„Láttunk mi már különb csodákat”- mondja Latinovits-Szindbád Huszárik Zoltán feledhetetlen filmjében, s mondom most én is napok óta, amikor tapasztalom, hogyan festik a miniszterelnököt a haza megmentőjévé, milyen ügyességgel tolja el magától a felelősséget s keni másra.
Hanem amit reggel 7 órakor a Kossuthon hallottam, attól cigányútra ment a „libamájas kenyér”, micsoda, kérdem magamban! Nem hittem a fülemnek, alig vártam, hogy a Rádió honlapján megjelenjen a hír, hogy ellenőrizhessem, amit hallani véltem, s itt van, most már olvasható is. Jól készüljenek fel kedves olvasóim, mert nem mindennapi dolgokat hallhatunk, olvashatunk Zentai Pétertől, a berlini tudósítótól. Beszámol a két külügyminiszter, Göncz Kinga és Steinmeyer találkozójáról, az ehhez kapcsolódó magyar-német gazdasági fórumról, s eközben kiejtette száján ezt a feledhetetlen mondatot: „Németországnak köze volt ahhoz, hogy a pénzügyi válság hazánkat érintő legsúlyosabb napjaiban megkaptuk az országimázsunkat is erősítő nemzetközi pénzügyi támogatást” (Tudják a németek: nélkülük nem tudunk előrelépni - http://www.mr1-kossuth.hu/).
Hogy mekkora marhák voltak Orbán Viktorék! Mi a frászért kellett nekik Országimázs Központot felállítani, amiért csak ledorongolást kaptak?! Most bebizonyosodott, hogy nem értettek a kormányzás művészetéhez, fehéren-feketén világossá vált, hogy elég lett volna a Valutaalaphoz fordulniuk, s az országimázs hirtelen úgy megerősödött volna, mint egy doppingoló súlyemelő.
A jó hírt meg kellene vinni másoknak is. Nem lehetünk ilyen szűkkeblűek, hogy magunkban tartsuk az imázserősítés eme új módját. A miniszterelnöknek sürgős találkozót kellene kérnie izlandi, ukrán, pakisztáni stb. kollégáitól, s elmondani nekik: gyerekek, nem beszarni, a hitellel erősödik az országimázs, ha még többet veszünk fel, a mieink lesznek a legelismertebb országok a földön, előre, a párttal tűzön-vízen át.
Jaj istenem, sírjak vagy nevessek?
