A holokauszt tagadásáról szóló törvény mellett és ellen rengeteg érv elhangzott már, nem kívánnék ebbe a sorba beállni. Csak a tényeket rögzítem. Megnéztem a forgalomban lévő középiskolás tankönyveket, pontosabban a rendelkezésemre álló 5 könyvet, valószínűsítem tapasztalataim alapján, hogy a középiskolások 90%-a ezekből tanul. Vizsgálódásom arra irányult, hogy milyen adatokat közölnek az eseményről. Természetesen magát a holokausztot egyik sem tagadja. Nézzük az eredményeket!
Dupcsik-Repárszky | Dupcsik-Repárszky- Ujvári | Salamon Konrád | Herber- Martos-Moss- Tisza | Száray-Kaposi | |
A holokauszt összáldozatainak száma | 5,6-5,8 millió | „közel” 6 millió | „közel” 6 millió | „meghaladta a 6 milliót | „közel” 6 millió |
Ez az európai zsidóság hány százaléka | 2/3 | 60% | „több mint fele” | ||
Magyar áldozatok száma az akkori országterülen | 550-560 ezer | 564507 „más becslések szerint 425000” | 320 000 (a deportálások során) + kb. 150 000 a nyilas uralom alatt | ||
Magyar áldozatok száma trianoni országterületen | 250-300 ezer | 297621 | Kb. 300 ezer | ||
Az auschwitzi haláltábor áldozatainak száma | 2 millió | „több mint 2 millió” | 4 millió |
A számok nagyjából egybevágnak. Nagyobb eltérés Auschwitz áldozatai között van, meg kell jegyeznem azonban, hogy a Száray-Kaposi - féle könyv 4 milliója a könyv egyik térképéről leolvasott adat, ezt is mellékelem.

Nagyjából egybevágnak, de nem egészen. Nem teljesen pontosan. Vajon mennyi eltérést tűr majd meg a törvény végrehajtási utasítása vagy a bírósági gyakorlat? Pl. Dupcsik- Repárszky- Ujvári közlik, hogy a 425 ezer is elképzelhető veszteség, nem teljesen tudománytalan becslés. Ez az 560 000-hez képest már elég jelentős eltérés. Na és mi lesz akkor, ha egy tanítványom előjön azzal, hogy ő „más” forrásból ezeknél sokkal alacsonyabb számokról tud, vagy netán nem hiszi el a „hivatalos” adatokat egyáltalán. Amellett, hogy persze próbálok érvelni az egyébként szerintem kétségbevonhatatlan tény, a holokauszt megtörténte mellett, netán föl is kell majd jelentenem? Hiszen ha bűncselekményről szerzek tudomást, azt jelentenem is kellene, nem igaz? Nem fogom, eszem ágában sincs ilyen. Akkor bűnpártolást követek el?
Vagy elég, ha annyit mondok: aki ilyen esemény kapcsán számokról vitatkozik, az az én szememben megvetendő, mert valójában nem az áldozatok érdeklik, hanem napi haszon? A politikai vagy a piszkosabb anyagi.
Köszönjük a törvényt mindenkinek, akit illet, sokat lendült elő vele az áldozatokkal való együttérzés … Vagy nem is ez volt a cél?