Szokásomtól eltérően nem fogok valami bevezetőfélét írni, hiába tanította meg jó néhány évtizede Juhász tanító néni, hogy bevezetés-tárgyalás-befejezés: ez minden fogalmazásnak az alapja; nem akarom én húzni az időt, nem akarok visszaélni senki türelmével, hogy idáig érve az olvasásban azt mondja bárki is: a keze tört volna le ennek is, amikor tollat, akarom mondani billentyűzetet ragadott; belevágok hát a közepébe, nem kezdem el a mai posztomat Léda tojásaitól, egyáltalán semmilyen tojástól, hanem in medias res kimondom, amit gondolok: miniszterelnöknek jelentkezem!
Meglepődtél, mint a pártkongresszus, mi?
Na, ez van. Merthogy alkalmas vagyok szinte minden tekintetben, és vállalnám is. Dacolva a köztársasági elnöki intéssel, de várd ki a végét!
A mai miniszterelnök-jelöltek ugyanis elfogytak, mint a fonnyadt virsli egy szakszervezeti majálison: Surányi nem vállalja, hiába utazott egyeztetni Moszkvába, akarom mondani Brüsszelbe, Jaksits György már az utazásig sem jutott, hogy éppen ma jelölt-e még Glatz vagy Vértes, azt most hirtelen nem tudom, egyszóval: 14. 43 perckor, amikor e sorokat írom, nincs friss felhozatal a miniszterelnöki nagybani piacon, gondoltam, befurakszom ebbe a szegmensbe, megcsinálom életem üzletét, mert Petőfi Jánossal együtt vallom: Sors, nyiss nekem trezort, hadd tehessek a családomért valamit!
Kezdjük azzal, hogy nem vagyok egyetlen pártnak sem a tagja – ez megfelel az SZDSZ-nek. Nemcsak tanár-típusú egyén vagyok, hanem kifejezetten tanár, erre már Karsai és az MSZP morgószárnya is akkorát bólinthatna, mint varjú, ha meglövik a villanydróton. Egyszerűen falhoz állítanám az MSZP-t, na nem úgy, mert én szociálisan érzékeny és szelíd ember vagyok, hanem léthelyzetemmel: az ország nagyobb részének át tudnám élni sorsát, kell ennél jobb nyitó pozíció? Nemhogy bankár nem vagyok, de egyenesen utálom a pénz-ügyeseket, legnagyobb befektetésem az volt, hogy megtakarított pénzemért eurót vettem 278 forintért pár éve, majd most eladtam még 293 forintos árfolyamon: bizonyítani tudom, hogy nem értek a banki ügyletekhez – előny az MSZP-nél. Viszont van bennem egy minimális fogékonyság a liberalizmus egyes eszméi iránt, ezt kissé feltupírozva, elektromikroszkóp alá helyezve el lehetne adni az SZDSZ-nek. Továbbá: népi származású gyökér vagyok, nem, ez így félreérthető, népi gyökerű eredet, ez sem jó, a francba, ne cifrázzuk: faluról származom na, szeretem a vidéket – ez jó lehet az MDF-nél (vagy már nem, ezt talán jobb lesz óvatosan kezelni!), közel állok a Fideszhez, elsőáldozóbérmálkozó görögkatolikus vagyok (KDNP!), vagyis az összes parlamenti párt támogatását bírom, bírhatnám.
Ne mondja senki, hogy van jobb nálam, annál is inkább, mert nincs senki! Szegény anyám, amikor testvéreimmel néha-néha összebalhéztunk, gyakran szólt ránk emígyen: „Ne cigánykodjatok már!” Miután 20 éve nem él, csak ebben a formában tudom idézni, nézzük el neki, hogy nem esett át a kötelező agymosáson, s így nem mondhatta: „Ne romáskodjatok már!” Na mármost, ezt mondhatnám végső érvként magam mellett én is: kell itt nekünk világ csúfjára cirkuszolni egy ilyen posztért, ez a kérdés, tehát válasszatok meg, egyezzünk ki, drága tesvéreim, szeressük egymást gyerekek, nevezzetek ki !
Ja, programom az nincs. (Mér, kinek van?) De ígérem, hogy kinevezésem után egy nappal lemondok olyan formában, hogy arra még a köztársasági elnök is azt mondja majd: hiába, ez a Sasika érti a demokráciát, hogy ilyen elegáncs megoldást választott.
Most pedig figyeld meg szépen, hogy a Sólyom-motívum milyen szépen keretbe foglalja ezt a posztot!