Aligha érhetett bárkit is meglepetésként, hogy Dávid Ibolya a választásokon elért „hatalmas sikert” nem fogja kihasználatlanul hagyni. Így is történt, még a „győzelem” lendületével szinte rögtön kizárták az éppen aktuális belső ellenzéket, Hock Zoltánékat. Megszokott dolog, semmi érdekesség nincs benne: az elnökasszony már régóta fényévekre kering mindattól, ami valaha az MDF volt. Az igazi érdekesség Hockék reakciójában van: „Tegnap a Szilágyi Erzsébet fasorban egy új liberális pártnak az alapjait tették le. (…) Az eljárás ízléstelen és törvénytelen. (...) A távollétünkben, napirend nélkül hozták meg ezt a sunyi döntést, mert nem mertek szembenézni velünk”. (MNO) Így panaszkodnak a most kizártak.
Hockék nem ismerik eléggé a történelmet. Pl. a sztálini terror működését. Nem akarok persze semmilyen tekintetben párhuzamot vonni a mostani MDF és Sztálin politikája között, ez méltatlan lenne. Csak arra utalok, hogy ha valaki egyszer részévé válik a törvénytelenségeket elkövetőknek, akkor nincs oka csodálkozni, hogy őt is elkapja a gépszíj. Jezsov kiállt valaha Jagodáért? És Berija Jezsovért? A sor folytatható, tudjuk, hogy végezte Berija. Ráadásul nem lényegtelen különbség, hogy nevezett elvtársak, életüket kockáztatták volna „kiállásukkal”, Hockékról ugyanez nem mondható el, elvégre „finomodik a kín”. Ennek ellenére hallotta valaki, hogy Hock, Katona vagy Pettkó a nyilvánosság előtt tiltakozott volna a korábbi kizárások alkalmából? Azok törvényesebbek voltak, mint a mostaniak? Hock nem alelnökként szolgált Ibolya alatt? Na és Katona, aki most valamiféle „nagy testvér” kezét látja az 5%-os sikerben? Látta valaki 2006 tavaszán, akkori „győzelmük” estéjén, hogy Katona belerondít a mámorba, mikrofont ragad, és ország-világgal tudatja, hogy itt kérem valaki segítette a pártot, különben nem ugrotta volna meg az ötcentes küszöböt?
Ezek után nem várhatnak részvétet. Bár méltatlan, ami velük történt, lehetséges, hogy törvénytelen is, de végső soron megérdemelték. Azt kapták, amihez korábban ők is asszisztáltak.
Ami persze nem mentség Ibolyáék számára. De a történelem arra is megtanított, hogy inkább előbb, mint utóbb, ők is megkapják majd, ami jár: "csődöt mond aljasságuk szám(talan)tana. Remélem, ez sincs már távol.
