon ennyire nem volt tanár-ügyben rossz a helyzet)
Ha belegondolok, hogy a diákok pedig nyelvtanárok lesznek ilyen problémákkal, akkor eléggé kellemetlen a helyzet.

noob: Teljesen hasraütésre írtam be az évszámot, jelezvén engem sosem érdekelt a történelem, és áldom az eget, hogy egyetemen nem kell vele vacakolni. Azért le a kalappal, ha ez fejből ment. Ki miben tudós, vagy mi.

Rómeó: Eddig neveztél már lúzer adjunktusnak és informatika tanárnak is. Nem vagyok lúzer, végzettségem alapján pedig villamos mérnök és matematikus vagyok.

A gépészmérnöki tudásodat nem kérdőjeleztem meg, a te első hozzászólásod volt a "lúzer adjunktus" a második pedig a "honnan tudod, hogy nem értek hozzá". Vagyis mi a tököm bajod van velem? Megbuktattalak? ;)

excitotoxicitás tanár úr : gratulálok a nevedhez, látom ez egy dislexiás előszűrő :))

Teljesen egyetértek. Pazarlás ez: a tanár idejével, a az oktatás pénzével és a gyerek lelkével.

Panni: pár éve egy sörözés alkalmával mondta egy hallgatólány, hogy orosz nyelvre vették fel. Elkezdtem azon poénkodni, hogy ugye én tanultam oroszul, de egy szavamat sem értette. Kicsit fura volt, de aztán elmagyarázta, hogy én tévedtem, ostoba vagyok.

Azért jelentkezett orosz szakra, mert meg akar tanulni oroszul, nem azért mert már tud oroszul. Próbáltam feltérképezni ezt a kérdést, de nagyon le lettem ugatva...

Miert van az, hogy a tanarok tobbsege tenyleg elhiszi, hogy amit csinal az meg mindig relevans, minden ellenkezo pelda ellenere is? Van az a mondas, hogy ami sikeres az jogos, ennek megfeleloen pont informatikusokbol lattam mar joparat, akiknek semmilyen formalis kepzettseguk nem volt, megis gond nelkul irtak meg a grafbejaro eljarasokat meg a nyelvtandefiniciokat.

Dolgoztam mar sok kulonfele helyen es rettento magasrol tettek ra =megfelelo tapasztalat eseten- hogy a delikvensnek van-e diplomaja vagy sem. Egyszeruen nem tema.

Orvosnal vagy epitesznel nyilvan mas kerdes, de pont az informatikaval jonni nevetseges. En 5 ev alatt semmi relevansat nem tanultam a dragalatos magyar egyetemen. Amit megis, azt a mellette vegzett munka alatt, olyan munkatarsaktol, akiket azota is nagyratartok.

Pipas:

Nekem csupán az a bajom, hogy véleményem szerint az olyan embernek aki a következőket kijelenti (idézet később) annak NINCS semmilyen katedrán helye. Továbbá úgy gondolom, hogy innetől az ilyen felkészültségű és hozzáállású ember véleménye sem túl releváns lévén saját magát járatta le.

"Kedves molinalage! Örülök, hogy neked frissen diplomázott szakembernek van rálátása arra, hogy mi volt és mi van, de őszintén szólva a szaktudásodat, amit ebben az új felsőoktatásban szereztél semmire sem tartom."

+++Tudsz te valamit erről a szakról, a mérnöki tudományok ezen ágáról? Kétlem, mert akkor nem mondtad volna ezeket.

"Majd ha pár évtizedet ledolgoztál a szakmádban, akkor újra beszélgethetünk a dologról. Addig is gyakorold a következő érvelést: "Főnök, azért nem látogattam a munkahelyemet, mert az nem jó."

Te tényleg tanítottál? Szégyen...

---
Én gyógyszervegyészmérnök vagyok tehát te engem hála istennek nem taníthattál. Továbbá ne csodálkozz azon ha valaki pofánbasz mert te köpködéssel kezdesz. Amilyen a mosdó, olyan a törülköző, adjunktus úr.

noob 2008.07.26. 22:22:30

"miben is versenyez egy iskola"

Ez egyszerű mint egy pofon.
A betöltendő állás/egyetemi hallgató/bármi helyek száma véges. Ezekért versenyeznek az intézmények. Ha a végzőst nem vették fel/elhagyta a pályát, akkor a képzésére költött pénz ki lett kúrva az ablakon, és jövőre másnak kell adni. Ez független attól, hogy bölcsészről vagy orvosról van szó.

szibarita nagyratartok: mire mentél volna egy jó egyetemmel a hátad mögött?

ja ok, akkor nincs kérdésem. így nem is gáz, hogy otthagytam, végülis én már tudok franciául :D

és hogy kicsit megvédjem még a BTK-t a végére: síkhülye vagyok a reál tárgyakhoz. Mindig is az voltam, annak ellenére, hogy a családban gyakorlatilag mindenki a matekra koncentrált így vagy úgy. Egyszerűen nem megy. Egyértelmű volt, hogy nem megyek mérnöknek, így viszont egy olyan szakon (nem a francián), és egy olyan karon volt szerencsém tanulni, ahol megtanultam mérhetetlenül máshogy látni a világ dolgait. Az, hogy ki mennyit tud, nemcsak arról szól, mit tanult. Sajnos, persze, ez alapján ítélik meg a pályakezdőt, de pl. én jelen pillanatban azt látom az álláskeresésemben a legnagyobb problémának, hogy nincs jogosítványom... furcsa.
szóval azért a BTK nem olyan vészes, mondjuk nálunk hatalmas agyak vannak, riszpekt nekik, ülve tudnám őket hallgatni hetekig, csak beszéljenek még. Hogy máshol mi van, azt nem tudom.

Nem jó az sem, hogy valaki elvégez egy nyelvszakot (öt év, vayg négy) és után nem fordíthat, tolmácskodhat hivatalosan.
Szerintem csak azért nem, hogy abból ügyes emberek külön is pénzt szerezzenek. Külön tanfolyamokon lehet olyan papírt is szerezni.

És akkor pityergünk azon, hogy a sok bölcsész (esetünkben nyelves bölcs) hová megy. Kellene nekük adni ilyen papírt öt év után, aztán egy kicsivel kevesebb munkanélküli lenne köztük!

Rómeó: A gyógyszervegyészmérnökök pofánbasznak?

soha nem jártam be előadásra, mert melóztam helyette, mégis elvégeztem. természetesen nem tanárnak tanultam, és egyelőre elég jól megvagyok a helyemen.

az egyetemen egy dolgot tanulsz, tűrni a hülyéket. :) aki bátor, értelmes, az végül vállalkozik, és diplomás bölcsészeket vesz fel minimálbérért robotmunkára. :)

Az egyetem rettento moka volt. Pont, mint az OTP. Kontraszelekcio es kadari portashangulat. Akik ottmaradtak, elobb-utobb (elobb) szinten belesapadtak ebbe a dologba, nevezetesen a budos kolok oruljon, hogy egyaltalan tanitom ot, ha valamit nem tud, az kizarolag az o hibaja lehet, vagy nem tanult vagy tokkelutott.

Szivem melyerol gyuloltem azt a szemetdombot, amive a tanarok tettek az oktatast. A vizsgak (tenyleg egy-ket kiveteltol eltekintve) nem arrol szoltak, hogy ki mit ert a tananyagbol, vagy hogyan tudja azt alkalmazni, hanem arrol, hogy hogyan tudnak a tanarok belekotni hulyesegekbe, vagy hogy tudjak a diakot belezavarni akar abba is, amit tud.

Rettento modon leneztem ezeket a szerencsetleneket, akiknek nem jutott jobb, minthogy a cigiszagu egyetemi irodajukban szopatjak a szerencsetlen kolkoket, mintha ez lenne a sikertelen eletukben a buszkeseg legfobb forrasa.

A mai napig nem ertem, minek kellett nekem az a diploma.

Pipás:

Olvasni se tudsz? Vagy szalmabáb érvelésbe fulladsz, mint a többi félnótás?

Többet is tud ön, tanár úr. Érveléstechnika óra, nem járt be, adjunktus úr? Hogyan fog tárgyalni, adjunktus úr?

Vagy nem fog?

Amikor én a 9o-es évek közepén az ország legjobb gazdasági főiskolájába jelentkeztem, nagyon komoly volt a felvételi matekból (központi). A ponthatár a 12o-ból rendre 11o felett volt. Pedig már nálunk is duplalétszámot vettek fel. A következő évben ismét megduplázták a felvettek számát, a pontszám 1oo alá esett vissza. Siralmas volt az az évfolyam.

Ráadásul a főiskolán tanítottam, pontosabban felvételire készítettem fel érettségi előtt álló emberkéket. Rengeteg rossz tapasztalatot szereztem.
Volt olyan tanítványom, aki nem tudott függvényt ábrázolni. Pontosabban minden függvényt úgy ábrázolt, hogy megnézte az értékét o-nál és 1-nél és húzott egy egyenest a két ponton át. Hm. Érettségi előtt néhány héttel hallott először pl. a másodfokú függvényekről.
Néhány évvel később családi okokból találkoztam érettségizőkkel. Azok még ennyit sem tudtak. (Mondjuk nem is akartak közgazdásznak tanulni)

No, elfogyott a söröm, éjfél is elmúlt, asszem lassan kilépek.

Ja, tárgyalni nem fogok, programozok, meg ilyenek.

mbemba: igaz-is nem is.

igen:
Legalább egy területen kellene szakfordítást tanulni a nyelvészeknek ( saját választás) a ezen a területek akkor dolgozhatnának.

Nem:
sok bölcsész által fordított munkát szaklektoráltam. Ott tanultajm, hogy minden retesz, ék, alakzáró csatlakozás a bölcsész szerint "pecek" :))

Sejthető, milyen szinten, csodaadjunktus úr.

Sok sikert, a katedrát lehetőleg kerülje ugyanis oktatói pályára nem alkalmas.

Nem gondolkodtatok még azon, hogy az oktatás színvonalának romlása (amit úgy tűnik, senki nem tagad) felülről halad lefelé vagy fordítva?
Én sem tudom a választ, de mióta a hallgatói létszámot felduzzasztották, s a gyengébbek is diplomát akartak szerezni, egyre több gyereknél látszik, hogy egy minőségi fokozattal fentebb álló intézményben tanul, mint amire képességeiből futná. A szakmunkás szakközépben, a szakközepes gimnáziumban, így jó néhány főiskolán alig van olyan szint, mint 15-20 éve egy jobb gimnáziumban.

Pipas.szóval Anglia...

Pipas nem birja elkepzelni, hogy rajta kivul is vannak intelligens emberek, akiknek mas tapasztalatai vannak, mint neki.

Pipas adj. ur! Az, hogy on egy tokely es az, hogy amit tanult kizarolag az egyetemen szedte ossze, nem jelenti azt, hogy mindazt nem lehet hatekonyabban, mashol. Ha mar egy matematikahoz kozelallo emberrel beszelek, remelem megerti, miert is donti az en eletpalyam az on elmeletet, mar persze a rettento tenyerbemaszo es leereszkedo stilusa felemlegetese mellett.

Ujra felhivnam a figyelmet tovabba, hogy szereztem diplomat az ELTE-TTK nagyhiru intezmenyeben, a kerdes amit viszont rendszeresen felteszek magamnak azota is, hogy miert stresszeltem magam 5 even keresztul teljesen foloslegesen.

Nagyfiu vagyok mar ahhoz, hogy a palyan elert sikereimet fitogtassam, igy erre most nem is ternek ki, de higgye el, van mas is, mint a betokosodott akademiaban olyan ostobasagokkal, mint a VMS tolteni a szerencsetlen nebulok fejet.

noob: Finnország.

Pipas:
Beszólok neked kicsit én is, mert sok hülyeséget írtál: régi rendszerben minenki bejárt az előadásokra ... lol
70 éves professzor emeritius mondta, hogy anno az unalmas előadások látogatását ők is felosztották egymás között (ha nem volt megfelelő színvonalú nyomtatott jegyzet)
Ezt más professzoroktól is viszonthallottam. (BME villanykar)
Ennyit arról a rohadt nagy rálátásodról az oktatás helyzetére.

Egyébként ekkora arrogáns tahót rég nem láttam/hallottam. Gratulálok az adjunktusi címedhez. Valóban züllik a felsőoktatás.

szibarita: hogy a francba olvastad ki ezeket abból, amit én írtam? Ez ilyen autoszugesztió vagy mi? VMS? Nehogy már azt is tőlem kérd számon!

Szerintem átmeneti zónában vagyunk. Alulról jön a reformtanuló a felhigított ismeretével, fenn meg maradt az intézményrendszer, amit ki kell tölteni szamos okból.

Szvsz a folyamat mindkét irányba terjedni fog: az alsó-közép képzés tovább romlik ( US állami High School-irányába), fenn meg marad az egyre koncentráltabb trösztösített mega-egyetem. Az okos meg gazdag emberek meg külföldre küldik a gyereket, aki - ha okos - ott is marad. Eseteleg meghalni jön haza 70 évesen.

Na de jól van ez igy.

-------------
Pipas: bocs rossz irányba számoltam :))

No, sziasztok, elhúztam szunnyadni. ;)

Hat ugye az ELTE-TTK elvileg a legjobb egyetem volt az orszagban, a velemenyemet pedig arrol irtam meg. A leginkompetensebb programozo, akit valaha ismertem, a Caltechen vegzett, egeszen felhaborito volt, ahogy a menedzsment minden bizonyitekunk ellenere nem akarta kirugni.

Nem szamit az egyetem. Se pro-, se kontra. Minden egyetemrol frissen kijottnek el kell magyarazni az OO-t, a nyelvet es a technologiakat is, szoval kb mindent, amitol jo programozo lesz valaki.

Ezt kb 2-3 ev alatt meg is ertik, azutan a diplomat el is lehet felejteni. Senkit sem erdekel, mintha nem is lett volna.

Akkor meg minek szivattam magam 5 evig, ha aztan meg 3 evig tovabb kellett amugyis szivnom?

Egyaltalan minek tartjuk a sok ingyenelo poffeteget, akik semmi massal nem foglalkoznak, minthogy leromboljak a fiatalok onbecsuleset?

Igaza van Szibaritának, töröljük el az alap- és középfokú oktatást, a felvételi helyett meg legyen DNS-vizsgálat, oszt garantált a néhány százmillió. :)
A gyerekek meg addig végezzék el azt a munkát, amit a felpumpált felsőoktatás miatt nincs, aki elvégezzen.
Manapság egyébként a szelekció nem az egyetemi , hanem a középiskolai felvételinél van. Csak meg kell nézni, hogy a szülők mennyit izmoznak, hogy a gyerek bekerüljön egy normálisabb középiskolába, ahol kapnak olyan alapokat, hogy 400 pont felett tudjanak teljesíteni, ezután az egyetemen már simán veszik az akadályokat, ők nem morzsolódnak le és tök mindegy nekik, hány félanalfabéta ül mellettük az iskolapadban, ez csak nekem baj, mert az én adómból is teszik. Az igazi nagy baj jövőre kezdődik, mert ez drága politikailag korrekt álliberális oktatási minisztérium el akarja törölni a gimnáziumi felvételit, na az lesz a szép, ha ha a jelenlegi feltételekkel, osztálylétszámokkal,oktatási költségvetéssel és tanárgárdával kell az úgynevezett kevert képességű csoportokkal boldogulni. Elvileg a tehetséggondozás és a felzárkóztatás is része a minisztérium pedagógiai elvárásainak, de ebből csak az lesz, h az okos unatkozni fog, a kevésbé okos frusztrált lesz és a szünetben majd jól megverik egymást..
Tudom, h ez már nagyon OFF, de kérném, senki se jöjjön azzal, hogy a középiskolai felvételi milyen stresszes a gyereknek, az, ami a "reform" után lesz, még stresszesebb lesz.

Arról meg, hogy hova változott a világ, mivé lettek a ránkszakadt nagy szabadságban a fiatalok, órákat lehetne regélni.

Én viszonylag szigorú iskolákba jártam, otthon is elég szigorúan fogtak. Tanultam, mert beleverték a fejembe, hogy csak úgy fogok boldogulni az életben.
Mikor elkezdtem dolgozni, megszólalni alig mertem a munkahelyemen. Nem, nem a légkör miatt, hanem egyszerűen nem éreztem a sok tapasztalt ember között, hogy érdemben hozzászólhatok bármihez is. Megcsináltam amit kellett, rengeteget figyeltem mások munkáját és rengeteget tanultam.

És évről-évre ledöbbentem, ahogy jöttek az újabb és újabb pályakezdők. Azóta is figyelem őket, és egyre kevésbé tetszik amit látok.
Nagyszájúak, fegyelmezetlenek, önzőek és mindent jobban tudnak. Senkit és semmit nem becsülnek. Dolgozni? Csak azt ne kelljen. De kapjanak meg mindent, mégpedig azonnal.
(Találkoztam olyannak, aki még azért is reklamált, mert neki kevesebb szabadság jár, mint annak, aki pl. 1o éve dolgozik. Ja, hogy ezt törvény szabályozza? Hát ő nem olvas törvényeket.)

Pedig ezek közgazdászok. Elvileg nem az alja a fiataloknak. És még őket is megszűrik a felvételnél.
Kíváncsi vasgyok, meddig fog ez tartani. Nagyon gyorsan véget kellene neki vetni, mert nagyon rossz irányba haladunk.
Szerintem.

Valaki mondja már meg: 1. kik lesznek a gyermekeim tanárai, 2. honnan jönnek?
MA egy 2-3 akárhány diplomás középiskolai tanár mondjuk 5 év munka után, tehát abszolút nem pályakezdőként 88.000 forintot vihet haza! A versenyszférában mondjuk mekkora kezdőfizuért kódol html-t kakaó és msn mellett egy 23 éves (esetleg fősulit) végzett informatikus?

Közgazdász: Idézet, nem saját kútfő:

"Ez év elején, az Association of Graduate Recruiters (egy diplomások elhelyezésével foglalkozó egyesület) az 1982 óta született generációt „minden realitásérzéket nélkülöző, önző, gyenge és kapzsi” jelzőkkel illette. Az egyesület annak a friss diplomásnak az esetét használta példaként, akit az új munkahelye Londonba küldött találkozóra, a férfi pedig azonnal az anyját tárcsázta, mert sérelmezte, hogy úgy küldik Londonba, hogy még térképet sem adnak neki. Régebben az ilyesmi még elszigetelt jelenség volt, ma már tömeges a fiatalok beilleszkedési készségének a teljes hiánya Nagy-Britanniában. A gyerekközpontú attitűd csúnya kanyart vett, és átcsapott a viselkedési normák rohamos felpuhulásához. A fiatalokat jobban foglalkoztatják a jogaik, mint hogy valamilyen teljesítményt nyújtsanak".

Szibarita,
végtelenül és magabiztosan egyoldalú vagy, nincs kedvemre ez a magatartás.

Pdjames,
érdemes figyelni hozzászólásodra, miért is törlik el a középiskolai felvételit. Mert amire hivatkoznak (stressz, nem igazságos stb.) kamu.

Közgazdász,
"Nagyszájúak, fegyelmezetlenek, önzőek és mindent jobban tudnak. Senkit és semmit nem becsülnek. Dolgozni? Csak azt ne kelljen. De kapjanak meg mindent, mégpedig azonnal."
Ha valki kívülről látná társadalmunkat, nem ez lenne az egészről a fő benyomása? Sajnos.

sasika61 azt gondolod a kulfoldi jobb?
ahol en elek, mindennapos az auto lopas es felgyujtas.
10-18 eves kolykok csinaljak es szerintuk ez poen.
A kabitoszerrol a lovoldozesrol nem is beszelve.
En itt mar tobbszor lattam fenyes nappal rablast.

Otthon meg nem olyan rossz a helyzet es az oktatas szinvonala sem. lesz meg rosszabb

Noob,
akkor ezek szerint nemcsak én látom így :)

Sajnálatos, hogy ilyen folyamat zajlik és hogy nem tudunk tenni ellene.

Pupak,
nem gondolom, hogy másutt jobb, én nem is ebben gondolkodom, azt szeretném, ha itt lenne jobb, de legalább ne romoljon a helyzet.

Közgazdász,
már az is valami, ha egymásra találunk.

De most lefekszem, jó éjszakát mindenkinek.

Sokatmondo ez a reakcio, kedves sasi. Hasonlo azokhoz a reakciokhoz, amiket az akademiaban ragadt emberektol kapok, amikor felvetem nekik az aggalyaimat a helyzettel kapcsolatban.

A tekintelyelvuseg es a kegy-gyakorlas az uralkodo szelirany, nem pedig a tanulok mint megrendelok megfelelo modon valo kiszolgalasa.

Az altalam latottak alapjan a fo problema elsosorban felul van es nem alul. Az alul levokre bizzuk ra, hogyan elik az eletuket, a felul levok viszont nem missziot gyakorolnak, hanem elvileg celiranyos munkat vegeznek.

Elnézést, ha kicsit kusza lesz amit írok:
Nálunk bevezették a kötelező előadáslátogatást (a gyakorlatok már előtte is kötelezőek voltak). Az eredmény: az olyan -unalmas- előadásra is be kell járni, amin tudja az ember, hogy negyed óra múlva elalszik. A félreértések elkerülése végett: előtte is bejártam az előadásokra, mert egy csomó dolgot megértettem/ megjegyeztem már ott, de nem hinném, hogy egy tanárnak felemelő érzés azt látni, hogy az óráján alszanak/ próbálnak nem elaludni a diákok. Hiába tud sokat a tanár, ha nem tudja átadni.
Aki fikázza a mostani egyetemisták jövőbeli diplomáját, megértem. Ez a 3 év (éljen a BSc!) nekem csak arra lesz elég (most legalábbis úgy tűnik), hogy rájöjjek, hogy mennyi mindent nem tudok. Plusz két év pedig nem lesz arra elég, hogy mindent megtanuljak, amire szükségem lesz ahhoz, hogy az adott területen elhelyezkedjek.
A jó tanárok hiánya mellett én azt is sajnálom, hogy egy csomó ismerősöm (például -szerintem- tehetséges évfolyamtársak) már most úgy vannak vele, hogy amint végeznek, kimennek külföldre. Megértem őket, mert a diplomát, a két betűt a név előtt (=Dr) nem lehet megenni. Megértem, de sajnálom, hogy mennek. A jó tanárok hiányát természetesen nem úgy értettem, hogy nincs egy sem, mert középiskolában többhöz is szerencsém volt (de még mekkora szerencsém!), csak látom, hogy milyen következményei lehetnek, ha egy amúgy értelmes, azon a téren tehetséges gyerek olyan tanárt kap, aki miatt egy életre elmegy a kedve a tárgytól.
A bölcsészek fikázásáról meg annyit, hogy gondoljanak arra, hogy ha rajtuk élcelődöm, az azért van, mert világ életemben gyenge voltam olyan tárgyakban, ahol adatokat kellett megjegyezni és a mai napig sem vagyok túl jó az írásban (pedig leéreccségiztem:-)), úgyhogy biztos irígykedem. Ha az vígasztalja őket: a felsőbb évfolyamokat elnézve ttk-s diplomával is nehéz elhelyezkedni. Ha valaki azzal jönne, hogy miért nem mentem mérnöknek: szerintem alkalmatlan lennék rá (szeretek gondolkodni (de nem tudok;-)) és nem vagyok túl gyakorlatias sem). Eddig azt hittem, hogy még a diplomát sem tudnám megszerezni a BME-n, de a múltkor mesélték, hogy egy negyedéves villanykaros srác fél óra alatt nem tudott összehozni egy olyan programot, ami megmondja az adott számról, hogy prímszám-e... lehet, hogy nekem is lenne esélyem?

Én földrajz és történelem szakokon végeztem az ezredfordulón, az Eltén - merő passzióból. Ma egy áramszolgáltatónál vagyok szerződéskötő nettó 110+egyéb juttatásokért. Mivel ehhez a munkakörhöz csak érettségi+erősáramú technikusi végzettség kell, amit én csak most fogok megszerezni, nem is keresek annyit, mint a nálam fiatalabb, utánam jött kolléga a technikusiával, de ezt még el is fogadom. Az már érdekesebb, hogy míg 4 éve csak én voltam bölcsészként kirívó a munkakörömben, ma már az egyszerű adatkarbantartási munkakörökben is dolgoznak diplomások. Ez nem csak a felsőoktatás helyzetét minősíti, de a munkaerőpiacot is. Hiszen én, és a többi diplomás a "sima" érettségizettektől vesszük el a munkahelyeket, akik így kiszorulnak a hipermarketekbe árufeltöltőnek, stb.
Egyébként a technikusi papírt úgy szerzem meg két év esti képzés után, hogy ugyanolyan segghülye vagyok a műszaki dolgohoz, mint előtte...

sasika61, en nem akarok senkit sem bantani, de beloled is a magyaros bubanat beszel sokszor.
en sok tekintetben visszasirom magyarorszagot.
nem kell temetni magunkat. az a helyzet amit noob irt.
itt ha tortenik valami akkor az durvabb mint otthon.
Szerintem meg mindig jol allunk.

"Mikor elkezdtem dolgozni, megszólalni alig mertem a munkahelyemen. Nem, nem a légkör miatt, hanem egyszerűen nem éreztem a sok tapasztalt ember között, hogy érdemben hozzászólhatok bármihez is. Megcsináltam amit kellett, rengeteget figyeltem mások munkáját és rengeteget tanultam."

Pályakezdőként én is így látom közeljövőmet. Résen leszek és tanulok mindenből.


"Dolgozni? Csak azt ne kelljen."

Ez már önmagában is fura érzés lenne. ÉVEKIG tanultam és szeretném már látni is, hog tényleg jó volt valamire és tényleg képes vagyok -e arra amit eddig sokan gondoltak rólam és én is képzelem.
A mostani hobbim is pont ennek ellenkezőjéből alakult ki, rövide le is írom.

Szóval adott volt kedvenc (ingyenes és kvázi nyílt forráskódú) harcirepülőgép szimulátoromat amit egy nemzetközi csapat fejleszt, viszont tele van hibával, buggal egyéb dolgokkal amiken lehet dolgozni vagy fejleszteni. Szívesen vették minden jelzésemet a fórumokon a hibákról és hiányosságokról és megkérdezték, ha már ennyire nyomom nem szállnék be esetleg, mint beta teszter. 1 hónap múlva már fejlesztő voltam. (Hihetelenüj jó érzés, hogy dolozol valamin és X idő után látod,hogy ott van és működik ahogy te előre gondoltad és eltervezted). Szóval ez több okból is hasznos volt.

1. Nyelv gyakrolása, ugyanis ez nem magyar csapat, széltében hosszában vagyunk a világban.

2. Csapatmunka elsajtáítása olyan emberekkel akikkel élőben soha nem is találkozok és valszeg nem is fogok.

Állásinterjún rákérdeztek erre is és eléggé le voltak nyűgőzve mindkét helyen ettől. :)


"Találkoztam olyannak, aki még azért is reklamált, mert neki kevesebb szabadság jár, mint annak, aki pl. 1o éve dolgozik. Ja, hogy ezt törvény szabályozza? Hát ő nem olvas törvényeket."

Hát törvényket én sem olvasgatok, de azért aki ilyen dologgal nincs tisztában az elég durva szerintem is.

nagy egyetem kis főiskoláján tanulóként (nagyjából 83.000 Ft kezdőfizetés van kilátásban, ha jövőre diplomázok) azt látom, h botrányos, h még mindig az a jó tanuló, aki benyal a meleg szarig... ők azok, akiknek remek átlaguk van (na jó, egyszer nekem is volt 4.41, kaptam is érte havi 3200 Ft-ot)
ők azok, akik majd ezért a lófasz pénzért elsőként el tudnak helyezkedni, mert ők "kiépítették a kapcsolataikat".
logopédia szakos évfolyamtársaim között olyan van, aki egy hangot nem tud helyesen ejteni, 3 rostán ment át baj nélkül. hogyan? jajj, hát az ő anyukája nagyon híres logopédus... no comment

a tanáraim többsége nagy hírű szakember. itthon. külföldön az általuk istenített módszerek megbuktak jó 15 éve... talán itt kellene kezdeni, tanszékvezető kírúg, majd némileg fiatalít, könyveket újraír (a legfrissebb didaktika könyv a 70-es évekből való, azt is kérik számon).
használható tudást a kezünkbe adni, és nem a kórtan szigorlatra magoltatni a hasnyálmirigygyulladást összes tünettel és kezeléssel annak, aki dyslexiásokat fog egész életében tanítani... (jajj és persze anat-kórtan szigorlaton jól megbukik a fél évfolyam, mert megintcsak egy bőven nyugdíjaskorú öreg rosszindulatú, ámde nagytudású bácsi a tanár... aki időnként már elfelejti felhúzni a sliccét)
lehet h nem csak a diákok tökhülyék...

noob 2008.07.26. 22:50:31
köszönöm : ) ! a tanár stimmel, csak az úr nem, de részletkérdés.

Bimbó Professzor 2008.07.26. 23:36:29
1.-2.: Pl. amikor még a ttk-ra jártam (90-es évek második fele), teljesen szokványos volt, hogy a biológus-hallgatók egy része felvette a biológia-tanárszakot, hogy ha nem jön össze egy kutatói hely, akkor tudjanak mit kezdeni a diplomájukkal. Megtehették, mert a tanárképzés és a kutatóképzés nagy vonalakban egyezett. Ugyanazok az előadások, előadók, a gyakorlatok között is volt némi átfedés. Csak amit a biológusok 3 év alatt tanultak meg, azt tanárszakon 5 évre húzták szét, plusz a "pepszi" tárgyak és a tanítási gyakorlat.

pdjames: Igazad van, gimnázium és gimnázium között ég és föld lehet a különbség. Ma is abból a matektudásból élek, amit gimnáziumban megtanítottak (ami nem ment azt gyakorolnom kellett elég rendesen, mert követelt a tanárunk, de bármikor lehetett kérdezni tőle, ha valaki nem értett valamit).

excitotoxicitás: Volt ilyen tanárom (kutatónak indult, de végül tanár lett) szerencsémre, mert szerintem jó tanár...

Szibarita!

Nem tudom, Te mikor jártál az ELTE prog-matra, de azt tanúsíthatom, hogy pl. OOP-t, meg ilyesmiket tanítottak ott. Legalábbis a nyolcvanas években. Meg a formális nyelvek elméletét, absztrakt automatákat, stb. Aki odafigyelt órán, annak egy kisebb op.rendszert meg kellett volna tudnia írni, de egy compilert még a közepeseknek is. Lehet, hogy neked azért volt szar az egyetem, mert az ilyen Pipás-félék addigra már elmentek az iparba. :)

A baj az, hogy már réges régen nagyon nehéz nemhogy jó de legalább közepes tanárokat találni.
És ez a versenyistálló rendszer a lehető legrosszabb. Lassan az emberek csak lexikonból fogják ismerni a kreativitást. Ez a pontrendszer semmit nem mutat nem ügyesebb, okosabb, szorgalmasabb aki 480 pontos mint aki 200.A gimis matektanárom (sorszám szerint a 3. mert pl. Angolból meg Németből több mint 10-10 volt) nem nagyon beszélt magyarul de rettenetesen utálta a gyerekeket volt olyan év amikor 14-en buktunk 30-ból, van akinél meg 5-ös voltam matekból előtte is utána is. Bárki elhiszi, hogy ezek a számok valós tudást mutatják. Ma, az iskolában megszerezhető tudás (főiskolát is beleszámítva) jó ha 15%-át tudom használni bármire az életemben és ennek a fele is olyan, hogy tudom hogy kell jégkockát meg teát csinálni. Na mindegy szerencsére túl vagyunk rajta, majd a gyerekeink is csak túlélik azt a 15 évet...csak tölthetnék értelmesebben is.

Kis összefoglaló ömlesztve az eddigiekhez:

1. tanárnak azért nem megy senki, csak akinek nincs más választása mert nincs megfizetve (elsősorban), és egyébként is ptt van a megbecsültsége ahol gondolom... kontraszelekció van és ez ellen már semmit sem tehetsz.

2. Ha meg lenne fizetve akkor a tehetséges menne annak, harc lenne érte és hosszútávon meghozná a gyümölcsét, persze ehhez olyan szabályok kellenének amik nem lehetetlenítik el a tanárokat.

3. ennyi jogászra nincs szükség, ti magatoknak teremtitek a munkát, és igen láttam már "éhező" jogászt...

4. Magyarország eredendő baja (amiért kimennek innen a vmit érő emberek és ami miatt forrás hiányában lassan szétrohad) az az, hogy nem számítanak ennek az országnak azok akik működtetni tuddák a rendszert és jobbá tenni.
A hatalomnak a többségbe került eltartott réteg szavazataira van szüksége, elsősorban az ő érdeküket nézi _mindenhol_. Durván hangzik de igaz (3 milla nyugdíjas+segélyezett réteg).
Ez is törvényszerű, önmagát erősítő folyamat, már csak rosszabb lesz.

A 3-as ponthoz jogászkák:
Ti is csak kihasználjátok, felélitek és lassan ellehetetlenítitek azt a rendszert amiből éltek. A hasznos működéséhez alig járultok hozzá. Rátelepedtek mindenre hogy leválasszátok a magatok hasznát más munkájából és gondoskodtok róla, hogy nélkületek ne működhessenek még a pofonegyszerű dolgokse.

Kedves agyontájékozott posztíró! Végzett pedagógusként csak néhány helytelenségre hívnám fel a figyelmedet.
1.: egy adott időszak tanulmányi eredménye nem determinálja az egész hátralevő élet teljesítményét. Hogy Te is megértsd, ezzel csak azt fejeztem ki, hogy attól, mert valaki neadjisten hármas (azaz közepes, azaz átlagos teljesítményű, ami a tévképzeteddel ellentétben nem azt jelenti, hogy hülye lenne, hanem azt, hogy átlagos mértékű a tudása), az nem jelzi előre, hogy soha nem lehet ennél jobb.
2.: azt is kifelejtetted a számításodból, hogy a felvétel csak egy dolog. Részemről üdvözlöm, hogy esélyt adnak másoknak is, nem csak azoknak, akik szerencsés ismerettség révén mindig bent voltak a kiskosárban, és végig mindenből - akár tudás alapján, akár másként - kitűnően teljesítettek. Mert - lásd az előző pontot - nem biztos, hogy belőlük lesznek a legtehetségesebb orvosok, közgazdászok, pedagógusok, stb. Így megvan az esély, hogy aki elhivatottságot érez, és nem hülye az adott területen (mert az a hármas-négyes nem az... sok kitűnőre felnyomott tanítónéni-kedvenc sem érne el ilyen eredményt, ha a tudását értékelnék), az elindulhasson az adott pályán. Tudjátok: az érettségi nem a legutolsó szelekciós lépcső, az csak egy alap szűrő. Sajnos eddig nem az volt, de most végre kezd funkciójának megfelelően működni.
3.: igaz, ezt lényegében már kifejtettem: ezzel, hogy nem cask a "maxpontosok" kerülhetnek be, megoldották, hogy egy véletlen botlás ne tegyen tönkre egy teljes életpályát. Aki meg alkalmatlan, az az egyetemi évek alatt úgyis kihullik. Ha mégsem, azt nem a felvételirendszernek, hanem az adott felsőoktatási intézménynek kell felróni. Itt az ideje, hogy ők is fejlődjenek.

Káposztakukac - ugye nem gondolod azt komolyan, hogy a jogon jelentős közgáz oktatás folyik. Én elvégeztem a jogot, most végeztem el a jogász-közgazdászt, és állítom, hogy még a jogász közgazdász szakon is csak a felszínt kapargattuk.

Sziasztok!

Megragadnám az alkalmat és megosztanám veletek egy-két érdekes tapasztalatomat a mai felsőoktatást illetően.

Az egyik állítólag elismert főiskola utolsó éves hallgatója vagyok kereskedelmi szakon, ha az égiek is úgy akarják, akkor februárban teszem le az államvizsgát.

1. Utolsó, összevont szigorlat, óriási paráztatás, hatalmas felkészülés/felkészültség. Előttem ülő, éppen vizsgázó hölgy (3 évig gondolkoztam rajta, hogy vajon miért jelentkezett ide és mit szeretne itt csinálni és egyébként is...) a következő mentőkérdést kapja kb. 20 perc rizsa után:
Tanár: Kedves A...., megmondaná mi az a gazdaság?
Lány: őőőő... izé... leblokkoltam (kb. 5 perc)
Tanár: Ugyan már, hiszen a gazdasági főiskolára jár... Akkor árulja el nekem legyen kedves mi az a kereskedelem?
Lány: őőőő.... nem jut eszembe, pedig már itt van a nyelvemen...
Tanár: Szóval összefoglalva az ön feleletét, nem tudja, hogy mit csinál három éve...
Lány: De.

Megbukik. Teljesen ki van akadva és tépi a haját, pedig ő megérdemli, mert annyit tanult és kell az ösztöndíj (saját lakása van, szóval annyira talán mégse).

Következő vizsga (ezt már csak a folyosón hallottam):
Téma: Gazdasági környezet
Tanár első kérdése: Mi az a környezet?
Lány: Nem tudom.
Tanár: Önt buktattam meg nem is olyan régen, ugye?
Lány: Igen.
Tanár: No, nem leszek szigorú. Tudja mit, átengedem.

Tanulság:
Az összes ilyen tanár, a műintelligens magológépek és az olyan hülyék is mint én, menjenek a picsába!

A többit, ha van érdeklődés...

Szerintem egyébként és ezzel saját, választott pályámról is véleményt mondok a hazai közgazdászképzés hatalmas kihívásokkal küzd.
Az, hogy az én diplomámra az lesz ráírva, hogy kereskedelmi szakon végzett közgazdász egy olyan vicc, mintha egy agysebész diplomájára az lenne írva, hogy tér-idő mágus. Egyetlen függvényt, egyetlen számítást sem kellett megtanulni (középiskolából szerencsére még emlékszünk egy páran valamire), a pénzügyi ismereteinket egy feleletválasztós teszten mérték fel... nevetséges... és ennél a főiskolánál állítólag csak rosszabb van (főiskola). Ellenben a szaktársaim szájából úgy repkednek kifelé a 100-200-300ezres majdani kezdőfizetések, mintha minden áldott nap úgy lehetne haza talicskázni ebben az országban a pénzt. Olvasni? Ugyanmár... egy vicc ez az egész

Na jól kipuffogtam magam.

Jó éjszakát!

Az eredeti poszttól kissé elkanyargott a történet, de nem baj.
A téma baromira ismerős. Igyanezt hallottam egykori tanaraimtól húsz éve, aztán ezt, illetve ilyesmiket mondogattam én is pár éve, majd kiderült, hogy nagyjából az ókori görögök óta egyértelműen pusztul, silányul az újabb generáció. Már nem tanulnak, nem érdekli őket semmi, csak a szórakozás, megg a könnyű lé. Nyafogtak erre a közékporban, párszáz éve, meg tulképp folyamatosan. Most itt is.
Érti a fene, hogyhogy nem ugatjuk a holdat, és bírunk még kétlábon járni, ilyen párezer éves folyamatos tompulás után...?

Viszont az oktatásról döntő főmuftiknál érződik kissé valami a fentiek igazságából...
Ha egy minimálisan írástudók lennének, odafigyelnének arra, ami a dolguk, akkor talán nem pusztulna le az oktatás színvonala, meg lennének fizetve a tanárok (úgy egyébként az utolsó pártucat évet, és egy-két helyet leszámítva soha, sehol nem voltak, gyaníthatóan nem is lesznek).

Remek nagyjainknak az lenne a dolga, hogy normálisan működtessék, fejlesszék az oktatás rendszerét. Ezt nem teszik, viszont rendesen barmolják össze, építik le, mind minőségében, mind volumenében.

Vajon miért teszik?

Atyaisten... Halottam már szaftos sztorikat, de ez kedőbb hallgatókról szólt, ez magasan veri az összeset. Miért nem nevezed nevén az iskolát egyébként? Megismernek a nicked alapján?

A BME-n az ilyen átengedős szotori ellentettje az volt, mikor a bukott hallgató szóbelizett Hőtan I.-ből elégségesért és másik delikvens azon morfondírozott, hogy menjen a jelesért vagy sem.

Kérdés a kettesért.

- Az entrópia az micsoda és teljes differenciál -e vagy sem?

A srác megelégedett a 4-es osztályzattal is. Persze ez a másik véglet. :)

Azért BME-n a 2-es osztályzatért is megkérik a normális modulon keményen az anyagot. Van pár olyan tárgy gépészeknél amin seggeléssel szinte reménytelen átmenni, mert minden évben újítanak a vizsgasoron kb 30-40%-ban és aki csak a megoldott példákat tudja kopírozni az nem megy át. Aki legalább 2-es szinten nem érti az szív vele (jó) sokáig. Halottam már olyanról aki 3 félévig ugyanazt csinálta, hogy diplomázhasson...

Ben Wade: szerintem ugyanoda járunk, legalábbis nagyon is ismerősnek tűnik a BGF-KVIF színvonal. A legendás Pénzügy II. tantárgy egy olyan vicc, amit szerintem hogyha valaki megírna sokan nevetnének rajta.
Az a gond szerintem hogy olyan tanárok tanítanak akik nagyon rá vannak állva egy-két tantárgyra, így nem tanítás folyik, hanem egy tantárgy "levezénylése", ezáltal kopik is tananyag, és így lehet egy jegyzetből 10 évig tanítani. (Tanár elgondolkodozik előadás közben: mennyi is lehet mostanában a nyereségadó? Hm? Nem tudja esetkeg valaki? )
A közgazdász szóval a diplomában pedig tényleg nem tudok mit kezdeni főleg hogy BMF-es haveromat nem tudtam felhomályosítani makroökonómiából. Egyszerűen BSc-ben már sokkal több mindent tanulnak mint mi, kreditesek.
Mondjuk én nem nagyon hallottam 200-300 ezres kezdőfizukról sem, igaz, nem is jártam túl nyitott füllel az iskolában, többen panaszkodtak inkább hogy csak a szopás van a gyakhelyekkel.
Ezt lezárva csak annyit mondanék hogy sajnos nem tudom mi a baj a magyar közgazdász képzéssel mert én NEM RÉSZESÜLTEM BENNE.
Üdv.

Arról pedig hogy most nincsenek jó tanárok. Igenis vannak csak ők tartanak napi 8 órát magántanítványoknak 1500-2000 forintért óránként (számla nélkül az más kérdés) és próbálják helyretenni azt amit az alulfizetett/képzetlen/türelmetlen középiskolai tanár nem tudott elmagyarázni. Aki jó az megtalálja az utat hogy ebből jó pénzt is csináljon. A teljesítménye pedig azzal mérhető hogy egy magántanárt az ember otthagy a faszba ha nem tetszik a stílusa, az iskolait pedig kénytelen eltűrni 4-6-8 évig is akár.

Sziasztok. Egyetlen kommenthez szeretnék hozzászólni, ami a következő volt:

Még egy (költői) kérdés: vajon mit kezd a felsőoktatás azokkal az érettségizettekkel, akiknek papírjuk van mindenféle részképesség-zavarukról (diszlexia és társai)? És az érettségit is eleve úgy tették le, hogy felmentést kaptak, ebből-abból-mindenből.

Erre csak egy példát hoznék fel. Volt csoporttársam diszlexiás, papírja van róla. Azt, hogy középiskolában milyen, mennyi kedvezményt kapott emiatt nem tudom, sosem firtattam. Azt viszont tudom, hogy mi, ezt harmadév környékén tudtuk meg róla, amikor valamiért elszólta magát és kiderült. Előtte csak annyit láttunk, hogy ő, a négyes-ötös osztályzatokért egy-egy vizsgára ötször annyit tanult, mint mi, de annál sohasem adta alább, valamint, hogy sosem puskázott. Illetve szintén érdekes volt, hogy a 4-5 oldalas referátumokat gyakorlatilag csak ő tudta szabad előadásban prezentálni, ahelyett, hogy felolvasta volna, mert ő tényleg úgy állt hozzá, hogy olvasom, miven nehezen és lassan olvasok, ezért nagyon odafigyelek és értelmezem. Ezáltal az anyagokat megtanulta, míg a társaság nagy része csak bemagolta 1-1 adott vizsgára, vagy zh-ra. Neki masszív tudásbázis van a kezében (fejében), amit a legtöbben sajnos nem mondhatunk el magunkról.

A 4 éve alatt egyetlen felmentést kapott. Nem kellett nyelvvizsgáznia. Egy olyan szakon, ahol ha a szakmában helyezkedünk el a későbbiekben gyakorlatilag zéróhoz tendál az a lehetőség, hogy hasznosítani tudjuk az idegen nyelv tudásunkat. Becsületére válljon, hogy megpróbálkozott a nyelvvizsgával is. 2 évig tanult rá, 4x ment el nyelvvizsgázni, de nem ment neki. Utána nyújtotta be a kérelmet. Majdnem az arcába röhögtek, hogy miért csinálta végig ezt az egész cirkuszt, amikor rögtön megkapta volna a mentességet. Azért, mert be akarta bizonyítani, hogy meg tudja csinálni. Sajnos nem. Na bumm. Mégis ő ma közöttünk az egyik legjobb szakember.

Ez persze csak egy történet, de a lényege az, hogy nem feltétlenül kellene abból kiindulni, hogy nincs helye annak a felsőoktatásban, akinek, ahogy fogalmaztál, valamilyen részképesség zavara van. Sokuk épp emiatt sokkal inkább meg akarja mutatni, hogy képes rá és sokkal többet és jobban teljesít, mint a nagy átlag. Hozzánk például jártak siketek siketek és vakok, mozgássérültek is, amíg én oda jártam. Nem a felmentések miatt szereztek diplomát a felsőoktatásban, sokkal inkább amiatt, mert a szüleik, barátaik, hallgatótársaik figyelmet fordítottak rájuk. Nem kedvezményeket adtak, figyelembe vették a hiányosságaikat és próbálták kompenzálni azokat. Hangsúlyoznám, egy kis odafigyeléssel, nem pedig mentességekkel.

Hosszú lett és nem is igazán a témába vágott, de ki kellett igazítanom.

További szép napot.

"Amanitin 2008.07.26. 22:33:04

Van egy ország, amelyik valamivel több pénzt termel egy főre vetítve, mint Svájc. Ez még nem lenne ijesztő önmagában. Csak ebben a bizonyos országban 300 millióan laknak, nem 7.5 millióan, továbbá abból a 300-ból sacc 70 naplopó senkiházi, ami sokkal rosszabb arány Svájcénál."

gondolom a 300 milliós ország az USA akar lenni, de a leírt adatok NEM igazak.
Svájc egy főre eső GDP-je magasabb kb. 25-30%-al az USA-inál.

naplopó biztos több van az USA-ban az igaz lehet, erre vonatkozó adatokat nem leltem.

Káposztakukac!
Én is jogász vagyok és osztom a véleményedet.
Hozzátenném még, hogy csak a nappalin végzett jogászok kapnak színvonalas képzést, a többi legfeljebb hatósági ügyintézőnek alkalmas, már ha egyáltalán....
Én már leszoktam arról, hogy a fanyalgókkal szemben védjem, netán népszerűsítsem a jogi pályát. Sőt! Azt mondom, senki ne legyen jogász, nincs arra semmi szükség.
Persze a saját gyerekeimből jogászt faragok (remélem), hogy ők is jól megéljenek majd.
Nincs szükségük konkurenciára!

Beathryche!
Helyesen tetted, hogy kiigazítottad.
Hozzátenném, a nyelvvizsga "papírral" sem tudnak mit kezdeni, de általában nincs is szükség nyelvtudásra, pontosabban olyan nyelvtudásra, ami a papír megszerzéséhez szükséges.

Valahogy az egész oktatás, az általános iskola első osztályától kezdve van elszúrva. Nincs tanári végzettségem (szerencsére), de tanítottam 12 évig szakmai tárgyat középiskolában. A 90-es években kezdett bepörögni hozzánk a világbanki projekt, amit, akkor a végzett és nem végzett tanárok nagyon szidtunk, mert annak az volt értelme, hogy a közoktatást amerikai békaszintű nivóra kell süllyeszteni.Szerintem ez terbélyesedett ki az elmúlt időszakban (pl: nem szabad osztályozni alsó tagozatban), és sajnos már nem az első korosztály az aki ezen elveken nevelkedett és a felsőoktatás is ide süllyed, mert így várják el tőlünk, miközben egyesek a zsebükbe kapottért eröltetik is.

Muszáj alacsonyan tartani a TTK-n a ponthatárokat, mert egyszerűen nincs elegendő utánpótlás! Egy biológus, fizikus vagy matematikus csak rosszabb esetben megy el tanárnak. A piac viszont igényt tartana az ott megszerzett tudásra. Mivel nincs elég recpectje a karnak és ma szinte bárki bejuthat a legtöbb helyre, így marad a vonzó ponthatár lehetősége számukra!
Különben a középiskolásokat kellene évről-évre - nem csak negyedik év végén - tájékoztatni részletesen, hogy egy adott egyetemi tudással mik a lehetőségei a piacon!

oszt akkor szerinted akit fölvettek, az mindegyik végezni is fog? ehh..

Valaki, talán Amanitin írta: "az oktatók fizetését a duplájára kellene emelni" A lányom most végezte a másodikat a pécsi jogi karon. A közgaz vizsgája már sokadszorra nem sikerült. A gyerek tiszta idegbeteg lett tőle. Az utolsó előtti vizsgán is megvágták. Következett az utolsó lehetősége a vizsgára. (ha ez nem sikerült volna, akkor megy a fizetősre, vagy "eltanácsolják" az iskolától). Előtte egy-két nappal kapott egy e-mailt a tanártól, hogy, "bocs, elnéztem, mégsem egyes az a dolgozat, hanem hármas"!!!! Mondom a lánynak, hogy ha van vér a pucádban, akkor most visszaírsz neki, hogy " rendben, de akkor most nézzük át az eddigi dolgozataimat is,a a dékán jelenlétében". Persze nem tette, mert jövőre is ez tanár fogja "tanítani" Egyébként, rengeteg ilyen, és ehhez hasonló rémtörténetet lehet hallani, ha az ember gyereke egyetemista/főiskolás. Na most ennek az oktatónak akarjátok a fizetést a a duplájára emelni???

jó pár éve tanítok már az eltén és a színvonal egyre romlik, nem ma fog elkezdődni! kb. 2000 óta a hallgatóság kb. fele olyan hallgatokból áll, akik elemi szinten nem tudnak megszólalni, alapvető általános műveltségbéli hiányosságaik vannak, nem tudnak fogalmazni, a stilisztikát életükben nem hallották...szóval katasztrófa. Ezért teljesen felesleges diplomásokat "csinálni". Jelen helyzetben csak azt lehetne csinálni (amit senki nem mer megtenni), hogy visszamenni az elitképzéshez, a mostani hallgatóság kb. felét felvenni, azokkal lehetne dolgozni.

Zoli a séf: nem akarom védeni a mundér becsületét, de hülye barmok mindenhol vannak, túl kell őket élni. Akinek van már diplomája az tudja, hogy milyen vizsgákon ment keresztül, régen sem volt egy leányálom és ma sem az. Amit leírtál nem egyedi eset. És ez még egy barátibb történet, ennél sokkal durvábbak is vannak.

Arról pedig, hogy melyik a legjobb egyetem az országban és hová, miért érdemes menni csak egy adat: www.arwu.org/rank/2007/ARWU2006_305-402.htm

ELTE - nemzeti helyezés: 1. a világban: 305-402

Magyarország első egyeteme nincs benne a legjobb 300 egyetem között. Nahát ennyit a diplomák értékéről és hasonló dolgokról. (megj: a Szegedi Egyetem vagy 100 helyezéssel előrébb van, mert adtak már néhány Nobel-díjast a világnak:)

Szibarita : " Ezeket a mai gyerekeket csak a szex meg a szipu erdekli, meg a dragalatos vurliceruk, mintha nem tudnak, hogy az elet nem errol szol. "
Ez irónia, cinizmus, vagy ....szeretet :) ?
Lehet, hogy én egy másik Magyarországon élek, de mivel a nagyobbik gyermekem most lesz 18 éves, talán hozzászólhatok, enyhe érintettség okán.
Látom a kölyköket, és cseppet sem olyan borús a kép... Aki mellé odaültek a szülei egy mesekönyvvel, akivel partnerként beszéltek, ahol a könyv volt mindig az elsőszámú ajándék, ahol a gyerek tudásába fektettek be ( külön nyelvórák...stb ) ott általában nincs gond az alapokkal. És azzal sincs gond, hogy ne tudnák mi az a HPV vagy HIV vírus, vagy mennyit rombol az " egyszerű " füvezés. Én sok olyan kölyköt látok a lányom környezetében : hétköznap gimnazisták, hétvégén - éjjelente - meg árut töltenek a Tesco polcaira, vagy szalag mellett dolgoznak valamelyik üzemben ! És nincs a körükben promiszkuitás, nem nyomják a drogot, persze bulizni eljárnak, de nagyon nem erről szól az életük. És ha egyik- másik beesik hozzánk, ARRÓL panaszkodnak, hogy nincs olyan munka a diákszövetkezetnél, vagy munkaerő- kölcsönzőnél, ami jól fizetne, az sem baj hogy nehéz meló.
Persze, lehet hogy ez gyerektömeg nem olyan látványosan éli az életét, hogy Blikk címlapra kerüljön, és az iskolában is néha ( ? ) gond van vele,mert túl öntudatos, és nem mindig tekintélytisztelő , van véleménye amit hangoztat is, .... de egy biztos. A magyar oktatásügy színvonala csak azon múlik, hogy a benne tanítók között mennyi az egyéniség. Mert egy tanár, akiért rajonganak a diákjai, több hasznot hoz, több tudást ad át, óhatatlanul is irányt jelöl és értékrendet alapoz. Csak ahogy látom, az egyéniségek vesznek ki, tűnnek el, és egyre több a középszerű, láthatóan - érezhetően pszichés gondokkal küzdő - sokszor fiatal ! - tanerő, aki élvezettel rombol, rettegésben tart, stresszel és közben mártíromkodik ( kevés a pénz, sok az óra, még több a hülyegyerek..., " mi a francnak kell nekem veletek foglalkozni ?" stb ). Szóval a kölyköket elnézve, azért nem olyan rossz a helyzet.
Az oktatási rendszer monomániás megreformálóit, és tökokosmindenhezértő poltikusait tekintve viszont reménytelen :(

"Arról pedig hogy most nincsenek jó tanárok. Igenis vannak csak ők tartanak napi 8 órát magántanítványoknak 1500-2000 forintért óránként (számla nélkül az más kérdés) és próbálják helyretenni azt amit az alulfizetett/képzetlen/türelmetlen középiskolai tanár nem tudott elmagyarázni."

Én a csepeli Jedlikbe jártam és az összes tanárom közül összesen az olasztanáromra mondanám csak, hogy béne volt volt 1-2 átlagos, de a többségük nagyon jó tanár volt annak ellenére, hogy már 60 felett járt némelyikük.

"Muszáj alacsonyan tartani a TTK-n a ponthatárokat,"

Látom nem érted a rendszert. A ponthatárok a jelentkezők számától és tudásától alakul. X embert vesznek fel. Addig mennek a pontok alapján a listán amíg el nem érik az X db embert. Az lesz a felvételi ponthatár.

Én 15 éve tanítok biológiát és kémiát. A pályám elején még mondogattuk a kollégákkal a diákoknak, hogy tanuljonak többet, mert nem veszik fel őket sehova. Aztán felvették, még az ELTE-re is. És lehet, hogy nem 5 év alatt, de elvégezték. Így ma már tényleg nincs értelme ennek a figyelmeztetésnek, le is szoktunk róla.
A középiskola (és minden iskola) azt produkálja, amit elvárnak tőle. Ha alig valami tanulással be lehet kerülni (és bennmaradni) a jobb egyetemekre, akkor nem éri meg többet tanulni, és követelni. Mert a diák oda fog beíratkozni, ahol könnyebben megszerzi a pontokat. Nekem meg szól a főnököm a létszám miatt.
Szóval szerintem a nagy hígulás a felvettek számának növelésével kezdődött. Nevetséges (persze kínunkban), hogy annyi hallgatót vesznek fel, ahányan érettségiznek egy évfolyamon. Csak válsztani kell tudni.

"Na most ennek az oktatónak akarjátok a fizetést a a duplájára emelni???"

Te még biztos soha nem tévedtél semmiben főleg mikor többszáz embert kell vizsgáztatni minden héten.

Na akkor egy kis sztori. Egész egyetem alatt kb. összesen 8-9 Zh-mat vagy vizsgámat láttam újra, a többi esetben csak láttam kifüggesztve a pontszámot. A fenti 8-9 esetből csak HÁRMOSZOR mentem oda, hogy hadd nézzem már meg, mert én nem úgy éreztem, hogy az jár amit adtak a többi zh-t hozta a tanár és kiosztotta az órán vagy eredményhirdetésen. Nos a három eseteből egyszer csak azért mentem, hogy megnézzem mit rontottam el, nem rellamálni mentem. Kérdezgetés közben a tanár észrevette (én nem!!), hogy hibásan van javítva a zh. Ráírta a pontot és mehettem vizsgázni.

A másik eset matek szigorlat, 400 ember szigorlatozott. Ez egyik lapoom egyik oldalán egy gramm javítási szín sem volt azért, mert annyira összepréselődött, hogy nem vették észre, hogy két lap. Bukásból majdnem hármas lett. H

Hőtan I. volt az utolsó ilyen. A vizsga A,B és C részből állt, ha az első kettőben nem volt meg a minimum 40% a C-t meg nem nézték és bukta. Első vizsgán közölték, hogy a B-rész nem lett meg. Érzésből egyet is értettem vele. Második vizsgán ugyanezt mondták, de ott viszont és úgy éreztem, hogy majdnem hibátlan írtam. Ott sem volt kijavítva egy lap és egy példám rossul volt javítva. Mivel érvényes lett így A és B megnézték a C-t is végre. Az 65-ből 55 pontos lett. 0,3 pont kellett csak a jeleshez.

Mit akarok ezzelm mondani? Ha aránytalanul lepontozva érzi a vizsgáját a lányod akkor talán menjen vissza megnézni, de a tanár is ember és egyáltalán nem sértődik meg, ha jelzel egy hibát főleg mert a legtöbb esetben doktoranduszok javítják a vizsgák nagy részét és vissza lehet keresn, hogy ki tette..

Hőtan I. tárgyból és in úgy buktam meg madjedm, hogy

Egerben volt időszak, amikor a szakok tanulmányi átlagát soroló listán a matematika az utolsó helyen szerepelt, nem is akárhogy: egy egész valahányszázas átlaggal. Amiből következne, hogy főiskolákon-egyetemeken szortírozni kell, továbbá, hogy ezt meg is teszik.

Más példázat, szintén Egerből: tervezték megszüntetni (vagy tán meg is szüntették már) a fizika szakot, lévén tizenvalahány ember iratkozott csak be legutóbb a szakra.

"Magyarország első egyeteme nincs benne a legjobb 300 egyetem között"

Mert azt olyan számok alapján mérik amihez az oktatásnak kevesebb köze van. Publikációk, Nobel-díjasok léte és aktív Nobel vagy istentudja milyen días tanárok alapján és szabadalmak alapján. Persze ez is befolyásolja a képzést, de a BME-n egy szem ilyen tanár csepp a tengerben és szabadalmat sem nagyon csinálnak itthon, mert szar a rendszer.

Ellenben sok tanszéken kiváló kapcsolat van az iparban a diákok ipari esettanulmányokat oldalnak meg évközi feladatként (apróbb / fontosabb dolgokat) vagy már kutatnak a doktorandusz jelöltek. EZT becsülik meg kint, hogy már van legalább minimális tapasztalat az iparban mérnök szinten.

1, kevés a kölök,

2, alacsonyak a fizuk,

3, sok a suli,

4, buzi a fejkvóta-rendszer. A felsőoktatási int-k sem akarnak ám annyi hallgatót felvenni! Csak hát ilyen állami normatívák mellett kénytelenek.

Üdv mindenkinek,

P.

molnibalage
Esetleg ezért van, hogy olyan helyeken ahol nem szabad tévedni több ember is átnézi a dolgokat. A főiskolán volt olyan, hogy azt írták ki, hogy nem voltam ott a vizsgán holott a vizsgacsekkemet a helyszínen kapták meg tőlem és a személyimet is megnézték, felírták, hogy ott vagyok. Egész egyszerűen elkavarták a zh-mat és ez volt a legegyszerübb megoldás. Együtt aztán sikerült megtalálni. De ez semmi ahhoz képest, hogy felvételin elszámolták a hozott pontjaimat (5-el még a 120-as rendszerben) és nem feltételeztem, hogy ilyen megtörténhet, mire észrevettem letelt a 7nap fellebbezési idő. Ezért nem jártam a BKF-re.
Ahol most dolgozom ott aki téved az 5-20ezer forintot fizet tévedésenként, amikor 3 ember figyelmét is elkerülte a hiba akkor 3x20 ezer. Nem gyakoriak a tévedések, általában a 3-uk 20ezres előtt megválik tőle a cég.

lunatik 2008.07.27. 05:42:03

"Svájc egy főre eső GDP-je magasabb kb. 25-30%-al az USA-inál."

Svájc GDP-je nominális értéken kevesebb mint 20%-al magasabb az USA-énál (55 kontra 45). Vásárlóerővel korrigálva az USA magasabb.
Legalábbis partiban vannak, maradjunk ennyiben.

Kedves Látogatók!
Örülök, hogy megírtam ezt a posztot, és az Index jóvoltából nyilvánosságot kaphatott. A sok olvasó és a hozzászólók nagy száma azt mutatja, hogy fontos témáról van szó. Érdekes történeteket, ötleteket lehetett olvasni tőletek, hátha előbb-utóbb a döntéshozókig is eljut egy-egy ilyen vita híre, s akkor talán változhat valami.
Valószínűleg fokozatosan és párhuzamosan több változtatást kellene végrehajtani. Én ilyeneknek tartom pl. az emelt szintű érettségi kötelezővé tételét a felvételi tárgyakból, a keretszámok szűkítését, a közelítést a valódi elitértelmiség képzése felé stb.
Tanárként meg kell mondanom: nem a fizetések szintje a pályától leginkább visszatartó erő. Ha beleolvastatok néhány bejegyzésembe, láthattátok, szinte soha nem panaszkodtam a bérekre. (Ami nem azt jelenti, hogy nem lett volna okom rá.) Sokkal inkább a tanárok iránti közmegbecsültség, közbizalom hiánya, a részben felülről eredeztethető s egyre nagyobb mértékű eszköztelenség a problémás helyzetek kezelésekor; az a reformdüh, amely pillanatnyi stabilitást sem enged a rendszerben, a kiszolgáltatottság érzete stb.
S már csak a becsület kedvéért is el kell mondanom, hogy tanulmányaim és pályám során nagyon sok kiváló tanárral találkoztam, óvakodnék tehát a végletes meg- és elítélésüktől, már csak azért is, mert magam is tanár vagyok.
Köszönöm, hogy itt voltatok.
Sasika

"Különben a középiskolásokat kellene évről-évre - nem csak negyedik év végén - tájékoztatni részletesen, hogy egy adott egyetemi tudással mik a lehetőségei a piacon!"

Az egyetemek is értenek a saját image építéshez. Lenyomnak egy kis PR dumát oszt jól van. A nyílt napok erről szólnak.

Szóval nem igazán világos honnan szereznéd az objektív adatokat. A BME-n közzé szokták tenni, hogy mekkora kezdőfizetéssel tudtak elhelyezkedni a végzősök (külön tanulmányokat írnak erről). A gyengébb egyetemek viszont nem teszik közzé az ilyen adatokat.

"Látom nem érted a rendszert. A ponthatárok a jelentkezők számától és tudásától alakul. X embert vesznek fel. Addig mennek a pontok alapján a listán amíg el nem érik az X db embert. Az lesz a felvételi ponthatár."

A szegedi egyetemen évek óta küszködnek a TTK-n, mert alig van akit érdekelne ez a kar és az ottani szakok. Ezt egy ott tanító matematikustól tudom aki örül ha kap pár órát az egyetemtől. Különben egy biztosítási cégnél dolgozik, mert az egyetemi fizetése ló........sz!

"Szóval nem igazán világos honnan szereznéd az objektív adatokat. A BME-n közzé szokták tenni, hogy mekkora kezdőfizetéssel tudtak elhelyezkedni a végzősök (külön tanulmányokat írnak erről). A gyengébb egyetemek viszont nem teszik közzé az ilyen adatokat."

A szakmák képviselői tartsanak előadásokat a középiskolákban. Ők menjenek a diákokhoz ha hiány van. Az egyetemek nyílván nem megbízhatóak, mert nekik eleve a sok hallgató megszerzése a cél.

"Az egyetemek is értenek a saját image építéshez. Lenyomnak egy kis PR dumát oszt jól van. A nyílt napok erről szólnak."

Egyetlen ilyen eseményen sem voltam.


"A BME-n közzé szokták tenni, hogy mekkora kezdőfizetéssel tudtak elhelyezkedni a végzősök (külön tanulmányokat írnak erről)."

Ezzel nem is foglalkoztam. Azt tudtam, hogy a kezdő gépészmérnök átlagos bruttó bére 203 ezer. Mikor fizetés igényt mondtam a cégnek ahol majd dolgozom akkor 170-et nyögtem be. Erre ők közölték, hogy felvesznek 250 bruttó + bonus + juttatások. Nem tiltakoztam. :)

Sasika:

Mélyen nem értek egyet veled a bérek ügyében. Ahogy fölöttem szóló molnibalage írta, piaci szférában a kezdőbér 200 körül van.
Egyetemi adjunktus: 218.700, főiskolai docens: 240.500. A főiskola docens feltehetőleg legalább 10 éve a pályán van, saját tudományos eredményekkel. A SOTE klinikáinka jó részét docens vezeti, több száz alkalmazottat irányít, a fent jelzett összegért, ne firrtassuk, napi hány órában, de biztosan nem 8.
Középiskolai tanár egyetemi diplomával 129.500-ról indít. Heti 22 tanóra minimum. Találós kérdés: hány mellékállásra és plusz munkahelyre van szüksége a nevezett tanárnak, ha pl. családja is van? Nem kéne végre tudatosítani a tisztelt fogyasztókkal, hogy pl. aki gimnáziumi tanártól csont nélkül elvárják, hogy gyermeköket 2-300.000. forintos állások közelébe juttatja, maga annyit visz haza, mint egy közepesen eleresztett (román!) rokkantnyugdíjas?

Igenis, NEM ÉPÍTHETŐ egy tízmillós ország oktatási rendszere arra, hogy a tehetségesek majd nyakig eladósodva, szerelemből tanítanak, közben a jobb híján, minimális teljesítménnyel a pályára vetődött, félhülye kollégák helyett is elvégezve a munkát.

Bimbó professzor,
a fizetések értékelésében nincs köztünk különbség, de változatlanul fenntartom: nem ez nyomaszt bennünket legjobban. Ezt 23 éve tanító középiskolai tanárként mondom.

Ok, a többiek kedvéért azért:
ha a tanárok fizetése csodaszerűen megduplázódna, a jók levegőt kaphatnának, leépíthetnék másod- és harmadállásaikat, és még színvonalasabb munkát végezhetnének.
A hülye tanárok a havi 300.000 forintos fizetésüket okkal félthetnék, a kétharmadannyit kereső szülő pedig végre talán összekapná magát, és fölemeléné a szavát a gyermekét sanyargató seggfej ellen. Ui. minden ellenkező híresztelés ellenére a hülye pedagógusok regnálásának az alacsony fizetés mellett az is az oka, hogy a diákok és a tisztelt szülök ezt évtizedeken át elnézik. Egy nagyobb megbecsülésnek örvendő munkahely megtartásáért többet megtenne az illető ped., a munkáltató pedig kenyértörés esetén hamarabb találna a helyére valakit. Természettudományos tanárt ma lepkehálóval is alig lehet fogni. Bölcsész rengeteg van, de mivel a bölcsésztanári pálya jelenleg egzisztenciális zsákutca, csak a megszállottak és a tehetségtelenek választják. S amint mondottam, talán nem rájuk kéne építeni.
Érdekes módon a nyelviskolákban piaci bérekért ma is képesek a tanárokat érdemi munkára szorítani, az alkalmatlanokat meg föl sem venni, vagy elbocsátani.

Sasika:
A hétköznapokban nyilván valóban nem az üresen kongó bankszámla a legnyomasztóbb, mert a pénz tényleg nem boldogít, De magasabb bérek esetén a munkakörülmények is radikálisan megváltoznának. Most kicsit olyan a közoktatás, mint a MÁV: szociális okokból gyűrjük magunk előtt a szart.

Mint több oldalról érintett (Bp. gimnáziumi matek-kémia tanár), szeretnék részben tiltakozni.

A mostani rendszerben egy teljesen kitűnő tanuló maximum 400 pontot ér el, nem a 480-hoz kellene viszonyítani.
+50 pontot az kaphat, aki:
- fogyatékossággal rendelkezik
- tanulási nehézségei vannak
- rossz körülmények között él (korlátozott határokkal)

Az ilyen valószínű, hogy nem tiszta kitűnő tanuló, így nem fog a +50 ponttal sem a 400 fölé menni (ez élő tapasztalat), na meg nem feltétlenül a tanári pálya lenne számára a legalkalmasabb.

+80 pontból szerez meg meghatározott mennyiségűt az, aki:

- versenyt nyert vagy helyezést szerzett (ez elég kevés)
- van nyelvvizsgája (de az, aki színtiszta ötösre hozza a 11. és 12. osztályt + az érettségije is 100%-os, annak nem volt ideje nyelvvizsgázni, legalábbis ez azokra érvényes, akiket látok)
- van emelt szintű érettségije

OK, de miért nem tesznek a színtiszta ötösök emeltet?

Egyszerű okát látom:
1. Az osztályokban tömegérettségiztetetésre hajtunk. Amikor tanítunk egy egész osztályt tanítunk és nem tudom a jobbaknak megtanítani azt a + anyagrészt, amivel az emeltet érdemes lenne letennie. Nem egy színtiszta ötös a matek emelten annyit ért el, hogy a + pontokkal is annyi lett volna, mint a középen, ezért inkább a középmatekot választották, mert megúszták a szóbelit (1 vizsgával kevesebb).

Kémiából az emelt érettségin kísérletek vannak, amelyek begyakorlása, megismertetése lehetetlen a kémia órákon, akkor is, ha ide számolom a 12. évi + órákat. Szerintem itt is annyit vesztenek az emelt kémián, hogy inkább mennek a biztos középszintűre, amit gond nélkül megcsinálnak 100%-ra.

Magyarul a 400 feletti + pontokból e két tárgyból 1 sem fog összejönni. Így egy TTK-ra jelentkezőnek szerintem a 400 pont jó pontszám, ne a 480-hoz viszonyítsunk.

A pontszámításban számító jegyek esetében pedig a másik oldalt pártolom. Egy leendő tanár (főleg matek!) értsen az irodalomhoz és a történelemhez is, de ha valaki nem tudja a saját tanulását megszervezni, akkor hogyan akar mást tanítani?

A 250 körüli pontszám amúgy nem közepes tanulót jelöl, hanem mondjuk egy olyan tanulót, aki matek-fizika-kémia tárgyakból ötös, másokból négyes és a kedves kollégáim mondjuk szóbeli magyar és történelem esetén rendesen alájuk tettek és hármast kaptak, ugyanis harmadik éve van ilyen (persze ez iskolafüggő).

Az én diákjaim 310-370 pont között jutottak be ebben az évben TTK-ra, akik amúgy matekból, kémiából, mellesleg fizikából, földrajzból és biológiából is mindig ötösök voltak - mert tanultak.
A 380 felettiek (ide sorolom a 400 felettieket is) nem a tanári pályát választották, köztük olyanok is, akiknek 19 évesen egy vagy két államilag elismert nyelvvizsgájuk volt. Ott több a pénz, kevesebb a feszültség - mondták (és igazuk van).

Egyetértek a mentális alkalmassággal is, nem elég tudni, a tanár esetén a személyiség kulcskérdés, nem elég csak a jegy. Ezt az alapdiploma utáni mesterképzésben kellene figyelembe venni, hogy attól, hogy valaki jeleskedik, még pszichésen nem alkalmas tanárnak.

Írom azért is, mert az ELTE TTK-ról az elmúlt években 6 kollégát kaptunk, abból 2 kiváló tanár, 3 elhagyta a pályát és 1 szenved. Szerintem az lenne a legjobb, ha a TTK-s felvételik esetében:

- alacsonyabb ponthatár (kb. mint most), mert a nem természettudományos vizsgatárgyak túlsúlyban vannak (az irodalom, nyelvtan miatt + történelem és idegen nyelv)
- legyen a tanári képzésben alkalmassági teszt, élő formában: beszélgetésre kihegyezve, mert nem elég jelskedni, itt kell egy belső érzék az emberekhez, különben vért izzad vagy mehet a további diplomákért pénzért tanulni, mert így nem él meg (tehát a jelentkezőnek is jobb lenne).

Nkhir,
kedves kollégám,
nem értek veled egyet néhány dologban, továbbra is tartom: a viszonyítási alap 480 pont. A ponthatárokat sem úgy közlik, hogy 200 felvételi, plusz 30 különpont, hanem 230 pont. A pluszpontok pedig igenis megszerezhetők: egy középfokú nyelvvizsga és egy emelt szintű érettségi már jó részét kiadja.
A ponthatár csökkentését sem támogatnám, s a javsolt módszert sem tartom jónak. Egy kiváló kémikusnak is szükséges legyen középszinten ismerni a történelmet, hazája irodalmát, mint ahogy egy irodalmárnak is legalább középszinten matematikai ismeretekre szüksége van.

fizetésekhez: aki vállalja, hogy tanár lesz, vállalja az alulbérezést is. Annak idején még az átkos elején, amikor az általam nagyrabecsült Gönczöl Katalin úgy döntött, hogy tanítani fog, a professzor első kérdése az volt: "És fogadtál szegénységi fogadalmat?" - és ez azóta így van. Persze mindenki sír, hogy nem elég a fizetés, valóban nem elég. Én most csak a felsőoktatásról beszélek, mert a közoktatásban sem jobb a helyzet, de az egy más tészta.
Persze meg kéne duplázni a béreket, mint mindenhol. Ettől nem lennék se jobb, se rosszabb tanár, max. annyi történne, hogy nem kéne még plusz 2 másodállás, és több szabadidőm maradna.
És jól hangzik az, hogy mennyi a docensi bér, de odáig el is kell jutni, ami praktikusan azt jelenti, hogy le kell tanítani a havi x órát, otthon fel kell készülni az órákra (előadásokra), plusz a szemináriumokra (kötelező gyakorlatokra) és a fakultatív órákra. Foglalkozni kell a hallgatók évfolyamdolgazataival és szakdolgozataival. Emellett részt kell venni az adott intézmény "közösségi életében" is, mert ez munkaköri kötelesség (kari tanács tagságok, államvizsgáztatás...stb.). És mindemellett a nappali tagozaton kívül le kell vizsgáztatni az estiseket, a levelezősöket és az egyéb külön szakosokat is. (megjegyzem: most jelenleg 1000 fő szemeszterenként, akiket vizsgáztatni kell és erre hárman vagyunk főállású oktatók. Mindezek tetejébe pedig necsak oktassál és vizsgáztassál, hanem kutassál is, írjál meg egy PhD-t, mert különben az életben nem lesz belőled adjunktus vagy docens, mindezt úgy, hogy PhD megszerzését neked kell finanszírozni, a szakkönyveket neked kell beszerezni, mert az egyetemnek erre nincs pénze. Infrastruktúra ohne, a nyugati folyóiratokra való előfizetés minimális.
És ha még mindig bírod, akkor éljél meg, tartsál el három gyereket, tegyél eleget apai/háziúri teendőidnek...stb.
Ezt nem panaszkodásként írtam le, csak a tények kedvéért. Én jól érzem magam a bőrömben még így, "alulfinanszírozva" is:)

Amanitin 2008.07.27. 10:57:39

ok, én az IMF adatok alapján számoltam az arányt.

de jól írod, vásárlóerővel korrigálva már USA jobb, több mint 10%-al.

Most érettségiztem és, hogy miért oda jelentkeztem ahová, talán megvilágítja azt a problémát, hogy miért nem megy el mindenki mérnöknek.
Nemzetközi gazdàlkodàs szakra vettek fel a Corvinusra angol "tagozatra", pedig Istenre esküszöm, hogy èn vilàgèletemben mèrnök szerettem volna lenni, rajzolni is szeretek, tehetsègem is volt hozzà, a fizika is nagyon èrdekelt, DE : adva volt a fizikatanàrunk a suliban, aki nem mondom, hogy nem èrtett a szakmàjàhoz, de emberileg egy idegbeteg, szadista, kegyetlen, labilis, neurotikus àllat volt. Infòt is Ő tanìtotta, elèg annyi hozzà, hogy elsős gimiskènt egy èvig a dos-t tanultuk, mert azt mondta, anèlkül halottak vagyunk ( mindezt ugyan hat ève –hatosztàlyosba jàrtam, de szomszèd gimiben màr akkor is kiröhögtèk, dost azòta sem hasznàltam, pedig nèha nekem is szèt kellett berhelnem a gèpemet...)
Szerettem volna a fizikàt, vègig ötöst is adott, de èn nem voltam hajlandò fakultàciòn egy olyan emberrel együttműködni, akitől ha kèrdezni mertèl valamit, ùgy leugatta a fejedet, hogy mèg az èlettől is elment a kedved...
A kèmia tanàrunk csak azèrt van mèg mindig a sulinkban, mert az "alapìtòatyàk " közè tartozott, a kèmiàt meg amùgysem szerettem…
A biosztanàrunk egy àlomvilàgban èlő, egyèbkènt vègtelenül kedves hölgyemèny, csak èpp szakmailag nem voltam biztos benne, hogy jò-e az, ha a bioszt vàlasztom a mèrnöki karra valò bejutàshoz ( az èrettsègi követelmènyek között igen, màr a bioszt is lehetett vàlasztani bizonyos mèrnöki karokra... )
Ezek utàn adva volt egy hatalmas tudàsù, doktorandusz ( bocsànat, ha nem ez a megfelelő szakszó a doktorijàt èppen most vègző bölcsészre...) törtènelemtanàr, aki mind emberileg, mind szakmailag kitűnő minősègű munkàt nyùjtott a tanìtàsàval, emellett szerettem a törtènelmet nagyon. Nyìlvànvalò volt, hogy a töri fakultàciòt vàlasztom.
A matematika tanàrnőnk egy tündèr volt, 30 ève tanìt matematikàt, rendkìvül szigorù, de megèrtő, segìtőkèsz ember, vèlemènyem szerint egy pedagògiai zseni. ùgy szerettette meg velem a matematikàt, hogy àltalànosban kb. ötödikben lettem tisztàban a törtekkel, meg a termèszetes-negatìv szàmokkal ( ezeket harmadikban màr vàgni kellett volna... ). Ez is evidens volt, hogy a törtènelem mellè a matematika fakultàciòt vàlasztom…
Ezek mellett àltalànos harmadik òta tanultam angolt, mindig szerettem is, de a 10 èv alatt 8 angoltanàrunk volt... 10.-ben tehàt kènytelen voltam különtanàrral tökèletesìteni a nyelvtudàsomat, namegpersze a nyelvvizsga megszerzèse is motivàlt. 10.-ben rigò közepet, 11.-ben rigò felsőt csinàltam. Mèrnoki pàlyàn is biztosan fontos az idegen nyelv, de ùgy èrzem tobb munkàt fektettem bele, mint amennyit mèrnokkènt hasznosìthatnèk belole ( mondom ezt ùgy, hogy tulajdonkèppen foggalmam sincs mennyire fontos vègulis az idegen nyelv ebben a tudomànyban, mea culpa, ha ezzel tobb idegen nyelvet kitùnoen beszèlo mèrnokot megsèrtek. )
Ehhez persze az is hozzàtartozik, hogy annyit dillemàztam a dolgon, hogy mindenkèppen valami kreatìv dolgot csinàlhassak "felnottkènt", hogy egy ideig gondolkoztam rajta, hogy elkezdek oktòbertol egy lakaberendezo OKJ-s kèpzèst-ahovà viszont nyelvvizsga sem kell, csak monèta… :D
A jelentkezèsi lapomon tehàt csak jog ès gazdasàgi szakok szerepeltek, a felvàzolt fakultàciòs-kènyszerpàlyàm miatt...
Felvettek, bàr 461/461 ponttal, ùgyhogy lehet ki fognak vàgni az első rostàn, de azèrt elkezdem, ha màr egyszer felvettek, aztàn ha kivàgnak, megyek lakberendezònek :D

àltalànossàgban vève szembetunő szerintem a közoktatàs romlàsànak szìnvonala, a felsőoktatàsròl mèg nem èrzem adekvàtnak, hogy szòljak, de azt a fajta nihilizmust ès/vagy attitűdöt, amit egy-egy tanàr rèszèről az iskolànkban làttam, nem tudom melyik egyetemen tanultàk... ( illetve tudom, de a kèrdès költői :D )

Kedves Kollégám!

Igen, abban egyetértünk, hogy a TTK-ra jelentkező is ismerje az irodalmat, a nyelvtant és a történelmet. A személyes véleményem az, hogy egy leendő tanárjelölt (bármilyen szakra is menjen), 5-ös év végi jegyekkel rendelkezzen (hiszen, ha a saját tanulását nem tudja megszervezni...).

A 480 pontos rendszerrel meg (röviden) az a bajom, hogy sem matematikából, sem kémiából nem tudjuk a kellő szintre felhozni a lehetséges emelt érettségizőket. Ettől függetlenül van olyan, aki emeltre jelentkezett, de neki nem az iskolai munkánk segített, hanem magántanár.

Amikor 20-25 átlagos diák ül előttem, elég nehéz felhozni őket arra a szintre, hogy a középmatek menjen nekik minimum 4-esre, a + anyagra nem marad idő. Gondolok olyan anyagokra, amelyek a tankönyvekben benne sincsenek, az iskolai tantervben nem is szerepel. A 12. osztálybeli + órák meg nem alkalmasak rá, hasonló okok miatt. Tehát sok olyan van, aki nem tud emelt érettségit tenni.

A dolog másik oldala: az emelt matek és emelt kémia, illetve emelt idegen nyelv vagy középfokú nyelvvizsga problémakör kezelhető lenne iskolán belül. Őszintén szólva azon múlik, hogy heti hány délutánt maradok bent ingyen. Tavaly megtettem, de ebben a tanévben, sem a jövő tanévben nem lesz rá erőm. Akkor működne, ha minden szaktanár kivenné belőle a részét, de a többség nem hajlandó ingyen dolgozni és elismerem, hogy igazuk van.

Vagyis emeltet az tesz, aki tud fizetni magántanárt vagy ahol az iskola vállalja a felkészítést.

Szomorú helyzet.

"de a 10 èv alatt 8 angoltanàrunk volt."

Nekem 4 év alatt és 3 hónapig egyáltalán nem volt tanárom és ez még az elején volt amikor magas óraszám volt és az alapokat kellett összeszednem.

molnibalage:
Egy 400 fos vizsga kijavitasahoz aznapra kell kb 10 ember.Szamold ki hanyan vannak egy tanszeken es hany ilyen vizsga van egy vizsgaidoszakban abbol kb ki lehet talalni hogy mennyire van a javito leterhelve.
Foleg egy doktorandusz aki egyreszt nem kap fizetest masreszt a sima vizsganal sokkal magasabb szintu dolgokon kellene torni a fejet.

Egyszer berantottak egy ilyen vizsgara amit en cirka 5 evvel korabban irtam. Megkaptam a javitokulcsot es elkezdtem javitani kb 200 dolgozatban ugyanazt a feladatot. Ha hasonlitott a kapcsolasi rajz akkor x pont ha nem 0-x-ig egy veletlen szam. Kb 140-nel vettem eszre hogy az eddig rossznak velt megoldas is egy jonak az ekvivalens valtozata (igazabol fantasztikusnak talaltam hogy nehany hallgato agya teljesen mashogy mukodik de megis egy rugora (puska kizarva)). Kerdeztem a profot vegigmenjek a paksametan megegyszer? Mondta: A hagyd, nincs ra ido, majd jonnek reklamalni. Tenyleg jottek, de jo szivu voltam, elvileg a reklamalas kozbeni feladat elmagyarazas is egyfajta tanulas.

Most ez igy rossz? Igen.
Lehetne mashogy? Nem.

xman. Ezt a sztorit most képzeld el más szereplőkkel.
Pl. orvos; már a sok századik rutin műtéten van túl, amikor észreveszi, hogy valamit nem jól csinált. Szól az Ov fődokinak, mire Ő,-
A hagyd, nincs rá idő, majd jönnek reklamálni.
Vagy buszsofőr. A többszázadik forduló után észre veszi, hogy eddig nem jó útvonalon járt. Mire a főnöke; Á, hagyd, nincs rá idő, majd jönnek reklamálni.
Más . A szakács észreveszi, hogy bélszínfilé helyett csirkecombot tálalt fel. A konyhafőnök ;
Á, hagyd, nincs rá idő, majd jönnek reklamálni.
Mikor vesszük már észre , hogy kapitalizmus van, és itt az első számú szabály, hogy az elvégzett munka mennyisége, és minősége UTÁN jár a a fizetés. Meg kell találni a megfelelő embert a megfelelő helyre, aki a saját posztján (mindegy, hogy egyetemi oktató, orvos, buszsofőr, vagy éppen szakács) tud, és hajlandó is minőségi munkát kiadni a kezei közül, és CSAK EZ UTÁN lehet a normális fizetésről beszélni.