Sasika, jó a poszt.
A moderálásra készülj, mert hamarosan indul majd a komment-offenzíva mindkét oldalról, és a posztodhoz érdemben, a tartalmát tekintve senki nem fog hozzászólni.

főleg, ha index címlapra kerül.
ezzel a címmel szinte biztos :)))

jó a poszt.
és a gyerekek tényleg nem hülyék.
kár, hogy annak nézik őket.
és kár, hogy sokszor úgy érzem, az a cél, hogy azok legyenek.
bár én sem panaszkodhatok a pedagógusok nagy részére, akik tanítják a fiaimat.

1 ember halála tragédia, millióé statisztikai adat. /Sztálin/

Márpedig ha statisztikáról beszélünk akkor a számháborúnak igenis helye van.


"ha a tanár csak megkérdezne egy-egy kételkedőt: szereted Rejtő Jenőt? Szereted Radnótit? Mondd: hol vannak ők?"
Félek a szemtelenebbje visszakérdezné, hogy "Szereted Demszkyt, szereted Verest? Mondd miért vannak ők itt?"

cinizmus off

Szerintem add ki neki kiselőadásnak. Nézzen utána, ha nagyon érdekli. "Учиться, Учиться, Учиться!"

Érdemes leszögezni, hogy az EGÉSZ holokauszt megtörténtét tagadó emberek nem nagyon vannak. Vagy ha mégis,akkor azok vagy teljesen ostobák, vagy szándékos provokátorok. A revizionisták általában a "hogyant" és/vagy a "mennyit" vitatják, nem is feltétlenül mind a kettőt.

Amit ők állítanak:

1.) Nem volt tervezett-szervezett ipari megsemmisítés, és "elgázosítás" sem

2.) Akik meghaltak, azok nem gázkamrákban, hanem éhínség/végkimerülés/rossz higiénikus viszonyok miatt pusztultak el (ide hozzá szokták tenni, hogy ez főleg a háború utolsó időszakaiban történt így, az ellátási nehézségek növekedése következményeként)

3.) A 6 milliós áldozatszám túlzás, a valós szám ennél kevesebb (itt sok érvük van a hatmillió áldozat lehetetlenségére, továbbá az általuk reálisnak gondolt adatok is változóak, sokan egy állítólagosan hivatalos Vöröskereszt dokumentumra trustyservant.com/wp-content/uploads/2009/01/arolsen.jpg hivatkozva 271 ezer ember koncentrációs táborokban történt elpusztulását tartják valósnak.

@wladyslawsky:
a számháborúba nem kívánok beleszólni: nem ezt tartom fontosnak.

Nem túl szerencsés ötlet a holocaustról bejegyzést írni "sasika61", mert már a vízcsapból is az folyik hosszú évek óta, s unalmas mindig a hazugságokat hallgatni, olvasni. Ha kérdez a diákod, akkor mondd el neki, ahogyan a te meggyőződésed diktálja, és hívd fel a figyelmét, hogy mint minden történelmi kérdésben, ez esetben is szükséges a sokoldalú tájékozottság, és ezt sem lehet kiragadott eseménysorként tárgyalni, hanem csakis a háború többi eseményével összefüggésben. Feltétlenül mondd el neki azt is, hogy a háborúnak közel 55 milló áldozata volt, s azt is, hogy egyik náció áldozata sem előbbvaló a másikénál. Azt se titkold, hogy nem szentírás az, ami a témában pro és kontra megjelenik, s idézd Descartest; "Dubito, ergo cogito, cogito, ergo sum."
Mondd el Radnótiról, hogy igaz ember, magyar hazafi, nagy költő volt, kinek azért kellett kényszermunkán nyomorultul elpusztulnia, mert ereiben zsidó vér is csörgedezett. Mondd el Rejtőről is, hogy jogfosztott munkaszolgálatosként, tífuszban halt meg orvosi segítség nélkül, rothadt szalmán fekve, s csak azért lett munkaszolgálatos, mert benne is volt zsidó vér. Mondd el neki azt is, hogy a munkaszolgálatnál aljasabb intézményt magyar hadsereg még nem talált ki.
Végül feltétlenül mondd el neki, hogy a háború nem a holocaustról szólt, nem ez volt a sarkkő, nem e körül forogtak az események. A háború nem azért folyt, hogy a zsidóság vészkorszakban éljen, hanem ahogyan Goebbes megfogalmazta, "Ez a háború a vasért, az olajért, az ónért, a gumiért,a bőséges ebédért és vacsoráért folyik." Röviden, a háború a világ újrafelosztásáért és birtoklásáért folyt. Ebben a hatalmas kavalkádban lényegtelen epizód a hitleri munkatáborok története.

@sasika61:
Nagyon egyetértek, itt ne a számok domináljanak, mert az ahhoz fűzött magyarázatok is cinikusak.
Az az érv nem nyom sokat a latban, hogy azért öltek meg ennyi embert mert fizikálisan képtelenség lett volna többet megölni.
Itt a bánásmód, szándék és az a tény beszél, hogy végül is indusztriális népirtást végeztek a németek. Én sem szeretnék számokról beszélni, mert maga a koncentrációs táborok ténye a tömeges pusztításra utal. Akkor sok egyedi és családi borzalom játszódott le nagyon sokszor, amíg egy-egy ember meghalt és ez volt a bűn.

Persze egy dolgot meg kell említsek a végén: JV. Sztálin sem maradt le anno, sőt talán be is előzte Hitlert sok területen.

@TaTa86.:

Hülye párhuzam, már megbocsáss. Radnóti és Rejtő. Két értékes ember, s nem lehet velük egy lapon említeni két maffiózót, Demszkyt és Verest. Előző kettő emléke, munkássága talán századok után is elevenen él, utóbbiakra a kutya sem fog emlékezni néhány év múlva.

@Corry:

Lebecsülöd az emberi faj gyilkolási képességét. A keleti front poklában az első háborús év alatt az oroszok ötmillió katonát veszítettek, s ehhez jön még a polgári veszteség. És a derék USA? Egy pillanat alatt gőzzé és hamuvá véltoztattak két várost a lakosaikkal együtt, Hirosimát és Nagaszakit. Ez volt az igazi holocaust, nem a kényszemunkatábor. Leslie Groves és Roosevelt sosem avanzsált háborús bűnössé a demokrácia nagyobb dicsőségére.

@Dörmögő_Dömötör:
nem az ötlet kedvéért írtam, hanem a probléma kedvéért. Amúgy nagyrészt egyetértek a hozzászólásoddal.

@Corry:
természetesen nem tehető különbség szerintem sem a két diktatúra között.

@sasika61:

A szomorú az, hogy mások balsorsából a méltatlan utódok már a holobusiness science fiction irodalmi ágazatának a termékeivel is bőven kaszálnak, mások tudatlanságukban ezt az irodalmat tévesztik össze a tényekkel.

A holocaust vizsgálata, kutatása a történelemtudomány része és nem aktuálpolitikai kérdés, főleg nem jogi kérdés. Nem törvényhozás és bíróság, hanem történészek dolga az események feltárása, a közvélemény informálása, alakítása. Az egész törvénykezési hisztéria nem szolgál egyebet, mint a figyelem elterelését a valós társadalmi problémákról, mint a pártok politikia hitelvesztése, az elszegényedés, a gazdasági csőd, a cigánybűnözés, a maffia politikai térnyerése, stb.

Teljesen abszurd dolog a történelem kérdéseiből dogmát csinálni, s büntetni, zablát vetni azok szájába, akik nem hisznek egy dogmában, s ki is mondják a kételyeiket. Korunk nem az atomkorszak, hanem a "sötét középkor", még mindig az! Ennyi erővel bármilyen tudományos tan tagadását nyugodtan lehetne tiltani, büntetni. Az egész hisztéria az inkvizícióra emlékeztet. Azt hittem, Napoleon felszámolta az utolsó maradványait a spanyolországi hadjáratában, de tévedtem, az inkvizítorok még mindig léteznek, s hitkérdést csinálnak történelmi kérdésekből. Tessék kinyitni az archívumokat, lehessen azokban szabadon kutatni, s tessék előállni a bizonyítékokkal! A fantázia termékeit hagyjuk a sci-fi kedvelőknek. Tiltakozom mindenféle gondolatrendőrség ellen! A gondolat és a szó szabad, annak kell maradnia. Ahol nincs így, ott nem demokrácia van, hanem diktatúra.

Nem törvényi tényállást kell fabrikálni a holocaust-tagadásból, nem a tagadást kell a törvény erejével üldözni, hanem a náci eszmék gyakorlatba való visszaültetési kísérleteit.

@Dörmögő_Dömötör:
tökéletesen igazad van.

@Dörmögő_Dömötör:
A hozzászólásod utolsó mondata miatt érdemes volt szerintem sasikának elindítania ezt a postot.

Egyébként én semmilyen irányban nem vélekedtem az emberi faj pusztító képességéről, így le sem becsültem. Annyit mondtam, hogy cinikus az a megközelítés, hogy nem tudhattak 10 X embert megölni, hiszen a lehetőségeik szerint maximum X ember megölését tudták elvégezni. Direkt nem írtam számokat, mert itt az volt a lényeges, hogy azt az X-et akit meg tudtak ölni meg is tették.

A Hirosima egy másik kérdés, ott teljesen igazad van. Láttam egy filmet a néhai Peter Jennings volt a riporter és bemutatta az atomtámadást. Állítólag a japánoknál egyetlen dolog akadályozta meg a kapitulációt: a császár (hitük szerint isteni) személye. Ha ezt az amerikaiak belátták volna, akkor ez a két város nem pusztult volna el, persze az is valószínűleg igaz lett volna, hogy akkor valahol máshol próbálták volna ki az atomfegyvert.

És abban is igazad van, hogy a holokauszt az egyik legszomorúbb, de mégis egy kis részmozzanata volt a nagy világégésnek.

Pl. Wieslaw Kielar könyvének elolvasása után (A 290. számú auschwitzi fogoly) mindenki rájöhet, mi zajlott ott, akit komolyabban foglalkoztat a téma, és akkor már tényleg nem fogja érdekelni, hogy pontosan mik a számadatok. A könyvben van egy külön fejezet a magyar transzportokról, azt mondta, akkor jó élet volt a lágerben, mert a rengeteg elgázosított holmijából nagyon sok aranyat/ékszert ki lehetett csempészni az élelmesebb foglyoknak.Amin élelmet/cigit/piát vehettek.

Kikerestem a magyar transzportról szóló fejezetet (262. oldal) Kielar könyvéből, egy részlet:
"Akkoriban óriási magyar zsidó transzportok érkeztek. Ekkora forgalom még sohasem volt. Egymás után gördültek a vonatok a rámpa mellé.... a rámpa mellett arca verítékével dolgozott a "Kanada". Ők hajtoták végre a rámpán a második szelekciót - az elgázosítottak holmijának szelektálását néhány SS felügyelete alatt. A bőröndökkel, ládákkal és batyukkal megrakott teherautók egymás után gördültek az "effektenlager" raktáraiba, ahol a holmi alaposabb szétválogatása következett. A holmi jó része, főleg az ennivaló és az ékszer, különböző utakon a táborba került.
Megint a bőség időszaka köszöntött a lágerre. A konyhán libazsíros levest főztek. Volt konzerv, gyümölcs, cipő, ruha, szép fehérnemű, pehelypapplan, szilvapálinka, no meg - ékszer. "Kanada!" Mit számított, hogy füstölnek a krematóriumok, hogy a holttestekkel teli gödrök emberzsírtól sisteregtek a tűzben. A tábornak volt mit ennie! A tábor fellélegzett, mert a transzportokkal elfoglalt, részeg SS-ek most nem sokat törődtek a láger lakóival."

@Corry:

Úgy tűnik, kicsit félreértettem a mondanivalódat, de most már világos. A számháborúból csak a gyermekjáték a jó.

Az emberi faj igen agresszív, különben nem vált volna a bolgyónk urává, s különösen leleményes, ha mások elpusztításáról van szó. Valóban cinikus azt állítani, hogy csak X volt az áldozatok száma, mert 10X áldozatot már nem tudtak elpusztítani, holott világos, hogy nem 10X, de bármennyi embert megölhettek volna könnyedén.
A KZ-ben nem az a borzasztó, hogy az emberek meghaltak, mert elöregedtek, betegségek, alultápláltság, kegyetlen bánásmód, gáz, golyó, kötél, méreg, bunkósbot végzett velük, s nem is az, hogy a hullákat elégették, hanem az, hogy egyáltalán bárkit bármilyen okból elhurcolhattak kényszermunkára, elvehették a szabadságát, vagyonát, életét, megalázhatták, kiszolgáltatták mások alantas ösztöneinek, vagyis az emberből puszta állatot csináltak, ember voltában alázták meg. Ki tudja mi volt a szörnyűbb halál? Nyikorgó lánctalpak alatt végezni, elesni golyótól, szétrobbanni a gránáttól, aknától, bombától, elégni a lángszóró tüzében, szuronytól átütve elvérezni, romok alá temetve végezni, vagy a táborok halálnemei? Azt hiszem, az egyetlen különbség, hogy a katonák viszonylag szabad emberként estek el, hősi halált haltak, de ők is átmentek a poklok poklain a halál előtt. A halálban már mindenki egyforma, s ismerve a háború természetét, nem azok hullottak el, akik képtelenek voltak békésen rendezni a világ sorsát, hanem minden oldalon az ártatlanok, a semmibe bele nem szólható kisemberek számos milliói. Nem a vétkes politikusok vezették rohamra a csatárláncokat, nem ők égtek el a lelőtt repülőgépek roncsaiban, nem őket ették a tetvek milliói a fedezékekben!
Mindezt azért írom, mert a holocaust emléknapja helyett célszerűbb, humánusabb lett volna a Háború Áldozatainak Emléknapját bevezetni. Igen, ez lett volna a jó, mert az elesettek, a rabszolgamunkán elpusztultak vére az égre kiált és megtorlatlan maradt. Bizony, nem volt teljes a büntetés, mert a háború kirobbanásáért és az exkalációjáért a felelősök mindegyik oldalon ott ültek a hatalomban, s közülük csak a vesztes felet büntették meg a győztesek. Igaz volt Brennus mondása hajadan, és igaz ma is; Vae victis! Churchill is olyasmit dörmögött az orra alatt a nürnbergi ítéletek megismerésekor, hogy "Vigyázzunk, el ne veszítsük a következő háborút."

Ha egy tanárt kérdeznek a diákjai, bizony,a fenti gondolataim alapján több dologra fel kell hívnia a diákjai figyelmét, mert ugyan kötelessége a minisztérium által jóváhagyott tananag leadása, de ugyanilyen kötelessége, hogy megtanítsa a diákokat az önálló gondolkodásra és véleményalkotásra, s arra is, hogy merre, hol nézhetnek utána az őket érdeklő kérdéseknek.

A válaszomat ugyan neked címeztem, és sok olyanról írtam, ami nem kapcsolódik szervesen a te üzenetedhez, de a fórum természetéből eredően minden olvasónak szól.

@blerocs:

Nem elég egy könyv, de több kell, tucatnyi, s nem pusztán évekkel később készült emlékiratok, de kutatók munkái, hiteles fotóalbumok sokasága, eredeti dokumentumok tanulmányozása az egész háborúról, s akkor, de csak akkor megnyílik a pokol minden bugyra a szemlélő előtt. Ismerem az idézett művet. Egy a sok közül, de önmagában nem szentírás ez sem. Kellő kritikával kell olvasni.

@Dörmögő_Dömötör:
örülök a hozzászólásaidnak, jó olvasni azokat.

@Dörmögő_Dömötör: Én csak ezt olvastam, nekem összességében hitelesnek tűnt. Ha a többi "sok", amit említ, legalább ennyire hiteles, az annál jobb. Nekem senki sae említett vagy adott a kezembe más beszámolókat, erre véletlenül akadtam egy gimnáziumi osztálytársamnál.
A szemtanúk beszámolói szerintem fontosak, és ép érzésű ember el tudja dönteni, hogy valaki igazat mond-e vagy nem (hisz úgyse döntheti el senki helyettünk, mi az igazság).

@Dörmögő_Dömötör:

"a holocaust emléknapja helyett célszerűbb, humánusabb lett volna a Háború Áldozatainak Emléknapját bevezetni"

Nagyon igaz! Ugyanis az, hogy a holokausztot helyezzük a fókuszba, óhatatlanul is azt sugallja, hogy a tragédiák méricskélésében (ami eleve erkölcstelen) a zsidókat ért tragédiát a többi fölé/elé helyezzük. Magyarul azt, hogy mindenki egyenlő, de vannak egyenlőbbek. És ez kontraproduktiv hatást vált ki nagyon sokaknál. Még ha nem is lesz emiatt tömegekből antiszemita, de ellenérzést válthat ki .

Az "elgázosít"/"elgázosítás" egy iszonyatos dilettáns (és szerencsétlen) magyarosítása a német vergasen/Vergasung-nak.

Tudom, hogy már bevett fogalom ilyen formában, csak nyelvi vénám meg akarta jegyezni ezt...

A gyermekek nem buták,sőt: nem is akarnak azok lenni. Ezért kérdeznek.
(A felnőttek egy része meg csakis olyan kérdéseket tesz föl,amelyre tudja a választ...és most nem a tanárokra gondolok.)
A háborúban azt tartom a leggusztustalanabbnak,amikor az nem hadsereg vs. hadsereg relációban megy.
Mert aki ÖNSZÁNTÁBÓL katona,az tudja,mire számíthat: vagy "a fegyvert fogja,vagy ás"(by Clint Easwood)

És igen: egy halott is tud rengeteg lenni...

"Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens egy része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el vagy barátaid házát, vagy a birtokod; minden halállal én leszek kevesebb..." - és igen: szerfölött gusztustalan a számokkal való játszadozás, akkor meg különösképp az, ha mindez anyagi haszonszerzéstől motivált.

www.youtube.com/watch?v=58U8QSO0bto

Jerry Rubin az iskola feladairol beszel, angol 1968 (kb)

Sasika!

Nekem azért furcsa, hogy azt írod:" számvitába azonban nem akartam belemenni,"

Hiszen ha egy diák kérdez akkor érdekli a téma és kitől kérdezné meg ha nem egy pedagógustól? Jobb az ha választ nem kapván rá a kurucinfón és más hasonló orgánumról gyűjti be az információit?

@matyi10:
a számvita elkerülése részemről azt jelenti, hogy tartom magam a történelemkönyv álláspontjához: ebből fognak ugyanis érettségizni.

@sasika61: Ez nagyon szép csak egy baj van vele, hogy egy kamaszt nem elégití ki ez a válasz. Hiszen őt az érdekli hogy MIÉRT EZ a történelemkönyv álláspontja. Ha te ehhez tartod magad azt fogják gondolni, hogy csupán a hivatalos propaganda szócsöve vagy és nincs mögötte tudás. Egyébként nem lenne érdemesebb felkészülni annyira a témából, hogy az érettségire készülők is elismerjék, a te verziód a jobb?

Igen, nem csak a szakértőknek lehet megalapozott véleménye egy-egy témáról, és a mai fiatalok igénylik ezt, hogy a tekintélytisztelet helyett önállóan értsék meg, mi történt. Az önállóság azt is jelenti, hogy képesek legyenek megítélni egy-egy szakértő írását, mennyire felel meg a valóságnak, ahelyett, hoyg kritikátlanul elfogadnák.
Ahogy pl. Fichte is mondta, nem memorizálandó adatokat kell adni a gyereknek, hanem a kérdezés vágyát, az önálló megismerés iránti vágyat felkelteni.
Közben találtam egy jó oldalt a deportálásokról:
www.degob.hu/index.php

@sasika61:

Színvonalas blogba színvonalas hozzászólások illenek. :)

@blerocs:

Minden igazság relatív barátom! A tanúkkal az a baj, hogy az emberi elme megbízhatalanul őrzi az emlékeket. Egyes momentumokat elfelejt, másokat, amelyek nem is lényegesek, felnagyít és megőriz, amelyeket elfelejtett, azokat kipótolja fantáziával, de a biztosan megőrzött emlékek közé az idő múltával szépen, lassan egyre több kitalált részlet kerül. Különösen erős stresszhelyzetben mond csődöt a pontos emlékezet, márpedig a KZ ilyen helyzeteket bőven teremtett. Ezért javasoltam, hogy több memoárt olvass, s ezekhez találj történész munkákat pro és kontra. A II. világháborúnak óriási az irodalma. Elég egy jó városi könyvtárba bevetni magad. Az internet kényelmesebb, ott is van bőséges anyag, de van egy baj. Az internet egy óriási Cloaca Maxima, ahol a sok fekália között elvétve úszik valami hasznos dolog. Bármennyit foglalkozol ezzel, vagy azzal a témával, ahhoz, hogy igazán érts majd hozzá, szükséges sok egyebet is megtanulni, vagy megismerni. Az ismeretanyag óriási! A tudást úgy képzelheted el, hogy minden ismeret egy nagy, sötét pincében van elrejtve. Ha valamit megismersz, akkor ott, azon a helyen kigyullad egy kis gyertya, megvilágítja a pince kicsiny részletét. Ahogy sokasodnak az ismereteid, egyre több kis fény világít, s lassan összeérnek a fénykörök, s olyan dolgokat is felismersz a világuknál, amire nem is gondoltál. Természetesen mindig lesznek a pincének olyan részei, ahová a te gyertyáid már nem világítanak el tökéletesen, de egy idő után nem marad olyan szeglet, ahol csak a fekete sötétség uralkodna. Mindehhez sok idő kell, nagyon sok! Neked van időd bőven, most lehetsz a felnőttkor küszöbén, tehát ne keseredj el, ha még kevés dolgot tudsz alaposan. A régi mondás szerint a matematikában nincsen királyi út, de ez igaz minden más ismeretre is. Érdemes egy dologban nagyon sokat tudni, profinak lenni belőle. Az agy az ismereteket szkémákba rendezi. Minél több az ismereted, annál több a szkémád. A szkémák rendszere pedig úgy működik - pongyola hasonlattal -, mint egy a programját önmaga javítani, tökéletesíteni képes számítógép. Ha valami újjal találkozol és foglalkozol vele, a szkémáid gyorsan - egy - három hónap - ráállnak az új problémakörre, s hamarosan érteni fogod azt is. Példa lehet erre a lakatos és a biológia professzor esete. A professzorból rövid pár hónap után lehet jó lakatos, de fordítva nem működik, mert a lakatosnak jóval kevesebb szkémája van. Mondjak példát a témánkkal kapcsolatosan is. Ha valaki építész szemmel megnézi Auschwitz romjait rögtön feltűnik neki, hogy a gázkamráktól és a krematóriumoktól alig 50 méterniyre volt az SS kórház. A gázpellet bedobó nyílásokat utólag vájták a betonba és téglával hézagolták ki, hogy a nyílás fabélése illeszkedjen! Ha ért a kémiához, akkor tudja a hidrogéncianid felhasználás veszélyeit. Ha netán látott már gabonaraktárt fertőtleníteni, akkor tudja, hogy a hidrogéncianid miképpen működik. Ha vannak vegyvédelmi ismeretei, akkor tudja a szükséges biztonságtechnikát. Ha látott már rémült embercsoportot, akkor tudja, hogy egy hitvány faajtó - ilyen a gázkamrák bejárata - nem tudja emberek sokaságát visszatartani, de nem szigeteli el a gázt sem, mert nem alkalmas rá. A faajtó befelé nyílik! A sor folytatható, de nem untatlak vele. Érdemes tehát tanulni, s mindig egy kicsit szkeptikusnak lenni. A gyermek elhiszi a meséket, a hozzá képest sokat tudó felnőtt már nem.
Mindezekkel nem azt mondom, hogy nem volt vészkorszak, mert volt, évekig uralkodott a terror Európában, csak nem pontosan úgy történtek a dolgok, ahogyan ma a köznépnek elmesélik. A valóság is eléggé elborzasztó, nem kell azt meseszerű, kitalált elemekkel tovább feketíteni. Tanulj tehát!

@wladyslawsky:

Jól fogalmaztál. A Szövetségesek angol - amerikai terrorbombázásai többnyire nem katonai célpontok, hanem nagyvárosok ellen irányultak. Megkapta a maga holocaustját Hamburg, Bréma, Drezda, stb. Sir Arthur Harris légimarsall, a brit bombázók főparancsnoka a háború után megvetett ember lett Nagy-Britanniában, holott évekig a bombázás volt az egyetlen lehetséges és nagyra becsült brit haditett az európai szárazföldön. Az embernek ma olyan érzése van, hogy a háborúban csak a zsidók pusztultak, szenvedtek, csak az ő fájdalmuk a fájdalom, ami hamis kép, s tiltakozást vált ki. Elég megnézni az országok háborús veszteséglistáját, s azt az érintett országok lakosságához mérni, hogy tisztán lássunk. Magyarország, illetve magyarajkúak esetében ez összesen mintegy 1,6 - 1,8 millió fő a deportálásban meghaltakkal együtt. (Két évvel ezelőtti kutatási adat a Históriából.)

@Féldecis Rezsim:

Clint Eastwood nem biztos, hogy tudja, miről beszélt, mert csak egy amerikai. Az önkéntesség a háborús hadseregekben nem volt jellemző. A katona gyorsan megtanulta az egyetlen igazságot, ölj, vagy téged ölnek!

@matyi10:

Hiszed, nem hiszed, a holocaust nincsen feltárva, s nem létezik un. hivatalos története kutatható archívumokkal. A tankönyvi adatokat úgy lehetne kommentálni, hogy: "A politika és egyes történészek mai állásfoglalása szerint ....." :)

@blerocs:

Azt hiszem, hogy tévedésben vagy. Megalapozott véleménye a holocaust egészéről még egy szakértőnek sem lehet, mert szerteágazó a problémakör, s mindenhez nem lehet egyaránt jól érteni. (Ez csak a politikusok kiváltsága, de náluk általában hiánycikk a józan ész, úgyhogy nem kell őket tudományos kérdésekben komolyan venni.)Különféle tudományok szakértőiből és történészekből álló munkacsoportnak azonban lehet megalapozott véleménye. Laikusnak, Átlag Jánosnak csak hite lehet, hite abban, hogy amit olvas, vagy mondanak neki, az megalapozott, ergo, igaznak tekinthető.
Én nem hiszem, hogy egy tanárnak feladata lenne saját elméleteket gyártani és azokat tanítani. A feladat az ismeretek és a gondolkodás megtanítása, s ez sem kevés.

@blerocs:

Kizárólag a KZ-k történetére vonatkozóan azt tapasztaltam, hogy az olasz weblapok a legjobbak. Számtalan megalapozott statisztikát közölnek. Tárgyilagosak, érthetőek, talán azért, mert nem voltak túlságosan mélyen érintve a dolgok ezen részében.

@blerocs:

Még van időm egy rövid bejegyzésre, hogy rávílágítsak a diákok önálló gondolkodásának, véleményalkotásának a kockázataira, amikor az adott diszciplínából vizgázni kell.

Anno, mikor még nem volt ezüstös a hajam, vizsgáznom kellett a munkásmozgalom történetéből, közelebbről Magyarország felszabadításáról kellett írnom és beszélnem. Addigra alapos katonai és egyéb ismeretekkel bírtam, s ennek megfelelően ismertettem a megszállás részleteit, politikai következményeit. A tisztelt tanár úr feje már akkor paprikavörös volt, amikor a dolgozatomat elolvasta, a szóbelin már kedélyesen ordított. Minden mindegy már alapon védtem az álláspontom. Végül győztem a vizsgán, kaptam egy nyomorult kettest, de győztem valójában is, hiszen az az igaz, amit akkor tudtam és papírra vetettem. :)
Egy középiskolás diák nem vállalhat ekkora kockázatot, s a tanára nem biztathatja ilyesmire. Ha egy kérdés vitatott, a tanár azt teheti, hogy elmondja a hivatalosat - a kötelező anyagot -, de azt is elmondja, hogy vannak, akik másként gondoják mert nem véglegesen lezárt kérdéskörről van szó. Nem árt még hozzá tenni, hogy a vizsgán a tankönyvi anyagot fogják számom kérni.

Időmilliomosságom lejárt, mennem kell dolgozni, de estére benézek, s megfelelek, ha lesz mire.

@Dörmögő_Dömötör:

Kedves Dörmögő

Én kézséggel elfogadom azt, hogy a holokauszt nincs ma még feltárva, mint, ahogy a honfoglalás vagy a Kennedy gyilkosság és vagy még 3 tucat történelmi esemény sem. De ettől függetlenül bizonyos adatokban kell ez irányvonal, hiszen valamit tanítani kell és ezt a valamit csak ez alapján lehet számon kérni. Hogy ez évtizedek/századok ill. politikai rendszerek függvényében változhat ennek a problematikának orvoslása nem az általános oktatás feladata. Nekem sasika megközelítésével pusztán annyi bajom van, hogy ez a szám mizéria már nem új keletű dolog. Ergo borítékolhatjuk, hogy a jövőben is rá fognak kérdezni a deákok; tehát nem ártana felkészülni belőle kitérő válaszok helyett.

A többi hozzászólásodat ugyan nem nekem címezted, de reagálnék rá.

Egyrészt nem értek egyet azzal, hogy egy professzorból lehet jó lakatos. Tekintettel arra, hogy más-más qualitást kínál a két szakma ill. a társadalomban elfoglalt státuszuk miatt, nem hinném, hogy tudnál egy valós ellenpéldát mondani.

Másrészt többszöri elolvasás után sem tudom miérttartottad fontosnak leírni a krematóriumok és a korház elhelyezkedését Auschwitzban. Az, hogy a bedobónyílásokat utólag vágták meg egyszerűen nem igaz; hiszen a légifelvételeken is látszódnak. Ezen az oldalon te is megtekintheted: www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php A faajtó meg egy olyan gumicsont, amit egyszer valaki bedobott és azóta mindenki rágja. Senki nem gondolja komolyan, hogy a kamrák üzemeltetése közben ezek az ajtók voltak fent. Hanem mondjuk azok a légmentesen záródó kémlelőnyílással ellátott acélajtók, aminek a megrendelőlapja megtalálható az auschwitzi levéltárban. És amihez hasonlókat látni Dachauban és más táborokban mind a mai napig. Érdekes, hogy miközben a tanulás fontosságára hívod fel az egyik kommentelő figyelmét addig te magad ilyen tanulást nem feltételező demagógiát terjesztesz.

A vélemény alkotás kockázatát alátámasztó példád sem a legjobb tekintettel arra, hogy amikor te vizsgázhattál még bőven diktatúra volt és a tanárok gondolkodását is áthatotta a pártideológia. Ma ennél azért szabadabb a légkör.

@matyi10: Köszönöm, hogy leírta ezt a kórházról és a krematóriumokról, nem lett volna időm utánanézni.

@Dörmögő_Dömötör: A jó (ép) érzésű ember képes az önálló vélemény kialakítására. Épp ezt akartam mondani, hogy nem szabad vakon bízni a szakértőkben, ennek csak az az eredménye, hogy az ember képtelen lesz önállóan gondolkozni, és ítéletet alkotni, ami a legfontosabb. Nincs senki, aki "kívülről" hitelesít, hivatalossá tesz egy véleményt, cikket, hírt, ezt mindig az egyes embernek kell megtennie. Fontos ezt a képességet ápolni, fejleszteni.
Mindenki képes kialakítani a saját véleményét az őt érdeklő kérdésekben. És aki önálló, az interneten is képes kiszűrni, mi az, ami hiteles, és mi az, ami nem.
Az, hogy nem olvastam, és nem is fogok olvasni sok könyvet pl. a holokausztról, nem jelenti azt, hogy ne lenne elég pontos képem arról, mi történt ott. Pl.a degob.hu honlapon az események után közvetlenül (1-2 évvel) felvett tanúvallomások ezrei vannak. Igen, persze, a memória pontatlan, de akkor is értékes a szemtanúk beszámolója. Én pl. Viktor E. Frank pszichiáter emlékeit is olvastam, abból is pontos képet kapni. Vagy pl. Dános Éva gyerekpszichológus az események után pár nappal jegyezte le a "Guruló börtön" című könyvét az emlékeiről.
A szemtanúk hitelességéről: vajon ismerjük Krisztus alakját? Az evangéliumok egymásnak is ellentmondanak, ennek ellenére nekem pl. elég pontos képem van róla.
Vagy: bevallom, Napóleonról összesen egy életrajzot olvastam, R. W. Emerson esszéjét, de épp Emerson kiváló stílusa miatt ebből nagyon sok mindent megtudtam róla.
Napjainkban mindenki legjobb esetben is csak félművelt lehet - ismeri pl. Magyarországon valaki az egyik legfontosabb amerikai drámaíró, August Wilson darabjait? Vagy elolvasta valaki, tényleg végig, az egyik legfontosabb filozófiai művet, Hegel "A Szellem fenomenológiájá"-t? És értette?
De mégis, képesnek kell lennünk önállóan ítéletet alkotni, az önállóan "kiküzdött" igazság sokkal értékesebb, mint a készen kapott.

helyesbítés: Viktor E. Frankl (egy l betű kimaradt)

@matyi10:

Kedves Matyi!

Örülök a hozzászólásodnak, mert az ilyen nyílt fórumok nagyon alkalmasak a különféle vélemények kifejtésére és ütköztetésére.

A vészkorszak története nincs teljesen feltárva. Ebben egyetértünk, mint jelezted. Az áldozatok száma sincs megnyugtató módon tisztázva, mert sok milliótól alig 150 ezerig mindenféle számadat található, arról nem is beszélve, hogy a halálozások ok szerinti megoszlása ugyancsak tisztázatlan. Korábban említettem olasz weboldalakat a témában, s azokon elég valószínűnek tűnő mortalitási adatok találhatók táborok szerinti bontásban 5%-tól 30%-ig, de a létszámváltozások hiányoznak, s enélkül csak becslés az ő adatuk is, ami mélyen alatta van a gyakorta emlegetett hatmillós számnak, de meghaladja az egymilliót. Nincs tudomásom arról, hogy létezne hiteles statisztika, holott a KZ foglyairól arcképes nyilvántartásokat készített az SS, ahogyan ezeket meg is mutatják Auschwitzban. Az áldozatok számát, megoszlását kor, nemzetiség, halál oka szerint csak becsülni lehet, s ebből semmi jó nem jön ki, főleg nincs egyetértés. Én azt hiszem, ma már nem is ez a lényeg, mert olykor egyetlen áldozat is több az elviselhetőnél. A KZ-k története az emberiség örök szégyenfoltja marad, de nem pusztán a német táboroké, hanem a szovjeteké, angoloké, amerikaiaké is, de említhetném Rákosi hazai táborait is. Az első olyan tábort, ahol tudatos népirtás folyt éppen az angolok létesítették a búr háborúban. Hitlernek és Sztálinnak volt kitől tanulnia! Ha már mindenképpen számokat kell mondani, akkor egy intervallumot helyes megadni és a legelfogadottabb értéket, tekintve, hogy még nincsenek pontos vizsgálatok, s meglehet, hogy soha nem is lesznek. A történelem kútja mélységesen mély, s ma már nem lehet minden részletében feltárni a régmúlt eseményeit, de azt hiszem, erre nincs is szükség, mert manapság nem az a legfőbb probléma, hogy hány embert öltek meg Dachauban, mennyi katona esett el Kurszknál, hanem az, hogy lassan elfogy a lélgezhető levegő, az iható víz, az egészéges élelmiszer, s szűkében vagyunk a hasznosítható energiahordozóknak is.

A professzor - lakatos példámra nincsen valóságos esemény, s ezért látszólag vitatható, de az semmiképp, hogy egy professzorból előbb lesz lakatos, mint a lakatosból professzor, merthogy a tudás nem konvertálható, s bizony, a professzor sok - sok szkémáját csak több évtizednyi tanulással lehet megszerezni, leszámítva a zsenialitás felette ritka eseteit.

Amit Auschwitzról, illetve az ottani múzeumról írtam mindössze gondolatébresztő. A múzeumban világosan elmondják, hogy minden abban az állapotban van, ahogyan eredetileg volt, tehát a gázkamra faajtaja is. A jól záró acélajtókból kettő is van ott, de azok nem közlekedésre szolgáltak, s nem a gázkamrának hívott helyiségbe nyílnak. Bizony, a bedobónyílásoknak hívott valamik utólag lettek a betonba vájva, s ahogyan írtam, szabálytalanul faragott téglával vannak kihézagolva az illeszkedés miatt. Az egész épület tervrajza, kivitelezése, elhelyezkedése a tábor többi épületéhez képest számos gondolatot ébreszt azokban, akik nem hisznek el mindent kritika nélkül. Semmiféle demagógia nincs abban, amit írtam, ellenben a kételkedés nélküli hit tényként való hangoztatása valóban demagógia ebben a kérdésben!

Szerintem jó a személyes példám, mert nem azt állítottam igaznak, amit a hatalom hallani akart, hanem azt, amiben az ismereteim alapján hittem. Ha egy érettségiző diáknak történetesen a holocaustról kellene beszélnie, s revízionista álláspontot képviselne, bizonyos vagyok benne, hogy nem díjaznák, mert ennyire nem szabad a légkör. Ha elfogadják nálunk is a szájkosár törvényt, akkor akár le is csukhatják a diákot a hjangoztatott meggyőződéséért, míg a kádári diktatúrában engem ez a veszély nem fenyegetett.

Szabad légkör itt akkor lesz, ha valóban szabad lesz és marad a szó és a gondolat.

@blerocs:

Néhány dologban egyet értünk, másokban nem, de ez így a természetes, mert nem vagyunk egyformák.

Én nem vagyok abban bizonyos, hogy "A jó (ép) érzésű ember képes az önálló vélemény kialakítására." és abban sem, hogy "És aki önálló, az interneten is képes kiszűrni, mi az, ami hiteles, és mi az, ami nem." A fentiekhez ugyanis elengedhetetlenül szükséges a tárgyi tudás, s az ismeretek alkalmazásának a képessége, s olykor némi bátorság is. Ezek nem függenek attól, hogy valaki jó, vagy nem annyira jóérzésű ember.
Abban igazad van, hogy nem kell mindent készpénznek venni, amit a szakértők állítanak, s abban is, hogy egy történelmi esemény attól lesz hiteles, hogy mi magunk, belülről annak érezzük.
Természetesen mindenki annyi könyvet és egyebet olvas el az őt érdeklő témákról, amennyit csak akar, de több könyv, cikk, stb. egyben több és szélesebb ismeret, amit a több terület ismeretével biztosabbá tehetünk. Erre céloztam, amikor írtam neked a tudásról, ismeretekről, mint olyanokról.

A szemtanúk ritkán hitelesek, erről egy kriminológus, vagy nyomozó sokkal többet tudna neked írni, s éppen jó példa erre az általad említett Evangéliumok. Tömörek, nagyon kevés, egymásnak is ellentmondó állításokkal. Jézus létezett, valós személy volt, mégis amit tudunk róla, az szinte semmi. Nagyon jól megmutatkozik mindez pld. Zeffirelli Jézus c. filmjében, ahol a kevés mondanivalót festőien komponált képek, nagytotálok pótolják, ha pótolják, holott Zeffirelli nem akármilyen tehetség, s alaposan beleásta magát Jázus történetébe. Képe mindenkinek lehet Jézusról, de hogy hiteles lenne, abban kétkedem.

Napoleonról egész könyvgalaxis szól. A legjobb irodalmi igényű alkotást magyarul Feleki László írta róla három vaskos kötetben. Én átrágtam Las Cases Memorial de Sainte-Helene művét és még sok minden mást, legtöbbet mégis az általa diktált rövid Önéletírása, egy hazugsággyűjtemény mesél róla.

A "félművelt" nem pozitív jelző! Helyesebb lenne úgy fogalmazni, hogy ma már senki sem ismerhet alaposan mindent, csak egy kis részét mindannak, amit emberi kultúrának nevezünk. A specialisták korát éljük, ugyanakkor megszerezhető egy széles, biztos alap, amin a többi ismeret elhelyezhető, fejleszthető.

Hegel filozófiája mára édejét múlta, s engem soha nem érdekelt annyira, hogy elolvassam a műveit. Mást fontosabbnak találtam.

Amiben maradéktalanul egyetértek veled és szépen megfogalmaztad, az ez:

".... az önállóan "kiküzdött" igazság sokkal értékesebb, mint a készen kapott."

Barátsággal:

Dörmögő

T Dörmögő!

A számadatok valóban ingadozhatnak, de azt nehezen tudom elképzelni, hogy 150e és 6 millió között. 5-6 millió közt elfogadható de többről jelen pillanatban nincs is szó.

Amit Auschwitzról írtál az viszont magában, hordozza a holokauszt tagadásának gyerekbetegségeit. Ezzel nem téged akarlak holokauszt tagadónak minősíteni de a mechanizmus felismerhető. Nevezetesen az, hogy előbb belinkeltem egy légifotót bedobónyílásokkal minek után te változatlanul azt állítod, hogy a háború után vágták oda. Hogy nekem nem hiszel az egy dolog de, hogy a saját szemednek sem az furcsa.
A másik gyerekbetegség, ami szintén magában hordoz a holokauszt tagadás a következő: Te azt állítod, hogy a nyílások utólag lettek oda szerkesztve. És azt, hogy ezt szabálytalanul ékelték ki, tehát ránézésre felismerhető. Elárulnád nekem, hogy ha valaki tudatosan hamisítani akar vmit, azt miért ilyen amatőr módon teszi? Miért nem úgy csinálja meg, hogy csak a legprofibb szakértő tüzetes vizsgálat után tudja csak megmondani? Ugyanezt a kérdést nagyon sok „bizonyítéknál” fel lehet tenni, amit a holokauszt tagadók előszeretettel lobogtatnak. Hogy milyen gondolatokat ébreszt az épület tervrajza, kivitelezése, elhelyezkedése a tábor többi épületéhez képest ill., hogy ezzel mit akarsz sejtetni talán a következő válaszodban kifejted.

A kádári diktatúrában pedig sokan ültek a meggyőződésükért vagy lettek más módon ellehetetlenítve. Ma csak akkor lehetne díjazni egy diák ilyen irányú álláspontját, ha a vizsgáztató történelemtanár egyben magyar szakos is lenne. Hiszen akkor hivatalból kéne értékelnie a következő Benedek Elek, vagy Pósa Lajos szárnypróbálgatásait. :)

@Dörmögő_Dömötör: Erről még nem hallottam, hogy Hegel elavult lenne, most nem is tudok rá mit mondani. Én inkább jövőbe mutatónak gondoltam, modernnek, olyannak, akinek igazából eléggé hiányoznak az értő interpretálói. Akik filozófiával foglalkoznak, amúgy a filozófiatörténet egyik nagy alakját sem tartják elavultnak.
Az újszövetségről nem gondolom, hogy kevés benne a mondanivaló, nagyon is sok, de azt nem információszinten kell megérteni, misztérium, amit idővel egyre jobban, alaposabban érthetünk meg. Ha az ember tudomásul veszi pl. azt, hogy "Kezdetben vala az Ige", azzal nem ér el semmit: a kérdés az, hogy el tudunk-e jutni addig a megismerésig, amit az apostol ezekkel a szavakkal írt le. - Ahogy Hegel fogalmazott, a legmélyebb gondolatok Krisztus alakjával függenek össze.

@blerocs:

Szerintem hagyjuk Hegelt és a filozófiáját. Nem vagyok filozófus, de azért a hegeli filozófiát is elhelyezem a magam világképe szerint. Munkásságát szakemberként nem tudom megbírálni, de megtették ezt mások, s én elfogadom az ő értékelésüket.

Az Újszövetségről nem kívánok beszélgetni, ha a beszélgetés átcsúszik vallásos - misztikus területre, mert az ilyesmi mindenkinek a magánügye, s hitbéli kérdésekről nem vitázom, így tehát ezen sorok értelméről sem:

"Kezdetben vala az Ige, és az Ige vala az Istennél, és Isten vala az Ige. Ez kezdetben Istennél vala. (Ján.1/1-2)."

A "legmélyebb" gondolatoknak semmi köze a valláshoz, Jézushoz és a Bibliához. Ezek a gondolatok korunk természettudományos gondolatai, s a természet megértéséhez nincsen szükség az Isten létezését feltételező hipotézisre. Ezt már Laplace is tudta. :)

@matyi10:

Tisztelt Matyi!

Semmiképpen nem megyek bele számháborúba. Azért nézz csak utána, s magad is megtalálod a 150 ezres és a 6 milliós létszámot, sőt, sokkal többet a 6 milliónál. Mint korábban kifejtettem, nem a holocaust volt a II. világháború legfontosabb epizódja, nem e körül forogtak az események. A dolgokat a helyükre kell tenni, ezt is, s főleg a kapcsolatos archívumokat szabadon kutathatóvá kell tenni. A győzteseknek nem lehetnek ez ügyben titkolni valóik.

Amit Auschwitzról írtam, azt azért írtam, hogy rávilágítsak a problémakör szerteágazó voltára, s vakhit károsságára. Én jártam a múzeumban és amit lehetett lefotóztam, megnéztem. Mivel értek néhány dologhoz nem annyira mások, mint a magam véleménye az irányadó a számomra. Szeretek pontosan fogalmazni, magad is tégy így. Én nem írtam azt, hogy az épület tetején lévő nyílásokat a háború után vágták, hanem azt írtam, hogy azokat utólag vájták a betonhéjba, s most hozzá teszem, hogy elég kontár módon. Azt sem írtam, hogy szabálytalanul ékelték ki a nyílásokat, mert azokat nem kell kell kiékelni. Én azt írtam, hogy a nyílások belső faburkolatát szabálytalanul faragott téglákkal hézagolták ki, vagyis a hézagoló tégladarabok alakja nem szabályos.
Én úgy gondolom, hogy ebben az ügyben is helyes, ha nem a vakhit, hanem egy egészséges szkepticizmus az irányadó. Aki gondolkodni képes, az önállóan vonja le a következtetéseit, aki pedig nem képes erre, ne követelje, hogy az ő vakhite nyilváníttassék egyedül üdvözítő igazságnak. Ez a feltáratlan terület abba a kategóriába tartozik, amit korábban írtam, de elkerülte a figyelmedet: "A politika és egyes történészek mai állásfoglalása szerint ....." A pontozott részre jöhetnek az állítások és érvek pro és kontra.

Én anno megtehettem, hogy a felszabadítást megszállásnak nevezzem és érveltem mellette. Ezért már akkoriban senkit nem csuktak le, s engem sem rugtak ki az egyetemről, de ma egy középiskolás diák az érettségin nagyon rosszul járna, ha a holocausttal kapcsolatosan revízionista álláspontot fejtene ki, holott erre minden joga meglenne, mert gondolkodni nem tilos, sőt kötelező! Az ilyen vélemény elbírálása nem az irodalomszakos tanárokra tartozik, mert nem is irodalmi kategória, nem mese. Mint látod, nincs itt szabad légkör, csak tilalmas témák vannak, amelyeket nagyon sokan dogmává merevítenének.

Ha már emlegetted, akkor talán fejtsd ki, hogy mi a holocaust pontos definíciója, s mi az, ami a holocaust tagadásának számít, s miért bűn az, ha valaki kételkedik, kisebb - nagyobb részleteket, vagy az egészet kétségbe von, megcáfol, vagy erre kísérletet tesz? Ez a sötét középkor, a modern inkvízició! Miért nem kételkedünk abban, hogy a konkvisztádorok kiirtották Közép-Amerika őslakóit? Miért nem kételkedünk abban, hogy a gyarmatosító fehérek kiirtották Észak - Amerika csaknem teljes őslakosságát? Ha valaki a fentieket kétségbe vonja, akkor azt is el kell ítélni erkölcsi és jogi értelemben is? Nem? Miért nem? Ha valaki azt mondja, hogy a vészkorszakban nem minden pontosan úgy történt, ahogyan a köznép fejébe évek óta sulykolják, akkor azt miért kell elítélni, megbélyegezni? Cui prodest?

@Dörmögő_Dömötör: Az idézett szavak értelméről én sem akartam vitatkozni, csak felvetettem, hogy van lehetőség az informatív szinten túli megértésükre. Mert ha van rá lehetőség, akkor a vallás nem csak a hit, hanem a megismerés területe is. (Erről pl. Hegelnek egész más véleménye volt, mint Kantnak.) Ezek a sorok azért tűnnek misztikusnak, mert nem értjük.
A természettudományról Arany János: "a természettudós a természet körmét és haját vizsgálja, a költő a lelkét." (egy Petőfinek írt levélből) Érdekes persze a körme is, sőt hasznos. És nem mondom, hogy lényegtelen. Nem tudom, hogy a modern természettudománynak van-e emberképe, választ ad-e arra a kérdésre, hogy mi az ember, és hogy mi a kapcsolata a természettel, ahogy a filozófia, vallás mindig is, legalábbis próbálkozott vele. Ha nem, akkor bajosan lehet a "legmélyebbnek" nevezni. Vagy pedig nincs is világképe, csak az egyes tusoknak van, akiknek mondjuk a fele vallásos, a másik fele nem. De akkor bajos a "legmélyebbnek" nevezni.

tusok = tudósok (elnézést, "a vita hevében" félregépel az ember :-) )

Még egy gondolat: miért lett volna érdeke a túlélőknek, hogy megmásítsák az igazságot, és azt terjesszék, hogy voltak gázkamrák, holott nem is? Miért találtak volna ki ilyet, mindenki egyszerre, mikor valószínűleg az egyetlen vágyuk a hatalom felé az volt, hogy hagyja békén őket, esetleg kivándorolhassanak Palesztinába.
Másrészt a táborlakók közül, ha jól tudom, egy se mondta, hogy "dehogy voltak gázkamrák, a többiek tévednek." Tehát mind összeesküdtek, hogy meghamisítják az igazságot? Ez elég fura feltételezés.

"Ráadásul fennáll a veszély, hogy éppen az erőltetés miatti ellenreakcióként egyre többen válnak valóban radikális politikai erők játékszerévé."

Ez nem fennálló veszély, hanem a CÉL. Szegény libsik akármennyire igyekeznek, csak nem tudnak semmiféle normális rasszizmust felmutatni Magyarországon. Nem igazán vannak ennek itthon hagyományai, úgyhogy csak kell valamit tenniük, hogy aztán siránkozhassanak egy sort, hozhassanak klassz új törvényeket, satöbbi.