„A kromplileves, az legyen kromplileves” – Kádár János nevezetes bon mot-jában fogalmazta meg imígyen a hétköznapi ember vágyát a dolgok néven nevezésére, s noha kisebb-nagyobb hazugságok tőle sem álltak távol, sőt, a mondás ezzel együtt is kifejezett valami lényegeset.
Vannak persze olyan mértékben bonyolult dolgok, jelenségek, amelyek ilyen egyszerű módon nem írhatók le, nem nevezhetők meg, mégis, hétköznapi fogalmak megnevezésekor célszerű lenne szem előtt tartani a néhai főtitkár intelmét. Máskülönben még az lehet az érzésünk, hogy itt kérem hazudnak, de legalábbis fedő nyelvet használnak. Mi másnak is nevezhetnénk azt, amikor olvassuk a miniszterelnök felszólalását: „… a mostani számítások szerint 3,5 százalékos negatív növekedés várható a magyar gazdaságban.”
Az én nyelvérzékem szerint valami vagy növekszik, vagy csökken. A növekedés számszerűleg pozitív folyamat, a csökkenés negatív. A kettő kombinációja nem lehetséges, mivel ez egyszerre mond ellent a nyelvhasználati szabályoknak és a valóságnak is.
Vannak persze nyelvészeti iskolák, amelyek azt hirdetik, hogy a nyelvi megformáltság normától eltérő mivolta önmagában még nem hiba, mert a fő cél a kommunikáció eredményessége. A miniszterelnök beszédében a maga módján sikeresen fejezte ki, hogy jelentős visszaesés várható a magyar gazdaság teljesítményében, de hogy ezt miért ebben a nyelvi formában tette, annak már sokféle magyarázata lehet.
Meglehet, egyszerű nyelvbotlás csupán, és fölösleges mögötte tudatosságot keresni, pláne valami hátsó szándékot. Ennek ellenpontja az a feltételezés, hogy Gyurcsány Ferenc személyiségébe olyan mélyen beivódott a hazudozás, hogy még akkor sem mond igazat, ha a megtévesztéshez semmiféle érdeke nem fűződik. Vagy egyszerűen mágiát űz, mint valahai őseink, akik nem nevezték meg a félelmetes ragadozót, csak így: „farkas”. Nem mondja ki a csökkenés szót, nehogy megvalósuljon.
Már most az a kérdés, hogy ez fehér vagy fekete mágia?
