A politológusok nagyrészt egyetértenek abban, hogy a miniszterelnök legújabb javaslata (kisebb parlament, listás szavazás) leginkább azt a célt szolgálta, hogy ily módon akadályozza meg a legnagyobb ellenzéki párt esetleges kétharmados győzelmét. Mármint ha a Fidesz bekapta volna a csalit. A javaslat látszólag még él, valójában eleve halva született.
A szakemberek azt is elmondták, hogy a választási rendszernek nem az a fő kérdése, hogy hány fős a parlament, hanem hogy milyen szisztéma alapján választanak, mert ez az, ami az eredményt jelentősen befolyásolja.
Elemezze az adatsor segítségével, hogyan befolyásolják a választási rendszerek a választási eredményeket!
Kanada általános választásainak 2004-es eredményei:
Pártok: Liberálisok, Konzervatívok, NDP (szociáldemokrata jellegű párt), Québeci Blokk (a tartományban élő francia kanadaiak pártja), Zöldek (környezetvédők)
Parlament 308 mandátum
A) Egyfordulós, egyéni körzetes (jelenlegi) rendszer eredményei:
Liberálisok: 135 mandátum
Konzervatívok: 99 mandátum
Québeci Blokk: 54 mandátum
NDP: 19 mandátum
Egyéb (egyéni párton kívüli): 1 mandátum
B) Egyfordulós, csak listás, ötszázalékos küszöbbel rendelkező rendszer eredményei (elképzelt):
Szavazott 13 749 071 fő; egy mandátum kb. 44 ezer szavazat, de a küszöb miatt az 5% feletti pártok eredményeit 41 ezerrel kell osztani.
Liberálisok: 4 948 008 szavazat -121 mandátum
Konzervatívok: 3 992 203 szavazat - 96 mandátum
Québeci Blokk: 1 669 978 szavazat - 40 mandátum
NDP: 2 144 475 szavazat - 51 mandátum
Zöldek: 580 322 szavazat - 0 mandátum
Egyéb: 0 mandátum
C) Egyfordulós, küszöb nélküli listás rendszer eredményei (elképzelt):
Liberálisok: 114 mandátum
Konzervatívok: 93 mandátum
Québeci Blokk: 38 mandátum
NDP: 49 mandátum
Zöldek: 14 mandátum
A vizsgázó megállapítja, hogy az adatsorban ugyanazon eredmények eltérő választási szisztéma esetén merőben más mandátumeloszláshoz vezethetnek.
A vizsgázó felismeri, hogy az egyéni körzetek kedveznek a regionális, illetve nagy pártoknak. Felismeri, hogy a küszöb természetesen nem kedvező a kis pártoknak, ugyanakkor a listás rendszer a speciális érdekeket képviselő (rétegpártok, programpártok) pártoknak kedvez, mivel szétszórtan elhelyezkedő szavazótáboruk csak így érvényesítheti erejét. Ugyanis az egyéni körzetben nem tudnának többséget elérni.