babtabla.hu

HTML

Ha csak ezt az oldaldobozt látod, akkor egy olyan sablont választottál, amiben csak balhasáb van, az oldaldobozaid viszont alapértelmezésben a jobbhasábba kerülnek. Menj be az Oldaldobozszerkesztőbe (Megjelenítés / Oldaldobozok), és kattints a Hasábcsere gombra!
babtabla.hu

Itt az írás, forgassátok...

közélet-közerkölcsök-magánbűnök- egy magyartanár emlékiratai Egerből

Oszd meg, és uralkodj magadon!

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

Idő van

Friss topikok

  • pushup: Tanár úr! azért én szívesen olvasnám a mostani véleményét is. Lehet, én értelmeztem félre, de korá... (2016.02.16. 11:02) Búcsú az olvasótól
  • Lordhell: @Csakazigazat!: A lényeg, hogy mind a kettő rossz. Ha már számokon lovagolunk 1 év alatt 44-45 15... (2014.05.14. 18:25) Na de kicsoda Lipusz Zsolt?
  • csakazolvassa: Műfarka kinek volt? Én értem, hogy aki hetero, annak nem probléma a melegek politikai emancipációj... (2012.08.13. 19:04) Az ember végül homokos? - (Értelmezési kísérlet)
  • gabcica: Sikerült ebben az évben és tavaly is részt vennem a rajz oktv-n. Ha megnézitek a témaadást és azt,... (2010.11.28. 16:29) Mit ér az OKTV?
  • zerge gorilla: "már két embernek is olcsóbb autóval közlekedni, mint tömegközlekedéssel..." Ezzel muszáj vitatko... (2010.11.07. 13:57) Buddhista közgazdaságtan

Különvélemény a minisztériumi jutalmak ügyében

2008.11.20. 15:27 sasika61

 

Az elmúlt napok híre volt, hogy összesen 80 millió forintot osztanak ki ötszáz embernek az Oktatási és Kulturális Minisztériumban, ez fejenként 100 ezer forintos adóköteles szociális juttatást és 40 ezer forintnyi utalványt jelent számukra. További 10 millió forintot segélyként folyósítanak, amelyet például a gyesen lévők kapnak meg. A minisztérium közlése szerint a 80 millió forint a tárca éves személyi juttatásainak 2 százalékát teszi ki:http://index.hu/politika/belfold/okm5414/.
 
A hírre azonnal és kissé elhamarkodottan reagált a Fidesz is, arcátlan, megdöbbentő pénzosztást emlegettek, amelynek különösen az időzítése felháborító, hiszen a minisztérium nemrég jelentett be különféle megszorító intézkedéseket. Nincs feltétlenül igazuk, mint ahogy azoknak az oktatásban dolgozóknak és másoknak sem, akik a hír olvastán felzúdulnak.
 
Ne legyünk képmutatóak, ez az utalvánnyal együtt is nettó kb. 85 ezer forintnyi „jutalom” egyáltalán nem nagy pénz. Illetve az oktatásban dolgozók számára persze nagy, de nem annyira, hogy rögtön fel kellene hördülnünk. Nagyon is el tudom képzelni, hogy akár egy tehetősebb város (ha van ilyen) középiskolai tanára is kaphat ennyi jutalmat év végén.
Az a minisztériumi dolgozó pedig, aki becsülettel elvégezte a dolgát, miért nem kaphatna a megtakarításokból?
 
Nekem nem is ez ütött szöget a fejembe. Hanem ez a 2%. 80 millió a tárca személyi juttatásainak 2 %-át jelenti? Akkor ezt az adatot továbbszámolva eljutunk odáig, hogy a tárca éves személyi juttatása 4 milliárd forint. Ez már tekintélyes összeg, ennyi lehet egy kb. 20 ezres kisváros éves költségvetése (nemrég egy 8 ezres kisváros polgármesterével beszéltem, ő mondta, hogy 1,3 milliárdból gazdálkodnak).
 Hányan dolgoznak a minisztériumban? Ha ötszáz ember kap, valószínűleg kb. ennyien, ezt erősíti meg a 2007. évi gazdálkodásról szóló jelentésük, itt 558 fős engedélyezett és 533 fős statisztikai létszámról beszélnek:                                                                  http://www.okm.gov.hu/doc/upload/200806/2007_evi_szoveges_beszamolo.pdf Ha leszámítjuk ebből a gyesen lévőket, akkor valószínűleg ki is jön az 500-as létszám. Ebből az adatból pedig megkaphatjuk, hogy a minisztériumban a havi „személyi juttatás” 666.666 forint.
 
Na ez az, ami szerintem sok. Nem az év végi „szociális”. Nem osztom azok véleményét, akik azt kívánnák, hogy a kormánytagok (képviselők) fizetését csökkenteni kellene. Nem: egy miniszter vagy államtitkár igenis keressen annyit, hogy ne az legyen a gond számára, befűtsük-e a medencét otthon vagy sem. De hány ilyen főtisztviselője van a minisztériumnak? Ők nyilván az átlagnál többet keresnek, de nemigen vannak annyian, hogy jelentősen felhúznák az átlagfizetést. A számokból inkább arra következtetek, hogy az utolsó aktatologató is annyit kereshet, mint egy egyetemi tanár. Ha nem tévedtem valahol a számolásomban, akkor viszont ez nagyon nincsen rendjén. Vagy igen?

 

44 komment

Címkék: közélet oktatási minisztérium jutalmak

A bejegyzés trackback címe:

https://sasika61mondja.blog.hu/api/trackback/id/tr79779586

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Roltii 2008.11.20. 15:45:12

666.666 -nek mennyi a nettója? Mert tudtommal ez nem a bruttó pénz, hanem bérköltség. Persacc 270 nettóra jön ki átlagba. Ez minden vezetőt és középvezetőt beleszámolva nem hangzik olyan soknak.
Jah, szerintem nincs olyan kevés vezető, sokféle osztály, sok helyettes stb...

Corry 2008.11.20. 17:57:28

Egyetértek az előttem szólóval, nézzük meg az fn.hu -n:
www.fn.hu/?id=215&fid=2454

500 bruttót bepötyögve adja ki azt, hogy:


Éves nettó jövedelem: 3.126.000

Nettó havi bér: 260.500

Havi bérköltség: 669.450

Ez kábé stimmel is.

Itt az a baj, hogy 666 ezerből 260 megy a dolgozónak, aki ezután még ÁFÁ-t fizet.
Na, ez a sok.

A másik a létszám. Továbbra is állítom, hogy egy csepp átszervezéssel, nomeg normális mennyiségű munkát adva az embereknek, aminél egész nap dolgozni kellene, nem megszakadva, tehát ezek mellett a feltételek mellett az államigazgatást alaphangon meg lehetne úszni fele létszámból.

sorokinV 2008.11.20. 22:02:53

Nem ez a nagy pénz, hanem amit kiszerveznek káhátékbe, meg eltanácsadózzák.

agyzokni 2008.11.20. 22:05:01

hát valóban igaz, hogy az OM-esek sincsenek túlfizetve. egy osztályvezető nettó bére kb 200e-230e (plussz juttatások), ami azért nem olyan sok. bár viszonyítsuk ezt egy tanár nettó 110-120e ft.-os fizetéséhez.

azzal viszont egyetértek - személyes tapasztalat - hogy simán le lehetne csükkenteni a létszámot 50%-al, észre sem vennénk :(((

béközép 2008.11.20. 22:25:23

kihagytátok a munkáltatói járulékokat:
EHO, nyugdíj, eü járulék, szakképzési.
Ezeket vonod először a bérből és akkor kapod a bruttót, amiből még vonsz munkavállalóit és adót.
Így már árnyaltabb a kép.
Egyébként a ktvből pontosan kiszámítható a dolgozók bére, ha valakit ez izgatna.

xirtaebi · http://alojzia 2008.11.20. 22:29:41

viszonyítsuk ezt egy tanár nettó 110-120e ft.-os fizetéséhez...
Egyetlen hiteles tanár ismerősöm van. Tavaly ment nyugdíjaba 38 év munkaviszony után. Kizárólag testnevelést tanított, emellett néha osztályfőnök volt.
Nyugdíja 136.000,-Ft.
Kereskedelemből 42 éves munkaviszony után (sokszor napi 10óra kemény fizikai munka) nyugdíj 71,000,-Ft. Miről beszélünk? A pedagógus sztájkolhat, egy kereskedelmi dolgozó mit tehet?
Ki sokallja egy vezető min. dolgozó nettó fizetését?

Átlagpóóógár 2008.11.20. 22:36:37

Az alábbi levélke járja mostanában:


"Magánszemélyként, négy gyermekes anyaként aláírásgyűjtést indítottam, melynek célja a 386 országgyűlési képviselő költségtérítésének szigorítása, pontosabban, hogy csakis a számlákkal alátámasztott kiadásaik után járhasson nekik költségtérítés, ahogy ezt elvárják mindenkitől az általuk hozott törvények alapján - ami sajnálatos módon rájuk még sem vonatkozik!

Az Országos Választási Bizottság által hitelesített kérdésem így hangzik: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés?"

Több mint száz olyan parlamenti képviselő van, aki az elmúlt ciklusban 17 millió forintnál nagyobb összegű költségtérítést kapott adómentesen, bármiféle bizonylat felmutatása nélkül! A költségtérítéseken kívül nagyon sok más kiváltságuk is van, de most hogy bajban van az ország, még sem magukon kezdik a megszorításokat. Hogy kiken, azt mindannyian érezzük.

Sajnos igen szűk csatornákon tudom népszerűsíteni az aláírásgyűjtést, pedig csak 4 hónapot ad a törvény erre. Van egy honlapom (www.seresmaria.hu), ahol minden lényeges információ megtalálható, valamint letölthető és kinyomtatható az aláírásgyűjtő ív, amit fénymásolni is lehet. Ha sikeres lesz az aláírásgyűjtés és megvan a 200 ezer aláírás, a népszavazást az EU-s választással egy időben lehetne megtartani, így nem kerülne szinte semmibe.

Amennyiben támogatja a kezdeményezést , az íveket a következő címre kérném eljuttatni:

Seres Mária, 1426 Budapest, Pf.: 122.

Egyre több a baj és virul a korrupció, miközben a megélhetésünk egyre nehezebb. Erről viszont a honatyáink mintha tudomást sem akarnának venni. Üzenjünk nekik ezzel a 200 ezer aláírással!

Üdvözlettel: Seres Mária

u.i.: Kérem, egy válasz e-maillel tájékoztasson, ha számíthatok a segítségére.

Az a legnagyobb támogatás, ha mindenkinek szól erről, akinek úgy gondolja, hogy érdemes! "

S Annyi 2008.11.20. 22:42:42

Szerintem meg megérdemlik. Ők különbek nálunk, nagyobb a hasuk, ergo többet esznek. Ha nem lenne tele a hasuk csuda finomságokkal, még csődbe vinnék az országot. Nofene! Ugye ezt ti sem akarhatjátok. Látszik is az országon, hogy épül-szépül, csak úgy dübörög a négyes metró, reng alatta a föld, meg a Mari néniék háza! Az emberek is elégedettek, ezért hát bőven megérdemlik a jutalmat. Én is adnék még neki pluszban a sajátomból. Tisztelettel: Fonó Albert, kötélgyáros

neandervölgyi 2008.11.20. 22:44:37

elvégre paraziták lennének vagy nem?

Azor 2008.11.20. 23:13:35

Szerintem meg pont hogy az utolsó aktatologató egy gyakornok vagy diákmunkás és két pofonért dolgozik. Nettó. Számla nélkül, kéZ-pénz. Höhö.

Nyílván nem ők, hanem a közszolgák, sőt a magsabb rangú közszolgák kaszálnak nagyot. Én nagyjából havi 100k v vmennyivel több nettót saccolok/hó átlagbérnek a minisztériumiaknak. És a kismilliónyi főosztályvezető, és egyéb derék rokonoknak jár valszeg ennek a többszöröse.

Ne vedd támadásnak kedves Sasika, én pont a türelmes írásaidat és higgadtágodat szeretem ebben a blogban. Így lehet normálisan vitázni ;)

fkorbi 2008.11.20. 23:30:51

Akit annyira érdekel, utánaszámolhat a ktv-ben, hogy mennyi egy átlag közszolga bére egy minisztériumban. De ha lusta vagy, segítek. Akikből a legtöbb van - mezei ügyintézők - kb netto 150-et visznek haza pár év után nagy átlagban. Ennek a teljes brutto bérköltsége bő 400 ezer/hó. Az átlag 600 úgy jön össze, hogy ehhez hozzáadódik még a vezetők bére (netto 250-350 ezer, full bruttóval 600-450 ezer) a felsővezetők bére (ott már befigyelnek millió feletti bruttók), akkor szoktak tartalékolni ilyenekre, hogy végkielégítés, akkor előfordul, hogy helyettesítési díjakat kell fizetni (elég ritkán). Szóval a 600 brutto átlagban nem olyan földtől elszakadt.

Meg nem mindegy, mihez hasonlítod. Ha egy vidéki konzervgyár bérköltségeihez, akkor igen, sok. Ha a Big Four valamelyikének átlagfizetéseihez, akkor meg vicces. És az ő munkásságuk sem sokkal hasznosabb, mint ami egy minisztériumban folyik, ha iratsz valamit a KPMG-vel, a fele disclaimer, hogy azért aztán kurvára semmilyen felelősséget nem vállal, egyébként 50 milka lesz a 10 oldalas trivialitásokkal teli "szakvélemény".

fkorbi 2008.11.20. 23:39:23

Hmmm, mosolygok azokon a sztereotípiákon, hogy a minisztériumokban mennyit lehet nyúlni a tisztviknek, főosztályvezetőknek, stb. A nyúlások ezekre a szintekre rég nem jutnak el, max jön felülről azt ukáz, hogy xy-al szerződést kell kötni kurvagyorsan, a miértet meg ne kérdezzük, leginkább pofa be, és 10 perc múlva készen legyen. Szal nyúlni max politikai szinten, de direktben ott sem hinném, hogy nagyüzemben csinálnák már.

Azért sokat változott a helyzet. Láttam régebbi szerződéseket, kifizetéseket, 8-9 éve különösebb pályáztatás nélkül repültek el százmilliós tételek olyan dolgokra, amikre most félmilkát nem engednek elkölteni (egyébként helyesen).

Laci 2008.11.20. 23:52:00

És neked most már van miből befűteni? Jól fizetik a blogod?

gramercy (törölt) 2008.11.20. 23:56:10

szerintem meg egy miniszter fűccse a medencéjét vákumcsöves napkollektorokkal, ingyé van és példát is mutatna

Lameth 2008.11.21. 00:03:42

Én nem állami cégnél, hanem egy multinacionális vállalatnál dolgozok. Amint kiderült mekkora nagy szarban is van a gazdaság világszerte, rögtön törölték az összes fizuemelést, prémiumot és az év végi céges bulit.
Szóval nem hiszem hogy az állami hivataloknak máshogy kéne eljárniuk. Igenis ők is húzák össze a nadrágszíjat.

guy 2008.11.21. 00:18:52

Már csak azt nem értem, hogy mi is ez a nettó bér - állambácsi átteszi az egyik zsebéből a másikba, közben meg egy csomó virtuális pénz fut a számlákon? Hiszen a köztisztviselők az adófizetők pénzét kapják fizetésként, ami persze ok, de minek akkor a közszférában bruttóról meg nettóról beszélni?

fkorbi 2008.11.21. 00:33:00

guy

azért van bruttosítva a bér, mert attól még, hogy valaki az államtól kapja a fizetését, lehet pl. máshonnan jövedelme, amit mondjuk bevalláskor a brutto adóalaphoz kell hozzáadni. Magyarul van egy szja rendszer, ennek az egységessége így kezelehtő. A közszolgák bérének teljes brutto összegét nem hívják le értleemszerűen a kincsárból, ez "csak" könyvelési tétel, de el kell különíteni. És a TB járulékot meg mindenképp fizetni kell az OEP-nek.

Lameth

a közszférában jövőre 10-12%-os reálbércsökkenés lesz, remélem ettől megnyugodtál

guy 2008.11.21. 00:36:09

fkorbi köszi. Bár a tb járulékot tényleg fizeti a minisztérium? Állat. Most már csak az érdekelne, hogy lehet-e egy köztisztviselő magán-nyugdíjpénztári tag? Majd utánanézek :-).

fkorbi 2008.11.21. 00:42:00

lehet magányugdíjpénztári tag. TB-t fizeti a minisztérium, kivéve ha elfelejti (van ilyen, kurva anyjukat).

Amúgy persze, logikus lenne eleve netto bérrel számolni, csak az adórendszer logikája nem engedi meg. Egyrészt van, amit fentebb mondtam, meg ilyen alapon mondhatnák azt is, hogy a ktv 20%-al kevesebb bért kap, cserébe ne fizessen ÁFÁ-t, jövedéki adót, illetéket, ésatöbbi :) Na ezt aztán baszott nehéz lenne követni :D

TuRuL_2k2 · http://maglyatuz.hu 2008.11.21. 02:46:18

sasika61:
"A számokból inkább arra következtetek, hogy az utolsó aktatologató is annyit kereshet, mint egy egyetemi tanár. Ha nem tévedtem valahol a számolásomban, akkor viszont ez nagyon nincsen rendjén."
Szerintem tévedtél. Egy egyetemi tanár legalább bruttó 437 ezer Ft-ot keres, itt a bértáblájuk:
www.tudosz.hu/2008_okt_kut_bertabla.html
Egy minisztériumi köztisztviselő, egyetemi diplomával 2-3 év után ennek legfeljebb a felét kapja.

sasika61 · sasika61mondja.blog.hu 2008.11.21. 05:41:40

TuRuL,
akkor hogyan jön össze a 666000-es átlag a minisztériumban?

Prinzessin Erbsen (törölt) 2008.11.21. 06:48:30

az oktas Mo-on a beka segge alatt-alatt van,

persze meg fogjak kapni a jutalmat, nem csak ök, hanem mindenki a log az allami csöcsön, mert azt addig fogjak szivni, amig mi fel nem fordulunk

egy jol müködö orszagban mindenki leszaßrna hogy mennyi a le a minisztreiumban, de itt sajnos ettöl meg messze vagyunk

marosy 2008.11.21. 07:05:04

"Nincs feltétlenül igazuk, mint ahogy azoknak az oktatásban dolgozóknak és másoknak sem, akik a hír olvastán felzúdulnak."
Mi az wazze?! Külföldi hitelekből fizetjük, amit mindannyian kell visszafizessünk.
A tanárok nem termelnek semmit, ráadásul nyáron szünet, semmittevés.
A nagy lófasz jár nektek, nem jutalom.

janos 2008.11.21. 07:21:50

Én nem sajnálom tölük, de ilyen alapon mindenki kaphatna jutalmat!Ám ha egyszer "spór" van, akkor ne csak a kicsik húzzák tovább a nyakuknál lévö nadrágszijat- hanem a fentiek is!Nekem ennek kapcsán egy nagy állami vállalaz(Zrt) jut eszembe, ahol év elején betervezik a veszteséget.Évvégén megnézik hogy mennyi lett és ha a tervezetten belül van, akkor jutalmakat osztogatnak a vezetőknek-elsösorban! (igy lesz a veszteségböl-nyereség).Ismétlem-nem sajnálom tölük, de jutalmat jó munkáért szoktak adni, vagy tévednék? Mert az nem jár-csak adható!A Hiller-féle csapat tevékenysége gyengus volt, akkor ez csak "pofapénz"!Ám jó lenne már eljutni oda, hogy ne vizet prédikáljanak és közben bort, ne adj isten whiskyt igyanak, mert ez nem más mint "parasztvakitás" felsöszinten!

janos 2008.11.21. 07:24:02

javitás: vállalat

Nyugdíjas Szektor 2008.11.21. 07:37:55

Sasika:
Itt már korábban rámutattak, a 666.000 az a bruttó-bruttó bér. A teljes bérköltséget munkaadói járulék hegyek terhelik, egy bizonyos szint felett már gyakorlatilag a dolgozó nettó bérének a 3x az összköltség.

Tilcsák Bea (törölt) 2008.11.21. 07:41:32

nettó 260 nem sok.
a 120 átlagfizetés kevés.
--------------

sasika61 · sasika61mondja.blog.hu 2008.11.21. 05:41:40
TuRuL,
akkor hogyan jön össze a 666000-es átlag a minisztériumban?
-----------------
úgy, hogy sokan vannak, akik elviszik felfelé az átlagot.

Rob67 2008.11.21. 07:42:19

Vazze, gazdasági válság ide vagy oda, a cégünknek soha annyi árbevétele nem volt mint most.
Mióta kipattant a balhé, kb meg háromszorozódott.
Ja, on-line pornóval foglalkozunk.
Úgy tűnik a válság jelére mindenki visszaszaladt a szaftos cuni és meredező dákók univerzumába...

Bobby 2008.11.21. 07:42:23

hogyne lenne sok!
ott a pont: "Én nem sajnálom tölük, de ilyen alapon mindenki kaphatna jutalmat!"

a közszféra felét ki kéne rúgni fenébe. Nagyrészük konkrét aktatologatáson kívül semmihez sem ért, a versenyszférában 1 hét próbaidő után megbuknának. Letöltenek napi 8 órát, amiből effektív munkavégézs max 3-4 óra aztán go haza. Felveszik a 3-4-5-6 havi éves prémikumokat, mert ugye nekik az jár, aztán meg háborognak, ha szorulna a nadrágszíj.

Rob67 2008.11.21. 07:42:54

Nem lehetne hogy az OM is ezzel foglalkozzon?
Lenne valami haszna.

Szűcslaci 2008.11.21. 07:44:48

Kedves polgártársaim! Igen keressenek milliókat, milliárdokat - ha jól csinálják a dolgukat, ha az ország anyagi helyzete ezt megengedi. De ha a pedagógusoknak, bányászoknak, bárkiknek az ország szorult helyzetére hivatkozva nem adnak béremelést, vagy akárcsak normális fizetést, akkor a miniszterek államtitkárok, állami vállalatok menedzsmentje se kapjon. Sőt! Talán nem vagyok igazságtalan, ha azt mondom, hogy ha pl. a BKV vezérigazgatója kereshet havonta prémiumostul akár 6-8 millió forintot is akkor ezért a lehetőségért érdemes kockáztatni! Ha veszteséges a vállalat, akkor anyagi felelősség az igazgató úr és társai részéről, a teljes vagyonelkobzásig, egyenesági rokonok vagyonával is. Én mindig is azt vallottam, hogy szegény ember ne lehessen miniszter, igazgató, államtitkár - honnan is tudhatná, hogy hogyan bánjon a pénzzel az, akinek sosem volt. De legyenek ezek vagyonos emberek, akik a vagyonukkal felelnek a tevékenységükért. De amíg a vállalkozókat egyre nagyobb adókkal sújtják - és nem csak a vállalkozókat-, míg büntetik a nyereségem, míg sávosan adóztatnak, hogy ha 2 fillérrel több jutna valakinek, akkor rábasszon amúgy magyar módra - addig coki! az összes nyüves állami tisztségviselőnek! Örüljenek, hogy eltartjuk őket!
Lopott pénz ez, uraim, remélem, hogy egyszer visszakövetelhető lesz, kamatostul, sírás-rívás közepette. Nem úgy, mint a kommunisták tették, hanem úgy, ahogy azt az erkölcs és a józan ész diktálja.

freddynemkrueger 2008.11.21. 07:56:48

Ajánlom fkorbi figyelmébe a Rendezvényszervező cégre bízták a roma integrációt című mai Index cikket, mielőtt még valaki elhinné azt a nagy marhaságot, hogy sokat változott a helyzet és bezzeg a szocik nem csinálnak olyan csúnya dolgokat, mint 8- éve (azaz a Fidesz kormány idején). Nem véletlen jutott az ország ilyen helyzetbe, a szocik annyit lopnak csak el amit nem szégyellenek és nem túl szégyenlősek.

marosy 2008.11.21. 08:05:51

freddynemkrueger
Neked az index cikk nyitotta fel a szemed? LOL

NINCSEN ZUSHLAG ÜGY!!!

marosy 2008.11.21. 08:09:27

Olyan nagy a válság, hogy kölcsönt vettünk fel a holohoax kárpotlásokra, kb. 10 millió dollárt fog fizetni az Oktatási Minisztérium külföldi és hazai cionista bandáknak.
És még azt mondják, hogy válság van...
MUHAHAHAHA.....

TuRuL_2k2 · http://maglyatuz.hu 2008.11.21. 08:29:47

sasika61:
Ahogy Nyugdíjas Szektor is írja, a 660.000 szuperbruttó, azaz a teljes munkáltatói költség. Ez kb. 500.000 Ft-os bruttónak felel meg. Ha ebben benne van a 13. havi fizetés, a ruhapénz, az üdülési csekk & hasonló juttatások, akkor nagyjából stimmelhet is.

Zz_ 2008.11.21. 08:47:19

Kedves marosy! Téged is biztosan a termelők tanítottak meg írni, olvasni meg számolni.

nick_007 2008.11.21. 08:47:47

Nem kéne ilyenkor jutalmakat osztogatni. Sőt csökkenteni kellene a vezetők bérét.

Szavazás: Egyetért Ön a Fidesz javaslatával, miszerint a felére kellene csökkenteni az állami vezetők bérét a válság ideje alatt?

wita.hu/index.php?show=wita&wita=87

xszolixxx 2008.11.21. 08:53:08

1992. évi XXIII. törvény

a köztisztviselők jogállásáról

A jogszabály 2008. december 31-ig hatályos állapota

.
.
.


A köztisztviselő díjazása

42. § (1) A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonya alapján havonta illetményre jogosult. Az illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani. A kerekítés nem minősül munkáltatói intézkedésen alapuló, az általánostól eltérő illetménymegállapításnak.

(2) Az illetmény a 43. § (2) bekezdése szerint megállapított alapilletményből, valamint - az e törvényben meghatározott feltételek esetén - illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll.

(3)

(4) A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőt az I., a középiskolai végzettségű köztisztviselőt a II., az ügykezelőt a III. osztályba kell besorolni (a továbbiakban: besorolási osztály). A besorolási osztály fizetési fokozatokból áll.

(5)

43. § (1) Az illetményalapot a közszolgálati érdekegyeztetés keretében kialakított állásfoglalás figyelembevételével évente az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap.

(2) Az egyes osztályok emelkedő számú fizetési fokozataihoz növekvő szorzószámok tartoznak. A szorzószám és az illetményalap szorzata határozza meg az egyes osztályok különböző fokozataihoz tartozó alapilletményt.

(3) A besorolási osztályokat és a fizetési fokozatokat e törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

(4) A hivatali szerv vezetője - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül tárgyévet megelőző év szakmai munkája értékelése alapján - ide nem értve, ha a köztisztviselő kinevezése év közben történik, vagy áthelyezésére kerül sor - a tárgyévre vonatkozóan a köztisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét - a hivatali szervezet vezetője esetében a kinevezésre jogosult, jegyző, főjegyző esetében a polgármester - december 31-ig - helyi önkormányzatnál tárgyév március 1-jétől következő év február végéig - terjedő időszakra legfeljebb 30%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. Az eltérítésről a hivatali szervezet vezetője minden év január 31-ig - helyi önkormányzatnál március 1-jéig - dönt. Az így megállapított eltérítés mértéke tárgyévben nem módosítható. A főjegyző, illetve a jegyző részére a polgármester - a teljesítményértékeléstől függően - személyi illetmény megállapítására is jogosult.

(5) A főosztályvezető alapilletményét - vezetői munkájuk értékelésétől függően - át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 30%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg: E bekezdés eltérő rendelkezése hiányában a (4) bekezdésben foglaltakat is megfelelően alkalmazni kell.

a) a Miniszterelnöki Hivatalban, minisztériumban a főosztályvezető esetében a miniszter,

b) költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szervnél - ideértve a társadalombiztosítási költségvetési szerveket is - a szerv vezetője tekintetében a kinevezésre jogosult, egyéb esetben - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a hivatali szervezet vezetője,

c) az 1. § (2) bekezdésében felsorolt szerveknél a szerv vezetője tekintetében a kinevezésre jogosult, egyéb esetben - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a szerv vezetője.

(6) A (4)-(5) bekezdés alkalmazása során a köztisztviselő korábban már megállapított alapilletménye legfeljebb 20%-kal csökkenhet.

(7) Az illetmény-összetevők - ide nem értve az illetménypótlékokat - változása esetén, így különösen az illetményalap emelkedése, a besorolási vagy fizetési fokozat változása során a köztisztviselő illetményét újra meg kell állapítani.

44. § (1) Az Országos Rádió és Televízió Testület Irodájánál, a Gazdasági Versenyhivatalnál, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságánál, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál, a Közbeszerzések Tanácsánál, a minisztériumokban, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szervezeteknél - a Központi Statisztikai Hivatal területi szervezeti egységei kivételével -, a Területpolitikai Kormányzati Hivatalnál, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál - a területi szervei kivételével -, a Magyar Államkincstárnál - a területi szervezeti egységei kivételével -, a Kormány által rendeletben kijelölt államigazgatási szervnél, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál - a területi szervezeti egységei kivételével -, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáránál, a Nemzeti Nyomozó Irodánál, továbbá jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint - a belső igazgatási szervei kivételével - az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett központi közigazgatási szervnél, valamint a közigazgatási hivatalnál az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 35%-a, középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a.

(3) A központi közigazgatási szerv legalább megyei illetékességű területi szervénél, valamint az állami adóhatóság, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár legalább megyei illetékességű belső igazgatási szerveinél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 30%-a, a középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 10%-a.

(4) A (3) bekezdésben felsorolt közigazgatási szerv helyi és körzeti (nem megyei) illetékességű, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár legalább helyi illetékességű belső szerveinél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 10%-a.

(5) Az Országgyűlés Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál, az Alkotmánybíróság Hivatalánál, az országgyűlési biztos hivatalában, az Állami Számvevőszéknél, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 80%-a, a középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 35%-a.

44/A. § (1) A helyi önkormányzat rendeletben egységesen valamennyi felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőnek illetménykiegészítést állapíthat meg, amelynek mértéke a köztisztviselő alapilletményének

a) a megyei önkormányzatnál, a megyei jogú városnál, illetve a körzetközponti feladatot ellátó önkormányzatnál legfeljebb 40%-a,

b) községi önkormányzatnál legfeljebb 20%-a,

c) az a)-b) pontban nem szereplő önkormányzatnál legfeljebb 30%-a.

(2) A helyi önkormányzat az (1) bekezdés szerint rendeletben illetménykiegészítést állapíthat meg egységesen valamennyi középiskolai végzettségű köztisztviselőnek, amelynek mértéke legfeljebb 20%.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott illetménykiegészítések egymástól függetlenül is megállapíthatóak.

(4) A fővárosi kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat illetménykiegészítésének megállapítására az (1) bekezdés a) pontját, illetve a (2) bekezdést kell alkalmazni.

(5) A helyi önkormányzat a már megállapított illetménykiegészítés mértékét nem csökkentheti.

44/B. § Az önkormányzati hivatalnál, teljesítményértékeléssel alátámasztott, kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő - az éves költségvetésben megállapított létszám legfeljebb 20%-áig - személyi illetményt állapíthat meg - a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke jóváhagyásával - a jegyző, illetve a főjegyző.

45. § (1) A vezető alapilletménye:

a)-d)

e) főosztályvezető esetében az illetményalap 8-szorosa,

f) főosztályvezető-helyettes esetében az illetményalap 7,5-szerese,

g) osztályvezető esetében az illetményalap 7-szerese.

(2) A jegyző, illetve a főjegyző alapilletménye:

a) a 3000-nél kevesebb lakosú településen az illetményalap 6,25-szorosa,

b) a 3000-10 000 lakosú településen az illetményalap 7,75-szorosa,

c) a 10 000-100 000 lakosú településen az illetményalap 8-szorosa,

d) a fővárosi kerület jegyzőjének, valamint a kistérségi társulás székhely településének jegyzője az illetményalap 8,25-szorosa,

e) a megyei jogú város jegyzőjének és a megyei főjegyzőnek az illetményalap 8,5-szerese,

f) a fővárosi főjegyző esetében az illetményalap 8,75-szorosa.

(3) A körjegyző, illetve a körjegyzői feladatot ellátó nagyközségi, városi (megyei jogú városi) jegyző illetményének a (2) bekezdés, 46. § (4) bekezdése szerinti megállapításánál a körjegyzőséghez tartozó települések együttes lakosságszámát, illetve az érintett nagyközség vagy város és községek együttes lakosságszámát kell alapul venni.

(4) Az aljegyző illetményét kinevezésekor a képviselőtestület, azt követően a jegyző a (2) bekezdés alapján összegszerűen állapítja meg úgy, hogy az nem érheti el a jegyző illetményét és nem lehet alacsonyabb a már megállapított illetményénél.

(5) Ha a köztisztviselő vezetői beosztása megszűnik, illetményét a 43. és 44. § figyelembevételével kell meghatározni.

(6) E törvény alkalmazásában körzetközponti jegyző az a jegyző, aki a körzetközponti feladatot ellátó önkormányzatnál törvény vagy kormányrendelet alapján más településekre is kiterjedő illetékességgel államigazgatási hatáskört gyakorol.

(7) A 44. § (3) bekezdésében felsorolt szervnél - ide nem értve a szerv vezetőjét - legfeljebb kettő, fővárosi illetékességű szervnél legfeljebb három, a 44. § (4) bekezdésében felsorolt szervnél - ide nem értve a szerv vezetőjét - legfeljebb egy vezetői szint létesíthető. A 44. § (3) bekezdésében felsorolt szerv vezetője - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - főosztályvezetői, szervezeti egységének vezetője főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői, fővárosi illetékességű szervnél a szervezeti egység vezetője főosztályvezetői vagy főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői, a 44. § (4) bekezdésében felsorolt szerv vezetője főosztályvezetői, szervezeti egységének vezetője osztályvezetői alapilletményre jogosult. A főváros területére kiterjedő illetékességgel rendelkező, a 44. § (3) bekezdésében felsorolt szerv vezetője - ide nem értve a közigazgatási hivatal vezetőjét - a 46. § (2) bekezdésének b) pontjától eltérően 30%-os vezetői illetménypótlékra jogosult.

(8) Törvény felhatalmazása alapján a felügyeletet ellátó miniszter a 44. § (3)-(4) bekezdésben felsorolt szerveknél a (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően legfeljebb további két vezetői szintet is megállapíthat. Az egyes vezetői szintek között a vezetői pótlék tekintetében a legalacsonyabb vezetői szinthez képest 10%-os mértékű különbség állhat fenn. Ha a fővárosi illetékességű közigazgatási szervnél a szerv vezetője vezetői beosztásának szintje megegyezik a szervezeti egység vezetői beosztásának szintjével, a vezetői pótlék tekintetében 10%-os mértékű különbség állhat fenn.

(9) A 44. § (3) bekezdésében felsorolt szervnél, amennyiben a szervezet legalább tízezer főt foglalkoztat - ide nem értve a szerv vezetőjét - négy vezetői szint létesíthető. A szerv vezetője - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - főosztályvezetői, szervezeti egységének vezetője főosztályvezetői vagy főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői alapilletményre jogosult. A szerv vezetője és helyettese a 46. § (2) bekezdésének b) pontjától eltérően 30%-os vezetői illetménypótlékra jogosult.

(10) A helyi önkormányzatnál a főjegyzői, jegyzői, aljegyzői kinevezésen túlmenően

a) a 3000-nél kevesebb lakosú településen - ide nem értve a városokat - vezetői megbízás nem adható,

b) a 3000-10 000 lakosú településen, valamint a 3000-nél kevesebb lakosú városokban osztályvezetői szintnek megfelelő vezetői megbízás adható,

c) 10 000 feletti lakosú településen, valamint a körzetközponti feladatot ellátó önkormányzatnál, megyei jogú városi önkormányzatnál, megyei önkormányzatnál, fővárosi kerületi, fővárosi önkormányzatnál osztályvezetői és főosztályvezető-helyettesi szintnek megfelelő vezetői megbízás adható.

(11) A központi hivatal vezetőjének és helyettesének, testület által vezetett szerv esetében a testület elnökének és tagjainak, valamint a közigazgatási hivatal vezetőjének és helyettesének illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg azzal, hogy az illetmény az illetményalap huszonnyolcszorosát nem haladhatja meg.

(12) Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgatója és főigazgató-helyettese főosztályvezetői illetményre jogosult azzal, hogy a főigazgató alapilletménye az illetményalap 11-szerese, a főigazgató-helyettesé 9,5-szerese, s egyéb juttatásaikat az Országgyűlés elnöke állapítja meg.

(13) A regionális államigazgatási szerv - ide nem értve a regionális közigazgatási hivatal -

a) vezetőjének illetményét az államigazgatási szervet közvetlenül irányító vagy felügyelő miniszter, ennek hiányában a kinevezési jogkör gyakorlója - a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter egyetértésével - legfeljebb az illetményalap 22-szeresében,

b) vezető-helyettesének illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója legfeljebb az illetményalap 17-szeresében,

a szervezet feladat- és hatásköreinek, létszámának, valamint az általa vezetett szervezeti egységek számának figyelembevételével állapítja meg.

46. § (1) A vezetői illetménypótlék mértéke a 44. § (1) és (5) bekezdésekben meghatározott közigazgatási szervnél:

a)

b)

c) főosztályvezető esetén az alapilletmény 30%-a,

d) főosztályvezető-helyettes esetén az alapilletmény 20%-a,

e) osztályvezető esetén az alapilletmény 10%-a.

(2) A 44. § (2)-(3) bekezdésekben meghatározott közigazgatási szervnél a vezetői illetménypótlék mértéke a vezető alapilletményének:

a)

b) főosztályvezető esetén az alapilletmény 25%-a,

c) főosztályvezető-helyettes esetén az alapilletmény 15%-a,

d) osztályvezető esetén az alapilletmény 10%-a.

(3) A 44. § (4) bekezdésben meghatározott közigazgatási szervnél a vezetői illetménypótlék mértéke a vezető alapilletményének:

a) főosztályvezető esetén az alapilletmény 20%-a,

b) osztályvezető esetén az alapilletmény 10%-a.

(4) A jegyző, főjegyző vezetői illetménypótlékra jogosult, amelynek mértéke:

a) a 3000-nél kevesebb lakosú településen az alapilletményének 10%-a,

b) a 3000-10 000 lakosú településen, valamint a 3000-nél kevesebb lakosú város esetén az alapilletményének 20%-a,

c) a 10 000-100 000 lakosú településen az alapilletményének 30%-a,

d) a megyei jogú város, fővárosi kerület jegyzőjének, kistérségi társulás székhely településének jegyzője és a megyei főjegyzőnek az alapilletményének 40%-a,

e) a fővárosi főjegyző esetében az alapilletményének 50%-a.

(5) A 3000-nél kevesebb lakosú település kivételével - ide nem értve a 3000-nél kevesebb lakosú várost - a helyi önkormányzat rendeletben vezetői illetménypótlékot állapíthat meg - a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - egységesen valamennyi vezetőre kiterjedően, amelynek mértéke:

a) a 3000-10 000 lakosú település, valamint a 3000-nél kevesebb lakosú város esetén a vezető alapilletményének legfeljebb 10%-a,

b) az a) pontban meghatározott település kivételével az osztályvezetői szintnek megfelelő vezető alapilletményének legfeljebb 10%-a, a főosztályvezető-helyettesi szintnek megfelelő vezető alapilletményének legfeljebb 15%-a.

A már megállapított vezetői illetménypótlék nem csökkenthető.

(6) A körjegyző a vezetői illetménypótlékon felül körjegyzői illetménypótlékra jogosult, amelynek mértéke:

a) két községből álló körjegyzőség esetén az alapilletményének 10%-a,

b) három községből álló körjegyzőség esetén az alapilletményének 15%-a,

c) négy vagy több községből álló körjegyzőség esetén az alapilletményének 25%-a.

(7) A körjegyzői feladatot ellátó nagyközségi, városi (megyei jogú városi) jegyző a vezetői illetménypótlékon felül körjegyzői feladat-illetménypótlékra jogosult, melynek mértéke:

a) a székhelyén kívül egy község esetén az alapilletményének 5%-a,

b) a székhelyén kívül két község esetén az alapilletményének 10%-a,

c) a székhelyén kívül három vagy több község esetén az alapilletményének 20%-a.

(8) A (6)-(7) bekezdésben meghatározott községek számának változását az illetményben a bekövetkezett változástól kezdődően kell érvényesíteni.

(9) A 45. § (2) bekezdés a)-c) pont, a 45. § (10) bekezdés a)-c) pont, a 46. § (4) bekezdés a)-c) pont, valamint az (5) bekezdés a) pont alkalmazása során a költségvetési törvényben meghatározott normatív támogatásoknál figyelembe vett lakosságszám az irányadó. A lakosságszámtól függő illetményelemek változását a tárgyév január 1-jétől kell érvényesíteni.

(10) A (8)-(9) bekezdés alkalmazása során a köztisztviselő illetménye csökkenhet is.

47. § (1) Az e törvényben meghatározottak alapján a köztisztviselő illetménypótlékra jogosult.

(2) Az illetménypótlék mértékét az illetményalap százalékában kell meghatározni.

(3) Éjszakai pótlékra az jogosult, aki a munkaidő beosztása alapján 22.00 és 6.00 óra között végez munkát. A pótlék mértéke óránként az illetményalap 0,14%-a. Abban az esetben, ha a munkaidő-beosztás részben esik 22,00 és 6,00 óra közé, az éjszakai pótlék időarányosan jár.

(4) Ha a köztisztviselő rendszeresen hivatali gépjárművet vezet és ezáltal külön gépjárművezető foglalkoztatása szükségtelen, gépjárművezetési pótlékra jogosult. A pótlék mértéke az illetményalap 13%-a.

(5) A köztisztviselő illetménypótlékra jogosult, ha a munkavégzésre munkaideje nagyobb részében egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy egészségének védelme csak olyan egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg, amely a köztisztviselő számára fokozott megterhelést jelent. A pótlék mértéke az illetményalap 45%-a.

(6) A (4)-(5) bekezdésben meghatározott illetménypótlékra jogosító munkaköröket a hivatali szervezet vezetője állapítja meg.

48. § (1) Ha a köztisztviselő olyan munkakört tölt be, amelyben idegen nyelv használata szükséges idegennyelv-tudási pótlékra jogosult.

(2) Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni.

(3) A képzés nyelve szempontjából államilag elismert nyelvvizsga nélkül is C típusú felsőfokú nyelvvizsgának minősül a köztisztviselő külföldön szerzett közigazgatási tárgyú felsőfokú végzettsége, vagy az azt kiegészítő szakosító továbbképzési, illetve vezetőképzési végzettsége, ha a képzés időtartama az egy évet eléri vagy meghaladja.

(4) Az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító nyelveket és munkaköröket a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.

(5) A pótlék mértéke nyelvvizsgánként

a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 50%-a, az A vagy B típusú nyelvvizsga esetében 25-25%-a;

b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 30%-a, az A vagy B típusú nyelvvizsga esetében 15-15%-a.

(6) A (4)-(5) bekezdéstől eltérően az angol, francia és német nyelvek tekintetében a pótlék alanyi jogon jár, amelynek mértéke nyelvvizsgánként

a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 100%-a,

b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 60%-a,

c) alapfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 15%-a.

(7) Ha a köztisztviselő a (6) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből A vagy B típusú nyelvvizsgával rendelkezik, az (5) bekezdésben foglalt C típusú nyelvvizsgára meghatározott mérték szerint jogosult a nyelvpótlékra.

(8) Ha a köztisztviselő ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú, illetve különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult.

(9) Ha a közigazgatási szerv - kivéve a felsőfokú szaknyelvi vizsgát - tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást nyújt a nyelvvizsga megszerzéséhez, a köztisztviselő a (6) bekezdésben meghatározott idegennyelv-tudási pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.

(10) A 7. § (2) bekezdésében előírt idegennyelv-ismerethez kötött munkaköröket a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.

48/A. § (1) A feladatkör szakszerűbb ellátását biztosító tudományos fokozat, valamint a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség elismeréseként a közigazgatási szerv köztisztviselői számára a hivatali szervezet vezetője - a közigazgatási szerv személyi juttatása előirányzata terhére - képzettségi pótlékot állapíthat meg.

(2) Képzettségi pótlék állapítható meg annak a köztisztviselőnek is, aki a besorolásánál figyelembe vett iskolai végzettségénél magasabb szintű szakképesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik, feltéve, ha az a munkakör ellátásához szükséges.

(3) A képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket a szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) mellékletében kell feltüntetni.

(4) A képzettségi pótlék mértéke:

a) doktori (PhD) fokozat vagy a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 149. §-ának (5) bekezdése alapján azzal egyenértékű, vagy ennél magasabb tudományos fokozat esetén az illetményalap 75%-a,

b) felsőfokú iskolai rendszerű képzésben, továbbképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 50%-a,

c) akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vagy iskolarendszeren kívüli felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 40%-a,

d) iskolarendszeren kívüli középfokú szakképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 30%-a.

(5) A több feltételnek is megfelelő köztisztviselő csak egy, a magasabb összegű pótlékra jogosult. A (4) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott több, a képzettségi pótlék szempontjából azonos szintű oklevél vagy szakképesítés esetén is csak egyszeres pótlék állapítható meg.

(6) A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő nem jogosult képzettségi pótlékra, ha a (4) bekezdés d) pontjában meghatározott további szakképesítéssel rendelkezik.

49. § (1) A köztisztviselő tizenharmadik havi illetményre jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik. A tizenharmadik havi illetmény a köztisztviselőt időarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább háromhavi közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő számításánál - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - nem vehető figyelembe a közszolgálati jogviszony szünetelésének időtartama.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartamok számításánál a rendes szabadság és a szülési szabadság időtartamát, valamint - ha ezek együttes időtartama a hat hónapot nem haladja meg -

a) a keresőképtelenséget okozó betegség,

b) a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság,

c) a tartalékos katonai szolgálat időtartamát, valamint

d) minden olyan munkában nem töltött időt, amely alatt a köztisztviselő átlagkereset, illetve távolléti díj fizetésben részesült

figyelembe kell venni.

(4) A tizenharmadik havi illetmény összege a köztisztviselő tárgyév december havi illetményének összegével egyezik meg.

(5) Ha a közszolgálati jogviszony év közben szűnik meg, a tizenharmadik havi illetmény összegét az utolsó munkában töltött napon irányadó illetmény alapján kell meghatározni.

(6) A tizenharmadik havi illetményt a tárgyévben havonta, az illetmény kifizetésével egyidejűleg, a kifizetés hónapját megelőző hónapra megállapított illetmény egytizenkettedének megfelelő összegű részletekben kell kifizetni. Nem fizethető ki a tizenharmadik havi illetmény esedékes részlete,

a) ha a kifizetés esedékességének időpontjában a közszolgálati jogviszony még nem áll fenn legalább három hónapja, vagy

b) ha a kifizetést megelőző hónap teljes tartama alatt a közszolgálati jogviszony a (3) bekezdés a), c), illetve d) pontjában meghatározott okból, illetőleg fizetés nélküli szabadság miatt szünetelt.

(7) Ha a tárgyév során kifizetett részletek összege a tizenharmadik havi illetmény, illetve annak időarányos része (1)-(5) bekezdés szerint megállapított összegét

a) nem éri el, úgy a különbözetet

aa) a tárgyévet követő január hónap 16-án, illetve ha az szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az azt követő első munkanapon,

ab) a közszolgálati jogviszonynak az aa) pontban foglalt időpontot megelőzően történő megszűnése esetén az utolsó munkában töltött napon

a köztisztviselő számára ki kell fizetni;

b) meghaladja, úgy a különbözetet

ba) a köztisztviselő tárgyévet követő januári illetményének kifizetésétől kezdődően az illetményéből,

bb) a közszolgálati jogviszonynak az aa) pontban foglalt időpontot megelőzően történő megszűnése esetén a köztisztviselő számára a jogviszony megszűnésekor kifizetett juttatások összegéből

a Munka Törvénykönyve 161. § (2)-(3) bekezdésének alkalmazásával le kell vonni.

49/A. § (1) A köztisztviselőt az e törvény 42-49. §-a alapján megillető illetmény kifizetése a köztisztviselő által választott pénzintézetnél nyitott bankszámlára történő átutalással, bankszámla hiányában postai úton történik.

(2) Az illetmény bankszámlára történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve a postai úton történő illetménykifizetés a köztisztviselő részére költségtöbbletet nem okozhat.

(3)

49/B. § (1) Ha a köztisztviselő a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, s az eredeti munkakörét is ellátja, illetményén felül külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti. A helyettesítési díj mértéke időarányosan a helyettesítő köztisztviselő illetményének 25-50%-áig terjedhet. A helyettesítési díj mértékét a hivatali szervezet vezetője állapítja meg. A helyettesítési díj a helyettesítés első napjától jár.

(2) A köztisztviselő akkor is jogosult a helyettesítési díjra, ha tartósan távol lévő köztisztviselőt helyettesít, illetve részben vagy egészben többletfeladatként betöltetlen munkakört lát el.

(3) Nem jár helyettesítési díj, ha

a) a helyettesítés a vezető munkaköri kötelezettsége,

b) a helyettesítés rendes szabadság miatt szükséges.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tilalom nem vonatkozik arra az esetre, amikor a helyettesítésre azért van szükség, mert a helyettesítésre okot adó munkakör nincs betöltve, feltéve, ha a helyettesítés időtartama a 30 napot meghaladja.

49/C. § (1) A közigazgatási szerv a szokásos munkavégzési hely szerinti településen kívüli munkavégzésre kötelezheti a köztisztviselőt (kiküldetés). Ennek feltétele, hogy a köztisztviselő a kiküldetés időtartama alatt is a munkáltató irányítása és utasítása alapján végezze a munkát. Nem minősül kiküldetésnek, ha a köztisztviselő a munkáját - a munka természetéből eredően - szokásosan a közigazgatási szerv székhelyén kívül végzi, valamint, ha olyan településen végzi, amely a közigazgatási szerv szervezetszerű működéséhez tartozik. Így különösen nem minősül kiküldetésnek, ha a körjegyző vagy az igazgatási, hatósági társulás köztisztviselője a körjegyzőséghez, valamint a társuláshoz tartozó településen látja el munkaköri feladatait.

(2) Nem kötelezhető a beleegyezése nélkül más helységben végzendő munkára a nő terhessége megállapításának kezdetétől gyermeke hároméves koráig. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a gyermekét egyedül nevelő férfira is.

(3) A kiküldetés a köztisztviselőre nézve - különösen beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat. A kiküldetés időtartamára, illetve az időtartamok számítására a 14. § (6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(4) A kiküldetésben lévő köztisztviselőnek az élelmezésével kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (a továbbiakban: napidíj) jár.

(5) A napidíj mértéke a költségvetési törvényben meghatározott illetményalap egy munkanapra eső összegének 25%-a. Kiszámításánál havonta 21 munkanapot kell figyelembe venni és azt tíz forintra felkerekítve kell megállapítani.

(6) A napidíj átalányként is elszámolható, ha a köztisztviselő havonta, rendszeresen kiküldetésben végez munkát. Az átalányt a napidíj és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni.

(7) A napidíj fele jár, ha a kiküldetésben töltött idő a 8 órát nem éri el.

(8) Nem számolható el napidíj, ha a kiküldetésben töltött idő a 4 órát nem éri el.

(9) Kiküldetés esetén a napidíjon túlmenően a munkáltató köteles a köztisztviselő számára megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeit.

49/D. § A közigazgatási szerv a köztisztviselő önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztári tagságához egyéb juttatásként támogatást nyújthat. A központi költségvetés támogatásának részletes szabályait a Kormány határozza meg.

Egyéb juttatások

49/E. § (1) A köztisztviselő 25, 30, 35, illetve 40 évi közszolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra jogosult. A jubileumi jutalom az említett közszolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes.

(2) A jubileumi jutalom

a) 25 évi közszolgálati jogviszony esetén kéthavi,

b) 30 évi közszolgálati jogviszony esetén háromhavi,

c) 35 évi közszolgálati jogviszony esetén négyhavi,

d) 40 évi közszolgálati jogviszony esetén öthavi

illetménynek megfelelő összeg.

(3) A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál a 72. § (1)-(2) bekezdése az irányadó azzal, hogy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, illetőleg 1992. július 1-je után munkaviszonyban töltött időt figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A köztisztviselő nem jogosult jubileumi jutalomra, ha másik foglalkoztatási jogviszonyban már megkapta.

(5) A közszolgálati jogviszonyának megszűnése esetén a köztisztviselőnek nyugdíjazásakor ki kell fizetni

a) a nyugdíjazása évében esedékessé váló jubileumi jutalmat;

b) a 30 év közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 2 év vagy ennél kevesebb van hátra,

c) a 35 év közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 3 év vagy ennél kevesebb van hátra,

d) a 40 év közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 4 év vagy ennél kevesebb van hátra.

(6) Ha a közszolgálati jogviszony a köztisztviselő halála miatt szűnik meg, az (5) bekezdésben foglalt szabály alkalmazása alapján járó jubileumi jutalmat az örökösnek kell kifizetni.

49/F. § (1) A köztisztviselő a munkáltató által természetben nyújtott kedvezményes étkeztetésre vagy étkezési utalványra jogosult, kivéve azt az időtartamot, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, ha a távollét időtartama meghaladja a harminc napot.

(2) Az étkezési utalvány, illetve a természetben nyújtott étkezés havi értéke a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú melléklete szerint ilyen célra adható adómentes juttatás legnagyobb mértéke.

(3) A közigazgatási szerv vezetője az étkezési hozzájárulás - (2) bekezdés szerint meghatározott - összegét legfeljebb kétszereséig felemelheti.

49/G. § (1) A köztisztviselő naptári évenként az illetményalap 200%-ának megfelelő ruházati költségtérítésre jogosult.

(2) Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a köztisztviselőnek munkaruhát köteles biztosítani. Amennyiben ruházati költségtérítést állapítottak meg, a munkaruha-ellátásban részesülő köztisztviselő a munkaruha ellenértékének és a ruházati költségtérítésnek a különbözetére jogosult.

(3) A közszolgálati jogviszony hat hónapot meghaladó szünetelése esetén, vagy ha a közszolgálati jogviszony év közben keletkezik, illetve szűnik meg, a ruházati költségtérítés időarányos része jár.

(4) A közszolgálati jogviszony megszűnése esetén a felvett ruházati költségtérítés időarányos részét vissza kell téríteni, kivéve, ha a köztisztviselő végkielégítésre jogosult, továbbá ha a közszolgálati jogviszony a köztisztviselő nyugdíjazása vagy halála miatt szűnik meg.

(5) A hivatali szervezet vezetője állapítja meg a ruházati költségtérítés fizetésének és elszámolásának feltételeit.

49/H. § (1) A köztisztviselő részére további, visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatás biztosítható. Ilyen juttatás lehet, különösen:

a) a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet,

b) lakhatási, lakásépítési, -vásárlási támogatás,

c) albérleti díj hozzájárulás,

d) családalapítási támogatás,

e) üdülési hozzájárulás,

f) szociális támogatás,

g) illetményelőleg,

h) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás,

i) élet-, nyugdíj- és kiegészítő biztosítási támogatás.

(2) Az üdülési hozzájárulás pénzben vagy a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekkben (a továbbiakban: üdülési csekk) biztosítható. A hozzájárulás mértéke naptári évenként az illetményalap 75-100%-áig, üdülési csekk esetén a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti adómentes juttatás mértékéig terjedhet. Az üdülési hozzájárulás biztosítása során a köztisztviselő választási lehetőségét biztosítani kell.

(3) A (2) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével a juttatás mértékét, feltételeit, az elbírálás és elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait a hivatali szervezet vezetője állapítja meg.

49/I. § (1) Ha a köztisztviselő lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt - a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott - kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. A köztisztviselő az állami kezességvállalást - az erre az állammal szerződésben kötelezettséget vállaló - hitelintézeten keresztül veheti igénybe.

(2) Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltakon túl annál a köztisztviselőnél vállalhat, aki:

a) határozatlan időre létesített közszolgálati jogviszonyt;

b) legalább hároméves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik;

c) felmentési vagy lemondási idejét nem tölti;

d) ellen nem folyik fegyelmi eljárás, vagy

e) nem áll büntetőeljárás alatt, és

f) az (1) bekezdés szerinti kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettárs - az igénylés időpontjában - állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett.

(3) A (2) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló közszolgálati jogviszony fennállását a közigazgatási szerv vezetője igazolja.

(4) A (2) bekezdés e)-f) pontjaiban foglalt feltételek teljesüléséről a köztisztviselő a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.

(5) A köztisztviselő a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül

a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét;

b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát;

c) a hitel lejártának időpontját.

A fenti adatokban bekövetkezett változásokról a köztisztviselő haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

(6) Amennyiben a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a 15. § (1) bekezdésének c) vagy d), valamint (2) bekezdés a) vagy c) pontjai alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára - a hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2%-a.

(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának (6) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről 8 napon belül értesíti a köztisztviselő által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.

(8) A hitelintézet megállapítja, és 8 napon belül írásban közli a köztisztviselővel a (6) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, melyet a köztisztviselő a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.

(9) Ha a köztisztviselő a (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a köztisztviselő adatairól 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot.

(10) A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a kincstárt a köztisztviselőknek nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, valamint e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.

(11) Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a köztisztviselő helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a köztisztviselő elmulasztotta, akkor a köztisztviselő ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be.

(12) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a kormány rendeletben állapítja meg.

49/J. § (1) A nyugállományú köztisztviselő a szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesíthető.

(2) Szociális és kegyeleti támogatás céljára a közigazgatási szerv költségvetésében fedezetet kell biztosítani (szociális keret), amely más célra nem használható fel és nem csoportosítható át.

(3) A szociális támogatások körültekintő felhasználásának biztosítására, a nyugállományú köztisztviselők szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérésére, az igényjogosultság megállapítására és a támogatások folyósítására - szociális bizottságok bevonásával - a szerv vezetője a személyügyi szervezet útján köteles intézkedni.

(4) A szervek vezetői a személyügyi szervezet útján, a szociális bizottságokkal és a társadalmi és érdek-képviseleti szervekkel együttműködve kötelesek figyelemmel kísérni a nyugdíjas köztisztviselői állomány szociális helyzetét, nyilvántartani a tartósan gondozásra szorulókat, folyamatosan kapcsolatot tartani a gondozottakkal.

(5) A szociális keret terhére nyújtható pénzbeli és természetbeni támogatások:

a) eseti szociális segély,

b) jövedelem-kiegészítés,

c) temetési segély,

d) kedvezményes étkeztetés,

e) kedvezményes üdültetés,

f) egyes szolgáltatások kedvezményes igénybevétele.

49/K. § (1) A 49/J. § (4) bekezdésében meghatározott feladatokat annak a szervnek a vezetője látja el, ahonnan az érintett nyugállományba került.

(2) A szerv megszűnése esetén ezt a feladatot a jogutód szerv, ennek hiányában a felettes vagy az általa kijelölt szerv látja el.

49/L. § (1) A nyugállományú köztisztviselők szociális gondozásának, illetve szakmai tapasztalata hasznosításának elősegítésére, a velük való kapcsolattartás biztosítására a munkáltató nyugdíjas bizottságot hozhat létre, illetve támogathatja az e célokat szolgáló egyesületek létrehozását. A rendkívüli feladatok végrehajtása során, így különösen választás, népszámlálás, egyéb statisztikai felmérések keretében elsősorban az életpályájukat a közszolgálatban letöltő, tapasztalt nyugdíjas köztisztviselőket előnyben kell részesíteni. A nyugdíjas bizottság javaslatot tehet nyugdíjas köztisztviselő elismerésére a Köztisztviselők Napja alkalmából.

(2) A központi államigazgatási szerv vezetője legalább kétévente áttekinti, értékeli az (1) bekezdésben, valamint a 49/J-49/K. §-okban meghatározott rendelkezések érvényesülését, és szükség esetén a nyugdíjas köztisztviselők helyzetét javító intézkedést hoz. Az értékelés megvitatására a nyugdíjas bizottság képviselőjét is meg kell hívni.

(3) Ha nyugdíjas bizottságot nem hoznak létre, a nyugdíjas köztisztviselők ügyeinek intézésével referens bízható meg.

49/M. § (1) Az elhunyt köztisztviselőt a hivatali szerv vezetője a közszolgálat halottjává nyilváníthatja. Az elhunyt nyugalmazott köztisztviselő akkor nyilvánítható a közszolgálat halottjává, ha közszolgálati jogviszonyát nem bírói ítélet alapján vagy fegyelmi eljárás eredményeként szüntették meg.

(2) A szerv megszűnése esetén ezt a feladatot a jogutód szerv, ennek hiányában a felettes vagy az általa kijelölt szerv látja el.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv a közszolgálat halottjává nyilvánított személy temetési költségeit részben vagy egészben átvállalja.

49/N. § (1) A köztisztviselő az adott közszolgálati feladat kiemelkedő teljesítéséért, illetve feladatainak hosszabb időn át történő eredményes végzéséért a következő elismerésekben részesíthető:

a) pénz- vagy tárgyjutalom,

b) hazai vagy külföldi jutalomüdülés,

c) a miniszter által adományozott, névre szóló emléktárgy,

d) a miniszter által alapított kitüntető cím, díj, plakett, oklevél, emléklap stb.,

e) kitüntetés.

(2) Az (1) bekezdés c)-d) pontjai alkalmazása szempontjából a miniszteren saját hivatal tekintetében a köztársasági elnököt, az Országgyűlés elnökét, az Alkotmánybíróság elnökét, az országgyűlési biztost, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, a közgyűlés elnökét, a főpolgármestert, a polgármestert és a közigazgatási szerv vezetőjét is érteni kell.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott pénzjutalom a Kormány által meghatározott teljesítményértékelési rendszert alkalmazó közigazgatási szervnél kizárólag a teljesítményértékelés alapján fizethető ki.

(4) Az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott elismeréssel járó, köztisztviselőnek kifizetett pénzjutalom összege a naptári évben nem haladhatja meg az illetményalap 10-szeresét.

49/O. § (1) A központi államigazgatási szerv a központi államigazgatási szervek köztisztviselőinek jutalmazásáról a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter részére elektronikus úton adatot szolgáltat.

(2) Az adatszolgáltatás kiterjed:

a) a köztisztviselő technikai azonosító kódjára,

b) szervezeti egységére, besorolására, vezetői megbízására,

c) a kifizetés időpontjára,

d) az illetményére,

e) a jutalmára,

f) a tartós távollétére,

g) a közszolgálati jogviszonyának keletkezésére, megszűnésére és áthelyezésére,

h) munkáltatójának, szervezeti egységének jutalomkeretére.

(3) A nyilvántartás célja a jutalmazással kapcsolatos jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges adatok kezelésének biztosítása az ellenőrzésre jogosult számára.

(4) A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter az (1) bekezdés alapján részére szolgáltatott adatokat az adatszolgáltatás naptári évét követő ötödik év utolsó napjáig kezelheti.

(5) A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a jutalmazással kapcsolatos adatkezelői feladatait a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv útján látja el.

(6) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a központi államigazgatási szerveknél, azok területi és helyi szerveinél foglalkoztatott köztisztviselők jutalmazására vonatkozó részletes szabályokat és a jutalmazással összefüggő adatkezelésre és adatszolgáltatásra vonatkozó részletes eljárási szabályokat.

(7) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter ellenőrzi a minisztériumoknál a Kormány rendeletében meghatározott kötelező eloszlás szabályainak érvényesülését, azok megsértése esetén jelzéssel fordul a miniszterhez és felhívja a jogsértés orvoslására. A miniszter a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert tájékoztatja a megtett intézkedésekről.

www.kozszolga.hu/koztisztviseloi_torveny

Dee 2008.11.21. 08:57:34

Az korántsem biztos, hogy 500 ember dolgozik a minisztériumban... Nem hiszem, hogy a takarítónő is megkapja ezt a jutalmat, sőt még az érdemi munkát végző, legalsó szinten dolgozók sem.

Ja, amúgy közszféra =/= köztisztviselő, egy tanár vagy ápoló SOHA nem fogja megkapni jutalomként 3-6 havi keresetét... (Sőt, van, ahol 13. havi bért sem kapnak tanárok, pedig azért olyan alacsony a fizetésük, mert ez bele van kalkulálva.) Egyik közalkalmazott sem. Azt is bírom, hogy egy kalap alá veszik a fizetési átlag kiszámolásánál a köztisztvilseőket és közalkalmazottakat, és mutogatják a több százezres átlagbért. Naja, de ebben benne van az önkormányzati takarítónő, és ágytálakat mosó ápolónő 60 ezre és a minisztériumi felsővezetők milliói. Ha kijön mégis ebből egy jó 250 ezres átlag (példaként), mégis mennyien lehetnek az átlag alatt, ha feljebb már milliós bérekről is beszélhetünk...?

canismerga 2008.11.21. 09:26:22

Itt, ahol átmenetileg élek at verte ki a biztit az emberek fejében, hogy a Svéd Posta újonnan kinevezett vezére, havi 900e koronát és évi 5 millió korona nyugdíjat visz haza 2012-ig, amit az előző munkahelyéről fizetnek neki. Ott bankelnök volt.
A fizetése éppen 45 darab postás bérének felel meg és pontosan a duplája, az előző postásvezérnek.
Lehet mondani, hogy a Posta és még egyéb állami cégek stratégiai fontosságúak és az ilyen vállalatok vezetőinek annyi fizetést kell adni, hogy ne tévedhessenek rossz útra. Mondjuk azért a fenti összeg talán kissé túlkompenzáltnak nevezhető.
Emellett itt is érezhető a válság, országos szinten napi 1800 embernek mondanak fel és az itteni munkaügyi hivatal a következő 4 évre nem is jósol jobbat.
Mindezt pusztán azért írtam le, hogy nem csak Abszurdisztánban vannak furcsaságok és nem ,csak otthon nincs kolbászból a kerítés.

hepibipbip 2008.11.21. 09:27:59

Olvasgatom a kommenteket. S felugrik egy kérdés. Valaha voltam közszolga, akkor igy mondták. S volt jövedelem kiegészítő pótlék. Felhívtam egy ismerősömet, akiről tudom hogy ktv. Mint megtudtam létezik az említett pótlék. Az ő esetében a ktv alapilletményének kb. 70 %-a. Az elmondása szerint, ezt a pótlékot nem nagyon emlegetik sehol. Bár jelezte, ez a pótlék csak adható. Beleszámit mindenbe ( nyugdíjalap, átlagjövedelem, stb) de bármikor visszavonható. S ez ütötte meg a fülemet! Visszavonható!!!

Gondolom, most is a közszféra alján teljesítőktől fogják elvonni a pótlékot, hogy a fűtött medencések, mégis csak melegvízben tudják áztatni a fonnyadt, szottyadt töküket!

A fene ebbe a világba!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

VLaci 2008.11.21. 09:56:54

Figyelem! Nemrégiben jelentem meg egyszerű "Laci" néven, de megjelent a druszám a fenti hozzászólásokban, aki NEM én vagyok! Ezért mostantól VLaci néven szólok hozzá.

Jutalomra nincs szükség, mivel érdemelték volna ki? De a legnagyobb gond a létszám. Mindig ekkora vízfej volt az a minisztérium? Minden minisztérium ekkora vízfej?

Corry 2008.11.21. 10:34:26

Elég lett volna ennyi:
www.kozszolga.hu/koztisztviseloi_torveny


canismerga:

ha már Svédországnál járunk, nézzünk számokat innen:
www.oecd.org/document/42/0,3343,en_2649_33733_38616362_1_1_1_1,00.html
ec.europa.eu/employment_social/employment_analysis/employ_2007_en.htm


Látható az első linknél, hogy Mo.-on kábé 5 ezer lakosra jut egy önkormányzat, ez a szám a svédeknél 20 ezer, kb. a grafikonról olvastam le, ezért a számok hozzávetőlegesek.

A másik linken lehet egy foglalkoztatottsági táblázatot nézegetni, van ott egy excel sheet ahol minden mindennel összehasonlítható, ha van erre elég idő.
Én csak egy számot vennék elő, ez az aktivitási ráta, 16. sor. 15-64 évesek esetén, Mo.:62% Svédo: 78,8%

Tehát látni, hogy a svédeknél is előfordul néha Abszurdisztán, de a fenti számokat nézve (és elfogadva, hogy a többi szám is ilyen) könnyen belátható, hogy ez ott nem okoz akkora gondot.
süti beállítások módosítása