Tisztelt Szülő!
Értesítem, hogy Ferike tegnap nagyon szépen felelt, ezért nevelőtestületi dicséretet kapott.
A téma az antiszemitizmus elleni harc volt, s Ferike – bár állandóan hányinger kerülgette – önként jelentkezett, pontosan felmondta a tananyagot, sőt, azon messze túllépve más témában való jártasságát is bizonyította.
Feleletét átgondoltan építette fel: helyi vonatkozással kezdett, az ügyészségnek támadt neki, amely nem átallotta megszüntetni az eljárást a Jud Süss vetítői ellen (ha a kedves szülő nem ismerné a művet, amit nagyon remélek: egy náci propagandafilmről van szó). Ezek után rögtön nagyobb távlatot nyitott, amikor a hazai szervek eljárását összehasonlította a nagyvilágban szokásos módszerrel: ellentétet és párhuzamot alkotott, melyen keresztül leleplezte a hazai gyakorlat tarthatatlanságát, bírálatban részesítve az egyik független hatalmi ág, az ügyészség képviselőit.
Külön öröm volt megtapasztalni, milyen ötletesen, az erőltetettség legcsekélyebb jele nélkül tért rá a klerikális reakció elleni harcra. Nem feledkezett el rámutatni XVI. Benedek felháborító eljárására, példaszerűen keltette azt a látszatot, mintha a pápa nem egy teljesen más ügy miatt rehabilitálta volna Williamson püspököt, hanem egyenesen a püspök holokauszttagadását hitelesítette volna. Feleletének értékéből semmit nem von le, hogy a pápától való elhatárolódásban néhányan már megelőzték (Angela Merkel), mert Ferike így is olyan eminens tanulók előtt tette meg ugyanezt, mint Nicolas Sarkozy.
Miután hosszan ecsetelte a pápa eljárásának tarthatatlanságát, nem hagyta szó nélkül a hazai jobboldal magatartását sem. Állításában megismételte – finoman – azt a nála bevált tételt, hogy a szélsőjobb és parlamenti jobboldal között voltaképpen nincs is különbség, s ezt azzal bizonyította, hogy mindkettő úgy gondolja: „azért vesszük elő - ahogyan ők hívják - az antiszemitizmus kártyáját, mert bajban vagyunk.” Ezt a vélekedést önleleplező, szégyenteljes és embertelen álláspontnak minősítette.
Felelete zárásában – keretbe foglalva az egész gondolatsort – visszatért az ügyészséghez, hangsúlyozva, hogy annak eljárása tulajdonképpen bátorítást jelent az ordas eszmék híveinek, ami megengedhetetlen.
Összefoglalva tehát: Ferike tegnapi produkciójából kiviláglott néhány kardinális eszméje: az antiszemitizmus megvetése, a klerikális reakció elleni küzdelem szükségessége, a jobboldal pocskondiázása, megvádolása, s mindez az ügyészség megtámadásába szőve: Ferike minden elismerést megérdemel!
