Megszokhattuk már, hogy az Oktatási Minisztérium vezetői ügyesen kerülik a nyilvánosság előtt a kényes témákat, a problémás területeket, kommunikációjuk azt sugallja, hogy már minden megoldottak, amit még nem, azt pedig meg fogják oldani.
Az elmúlt napokban a tárcát érintő legfontosabb döntés a felvételi pontszámok nyilvánosságra hozatala volt. Előtte való nap nyilatkozott maga a miniszterelnök: „Magyarország jövője az oktatásban, a felsőoktatásban van” – a Figyelőnet bicskanyitogató címmel ellátott tudósítása szerint: („Gyurcsány, Hiller és Bajnai 26,6 milliárdot juttat a felsőoktatásnak”): http://www.fn.hu/belfold/20080724/gyurcsany_hiller_bajnai_26/felsőoktatás.
Igaza van: az oktatás, a felsőoktatás sorsa stratégiai kérdés. Minden párt ezt hirdeti. Minden elemző. A közvélemény is bólint ilyenkor (esetleg alszik, mert annyit hallja, hogy az első hangtól leesik a feje). S közben az oktatás minden szinten züllik, romlik.
Csak egy elemre térek ki, megpróbálva bizonyítani előbbi tételemet: a természettudományos képzés klasszikus tárgyaira. Ezekről gondolom ugyanis, hogy helyzetük kiemelten fontos: mert kiemelten veszélyeztetett. Magyartanárként persze tudom én, hogy más területek is jelentősek, de az a helyzet, hogy jól képzett andragógusok találmányaira még nem sok ország épített gazdasági szektort, ellenben egy jelentős kémiai találmány, újítás iparágak egészét meg tudja újítani.
Négy klasszikus természettudományos tárgy adatait láthatjuk az alábbi táblázatban, négy egyetem (az ELTE, a debreceni, a pécsi, a szegedi) és két főiskola (az egri és a nyíregyházi) felvételi pontszámaival kombinálva. Az intézmények a tanárképzés nagy múltú központjai, a válogatás tehát nem önkényes, ráadásul nem különbözik más, hasonló karakterű egyetemek, főiskolák adataitól, az adatok így általánosíthatók.
2008 | Intézmények | |||||
Szakok | ELTE | PTE | DE | SZTE | EKF | NYF |
Matematika | 260 | 254 | 213 | 240 | 228 | 241 |
Fizika | 261 | 246 | 203 | 201 | - | - |
Kémia | 216 | 261 | 224 | 238 | 227 | - |
Biológia | 321 | 182 | 180 | 168 | 186 | 164 |
Mit láthatunk? A megtestesült szégyent. Az oktatás csődjét. Olyan adatokat, amelyeket garantáltan nem fogunk hallani egyetlen álomtitkártól sem, a miniszterről nem is beszélve.
Ha valaki nem tudná: az idén (először) 480 pontot lehetett a felvételin megszerezni. Vessük ezt egybe a fenti ponthatárokkal. Legtöbbje nem éri el a felét sem, s ami meghaladja az 50%-ot, az ELTE biológia alapszakának pontszáma kivételével, az sincs jelentősen fölötte!
Mit jelent ez? Azt, hogy akiket ide ilyen ponttal felvettek, azok alig érték el a közepes szintet. Közepesek voltak a gimnáziumi évek alatt éppúgy, mint az érettségin. Meg tudtak éppen szólalni, nem kellett belőlük néhány értékelhető mondatot harapófogóval kihúzni (mert ez utóbbi az elégséges kritériuma), de témájukról nem tudtak sok mindent. Ők lesznek a jövő tanárai. Az oktatás frontemberei, mert bizony a színvonalas oktatás nem a digitális táblákon múlik. Ezt csak Magyar Bálint és köre gondolja. Illetve ők sem, de a jó üzletet titkolva ezt mondják. Ők, az ennyi ponttal felvettek fogják gyermekeimet, gyermekeiteket, unokáitokat, unokáimat tanítani.
Természetesen tudom a közvélemény ítéletét: tanárnak csak azok mennek (néhány megszállottat leszámítva), akik máshová már nem férnek be. Van is ebben igazság, egy kézen meg tudnám számolni, osztályaimból hány kiemelkedő képességű gyerekből lett tanár. S azt is tudom, hogy e tárgyakból is vannak jelentős eredményeket elérő tanulók. Ám ők elmennek közgazdásznak (matematika), műszaki pályákra, orvosnak, vegyésznek – bárminek: csak éppen tanárnak nem.
Amint hallottuk az elmúlt hetekben: a minisztérium tantárgy-összevonásokkal kísérletezik, így kívánva megújítani a természettudományos oktatást. A szakemberek tiltakoznak, s magam sem ezt látom a legfontosabb feladatnak (járhatóbb út lenne, ha a tárgyak óraszámának csökkenését megállítanánk, esetleg a mindenki számára kötelező természettudományos érettségi). A tantárgy-összevonás egy problémát fog tudni kezelni: e tárgyak végzetes tanárhiányát. (A táblázatból látjuk: a főiskolák nem egy tárgyból senkit nem tudtak felvenni!)
A közbeszédnek ilyen témákról kellene szólnia. Ehelyett ömlesztve kapjuk a póttémákat a Gárdákról, kurucokról, vadászokról, szőke mozgalmakról, Jud Süssről, turulról, miegyébről. A nagy közéleti etetésben ezek fűszerek. Egy jó pörkölt lényegét azonban a hús adja.
Az utolsó 100 komment: