Idegölő játszma zajlik hónapok óta nálunk, Egerben, melynek tétje a megyei súlyponti kórház sorsa. Ezen a blogon is többször szóba került már az ügy (http://sasika61mondja.blog.hu/2008/07/02/egri_korhazvedok_kontra_hospinvest), lassan az egész ország tud róla – Mikola doktor kivételével. Tekintsünk most el attól, hogy kit milyen önös érdekek mozgatnak az egyik vagy másik oldalon, mert ez szinte lényegtelen: ha betegek vagyunk, nem Deák Gábortól, a HospInvest elnökétől várjuk a gyógyulást, hanem az orvosoktól, nővérektől, akik nagy része nem kíván a cégnek dolgozni, s mi, járulékfizetők elvárhatnánk, hogy egy kórházban olyan belső viszonyok legyenek, melyek nem akadályozzák, hanem elősegítik gyógyulásunkat. Ettől egyre távolabb vagyunk.
A HospInvest és a „kórházvédők” tegnap újabb csörtét vívtak: sajtótájékoztatókon jelentették be, a kórház mintegy 1200 dolgozója közül kinek mennyit sikerült a maga oldalára állítani. A kórházvédők szerint 721 olyan dolgozóról tudnak, akik nem hajlandók a HospInvesttel dolgozni, köztük van a 150-ből 121 orvos. Dr. Kulcsár Dániel (akit személyes ismerek: kiváló ember) elmondta, hogy a számok mögött emberek állnak, komplett, pótolhatatlan osztályok, így a Szemészet, a Neurológia, az Sürgősségi Betegellátó Osztály, a Radiológia, az Izotóp laboratórium, a Központi laboratórium, az I. és a II. Belosztály, az Urológia, az Ortoédia és a Kardiológiai Osztály. A Nőgyógyászaton a nővérek nem írtak alá (az orvosok igen…). Nem írtak alá a Központi Aneszteziológián, a Rehabilitációs Osztályon sem. Kitartott továbbá a Gégészeten két szakalkalmazott, a Központi műtő nagy része, a beteghordók, a Patológia oroszlánrésze, a Rendelőintézet orvosainak nagy része, a Műszaki Osztály.
Rá egy órával a HospInvest is tájékozatott, ők (nem lényegtelen, hogy a már ismert számok után) 700 olyan dolgozóról beszéltek, aki aláírt nekik. A sajátos számtan érdekessége, hogy a két szám összege messze meghaladja az összdolgozói létszámot. Ez különféle kombinációkra ad lehetőséget: valaki hazudik, illetve esetleg sokan kettős játékot űznek: aláírtak a HospInvestnek, de párhuzamosan a kórházvédőknek is leadtak egy üres szerződésmásolatot.
Mindezzel együtt látszik: a HospInvest bajban van, hiszen nem beszéltek arról, a nekik aláíró 700 dolgozó (fogadjuk el egyelőre a számot) közül mennyien vannak orvosok (nyilván nagyon kevesen). Bár hónapok óta győzködik nem mindig tisztességes eszközökkel a dolgozókat (egyik nővér elmondása szerint rendszeresen behívatják, „izzasztják” őket), mégis arra kényszerülnek, hogy különféle hirdetésekben, szórólapokon toborozzanak munkavállalókat. De még így is alig tudnak felmutatni a minimálisan szükséges 632 dolgozónál többet, arról nem is beszélve, hogy milyen lehet ennek a létszámnak személyi összetétele. Az is látszik viszont, hogy az idő nekik kedvez, hiszen néhány hete még 900 olyan személy volt, aki nem írt alá nekik.
Nehéz nem együtt érezni a kórházi dolgozókkal, még akkor is, ha mindenkinek vannak az orvosokról, nővérekről kiábrándító élményei. Csapdában vannak, állásukat kockáztatják, családjuk jövőjét, így persze könnyen zsarolhatók. A „harc” tétje: ki bírja tovább a legvégső időpontig, ami december 1.
Erről szól az egri egészségügy. El tudjuk képzelni, hogy egy állandó fenyegetésnek kitett orvos, nővér mennyire tud a betegellátásra koncentrálni? Milyen együttműködés lehet egy osztályon belül aláírók és tiltakozók közt? Mekkora feszültség halmozódik már hónapok óta a munkavállalókban? Lehet-e győzni bármelyik félnek mindezek után?
Akármi is fog történni, garantálható, hogy a pszichiátriai osztálynak tartósan lesznek betegei…
