„Egy toronyóra nagy-nagy kalapácsa elütötte a mi időnket” – ezt a gyönyörű, sokértelmű sort Osztojkán Béla, a nemrég elhunyt cigányköltő írta egyik versében; benne kifejezi, hogy eljött a költő nemzedékének az ideje, de szerintem hangsúlyosabban azt is jelzi, hogy az a bizonyos kalapács egyben agyon is verte lehetőségeiket. Hogy ez a jelentés mindenképpen benne van a szövegben, arra bizonyíték, hogy a következő sorokban egy reményeket lekaszaboló sarlóról beszél (fájdalom, ezt nem tudom fejből idézni).
Vajnai Attila aligha olvasta Osztojkán Bélát, hiszen a Marx-Engels-Lenin-Sztálin-Rákosi Összegyűjtött Műveinek átrágása még egy népesebb egérkolóniának is évekbe telne, a Munkáspárt 2006 vezetőjének nincs tehát ideje tájékozódni az alapműveken felül. Pedig ha olvasta és meg is értette volna pl. ezt a költeményt, most aligha jutna eszébe, hogy újabb strasbourgi beadványában már egyenesen a sarló és a kalapács jelképének engedélyeztetéséért indítson pert.
Vajnai elvtárs nyilván vérszemet kapott a legutóbbi, a vörös csillagról szóló ítélettől, s most elérkezettnek látja az időt a kommunista jelképrendszer teljes rehabilitására.
Az sem zavarja, hogy míg a vörös csillagról valóban elmondható, hogy nagyobb múltú jelkép, mint a kommunizmus, ugyanez a másik kettőről együtt nem állítható (külön, mint sarló és bárd-balta igen, kalapácsként viszont egyáltalán nem). Ráadásul nem nemzetközi jelképek, hanem szorosan kötődnek a Szovjetunióhoz; a többi ország, amelynek pl. zászlajában a két elem megjelent, a szovjet mintát követte, így mi is, a Rákosi-címerben. Használatának visszaállítása nem egy munkásmozgalmi jelképet helyezne vissza jogaiba, hanem nyílt tagadása lenne mindannak, ami itt a rendszerváltás óta történt, beleértve az ország függetlenségét.
Vajnai provokál. Vagy nagyon hülye. Vagy mindkettő.
De sajnos a strasbourgi bíróság előző ítéletében bebizonyította az érzéketlenségét közép- és kelet-európai népek történelme iránt, így akár még esélyes is lehet a beadványa. De ha elutasító döntés születne, nekem akkor is van Vajnai számára javaslatom: költözzön el Észak-Koreába, ott a zászlóban ma is megvan a veres csillag, aligha keltene feltűnést a sarlós-kalapácsos jelvénnyel. Kim Dzsong Il (ha még él egyáltalán) talán ki is tüntetné, s megjutalmazná egy marék rizzsel, hogy ne haljon éhen. Merthogy ott még tart ugyan a munkás-paraszt (ön)uralom, de az a bizonyos sarló nemigen tud mit aratni az ottani földeken, hála a kommunizmusnak, ami után Vajnai elvtárs itthon reménytelenül vágyakozik. Ott még lenne esélye.
Jó utat! (A retúrjegyet nem muszáj megvenni.)
