Olvasva a gázhelyzet aktuális fejleményeit nem kis sajnálattal állapíthatjuk meg, hogy nagy pártjainknak nincs olyan esemény, mely ne jelentene jó alkalmat az egymással való torzsalkodásra.
A sort Németh Zsolt kezdte a külügyi bizottság mai ülésén, néhány szemelvény meglátásai közül: „ Tarthatatlan a magyar kormány és az EU hivatalos álláspontja, hogy magánjellegű vitának kell kezelni az orosz-ukrán vitát (…) A külügyi bizottság elnöke felelőtlennek nevezte Molnár Csaba energiaügyi miniszter eddigi nyilatkozatait, szerinte a magyar közvéleménynek meg kell ismernie a valós helyzetet. Németh Zsolt szerint felháborító, hogy a konfliktus kezdete óta a magyar külügyminiszter nem szólalt meg az ügyben” (http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=126756).
Mi a baj ezekkel a mondatokkal? Az, hogy nem viszik előre az ügy rendezését, amely egyébként is csak nagyon kis százalékban múlhat az aktuális kormányon. Sokkal többre, gyökeresen másra egy Fidesz-kormány sem lenne képes szerintem az adott helyzetben.
A válasz sem késett sokáig. Maga a miniszterelnök vágott vissza blogbejegyzésében: „A jelenlegi ellenzék nem támogatta a kormányt, hogy tározókat építsünk, és annak költségeit megjelenítsük az árakban is. Ma már világos, hogy miért kellett tározókat építeni. (…) Helyesen, felelősen viselkedett a kormány, jól védte a nemzeti érdeket. De ebben az esetben is kiderült, hogy aki csak rövidtávra gondol, az nem egyszer árt hazájának. Ami ma népszerű, az holnap önveszélyes lehet." (http://www.kapcsolat.hu/blog/72402)
Értjük mi, miniszterelnök úr. Tudjuk, kire gondolt Ön. Tudjuk, ki a felelőtlen, ki az, aki csak rövidtávra gondol, s aki árt a hazájának. Minden lehetséges módon, tudatosan és meggondolatlansággal is. De muszáj ezt elmondani egy ilyen válság közepén, még ezt is arra használni, hogy jól besározzuk ellenfelünket? Aztán (és előtte) hosszú távú megegyezést sürgetni ugyanezzel a személlyel és pártjával? És ami lényegesebb: lesz-e attól több gáz, hogy egymást szapulják?
Egyébként – javíthatatlan pesszimistaként is - azt hiszem, a válság nem fog hosszan elhúzódni. A lakossági fogyasztás korlátozására egyáltalán nem számítok. Éppen ezért mindenképp helyesnek érezném a szerb kérés teljesítését. Azon túl, hogy nagyobb bajban vannak, így rászorulnak a segítségre, a gáztámogatás gesztusértékét sem becsülném le.
Itthon pedig már azzal megelégednék, ha legalább ilyen ügyekben nem apasztanák tovább a stratégiai bizalom-tározókat.
