„Egy pillanatra meg volt lelke törve,
Kétségbeejtő eszmék ültenek
Megnehezült fejére,
Mint a holttestre a hollósereg.
„Ez hát a nép!” kiálta föl,
„Ez hát a nép, amelyet én imádok.
Amelyért élek, s halni akarok!”
A miniszterelnök népszavazás utáni reakcióiból úgy tűnik, Petőfi Szilveszteréhez hasonló módon élte/éli meg a kudarcot. Nem önvizsgálatot tart, nem mérlegeli, miben hibázott, hanem vádaskodik. Elsősorban persze a Fidesz felé, de mondatai mögött ott lapul a harag, megvetés a „nép” iránt is. Megnyilatkozásai hasonlóak ahhoz, mint amikor eszement fideszesek „panelprolizni” kezdtek: rájuk is visszaütött ez, Gyurcsány Ferenc is hasonlóan fog járni.
Van az emberi pszichének egy olyan tulajdonsága, hogyha valami hibát vétünk, magunktól könnyebben beismerjük, mintha ránk pirítanak, netán ordenáré módon. Mert akkor makacsul ragaszkodunk hozzá. Még inkább így van ez, ha alapvetően nem téves döntést hozunk, de azt úgy állítják be, mintha szégyellnünk kellene magunkat miatta.
Vasárnap 3,3 millió ember mondott igen-t a népszavazási kérdésekre. „ Meg fogjátok ezt még bánni!”- azóta ezt sugallja a kormányzati kommunikáció („Rá fogtok ti még baszni!”- mondaná Aranyszájú Horn Gábor.)
Még ez is lehet.
A kormányzatnak megvannak az eszközei olyan helyzet kialakításához, hogy a társadalom vesztesnek érezhesse magát (évek óta annak érzi, nem kellene tehát sok új energiát belefektetni a projektbe).Ellehetetlenítheti az egészségügyet, háziorvosi ellátást (eddig is ezt tette a vizitdíj előtti forráskivonásokkal); befagyaszthatja/csökkentheti a felsőoktatási ösztöndíjakat; az értelmiségihez méltatlanul viselkedő rektor urak kiadhatnak olyan finom jelzéseket, hogy a diákokat meg kell „szívatni” stb. (Itt jegyezném meg újra:micsoda hitvány alakok ezek a sajtóban nyilatkozó rektorok: annyi empátia nincs bennük, mint egy vödör homokban: milliós fizetésük birtokában nem ég a pofájuk a tandíj mellett érvelni, még a népszavazás után is!)
A fenti kormánytörekvések az említett lélektani okok miatt nem fognak célt érni. Az igen-nel szavazó több mint 3 millió ember annál inkább ragaszkodni fog véleményéhez, minél agresszívebben vetik ezt a szemére. Annál nagyobb utálattal fog a „népnevelő apostolra” tekinteni, minél inkább érzi cselekedetei mögött a bosszúvágyat. Még az is megtörténhet, hogy a legközelebbi választáson ebből a 3,3 millióból azok, akik nem kifejezetten jobboldaliak, tömegesen fognak elpártolni az MSZP-től. „Kancsal”apostol, aki ezt nem látja.
Nekem Szilveszter alakja soha nem volt egészében rokonszenves. De minden ellentmondásossága ellenére érezhető benne a tragikus nagyság. A miniszterelnök hitványabb utódja csupán. Fenyegetően villogó szeme, torz mosolya, idétlen testbeszéde, alig leplezhető agresszivitása akkor is röhejessé tenné, ha egyébként feltételezném jószándékát.
Engedjék meg, olvasóim, hogy ez utóbbit ne tegyem.
