Vannak személyek, akiknek úgy alakul a soruk, hogy bármilyen politikai éra van, bármilyen kormány, mindig valamilyen vezető pozícióban kénytelenek szolgálni a nemzetet. Sosem fenyegeti őket az a veszély, hogy „lecsúsznak”, a társadalom peremére kerülnek, sosem látjuk őket aszalódni mondjuk a Füzesabony-Debrecen vonalon a koszos, büdös vasúti kocsikban, a télen hideg, nyáron meleg fülkékben, nem, mert ők Audival suhannak. Naná, hiszen nekik minden percük drága, drágább, mint az egyszerű halandóké, amiből az is következik: nem is egyszerű halandók ők, hanem korunk héroszai, akik éjt nappallá téve, erejüket megfeszítve dolgoznak az ország fölemelkedésén, amiért „kijár” az Audi, no meg némi fizetés is.
Ilyen nagytehetségű, mindenre alkalmas, bármely vezető posztot betölteni képes ember Kocsis István is, aki a napokban kapta meg kinevezését a MÁV-Start elnöki székébe. Esélyes volt a hírek szerint a BKV élére is, de most ez jutott.
Kocsis pályája rendkívül színes. A rendszerváltás előtt oktatott a Műszaki Egyetemen (adjunktus), tagja volt a BME pártbizottságának (melyik párt, melyik párt, ne akadékoskodjál már!), majd MDF szervezetet alapított, főmérnökként a Fegyver-és Gázkészülékgyárban is (stratégiai üzem!) dolgozott, helyettes államtitkár az Antall-kormányban, az Állami Vagyonkezelő Rt. vezérigazgató-helyettese, a Horn-kormány alatt az ÁPV Rt. vezérigazgatója, energetikai vállalatok privatizációjának vezénylője (Mátrai Erőmű), majd az RWE német energetikai vállalat vezető alkalmazottja (csak véletlen, hogy korábban éppen ennek a cégnek adta el a Mátrai Erőművet, s garantált számára 8%-os hozamot), majd rászokva az energia ízére 2002 után a Paksi Atomerőmű élén láthatjuk, aztán az MVM vezérigazgatójaként is munkálkodott, most pedig ugye a MÁV személyszállítási ágazatát teszi rendbe.
Jó tudni, hogy államunk nem engedi korunk Michelangelóit széklábakat faragni, hanem tehetségükhöz méltó munkát biztosít számukra. Kocsis is ilyen reneszánsz ember: a felsoroltakból látszik, szinte mindenhez ért, bármit el tud vezetni (az Audiján kívül, hiszen valószínűleg neki egy fosőr, akarom mondani sofőr is jár), bármilyen vállalatnál megállja a helyét, de szigorúan csak vezető szerepben. Apró szépséghibák ugyan tarkították pályája fényes lapjait: vezető volt a Tocsik-ügy idején (természetesen semmi köze nem volt a botrányhoz), az energetikai iparág privatizációjakor a garantált 8 %-os haszon miatt néhányan morogtak, a Paksi Atomerőműben az ő vezérigazgatósága alatt következett be az atomerőmű történetének legjelentősebb balesete, de ezeket tényleg csak a kákán is csomót keresők tehetik szóvá, én pedig nem vagyok az. Én bízom benne, tudom, hogy megállja a helyét a MÁV-nál is, éppúgy, mint többi munkahelyén. Előre látom, hogy még 1-2 év, s a Füzesbony-Debrecen vonalon, amelyen van szerencsém évente néhányszor utazni, nem lesz majd két és fél órás a menetidő (na ja,
Én még azt is el tudnám képzelni, hogy tehetségéből két nagyvállalat irányítására is futná, tehát miért ne lehetne egyszerre a BKV vezetője is? Ez is gurul, az is gurul, nem mindegy?
Egyenesen követelem, hogy legyen ő a BKV-vezér! Legalább egy újabb Audit megspórolhatnánk, mert bármilyen zseniális ember, arra még ő sem képes, hogy egyszerre két autóval utazzon. Továbbá lehet, hogy ingyenjegyet is kaphatna a MÁV és a BKV járataira, akkor pedig azokat igénybe véve az első autót is leadhatná, de talán ez sértő elvárás lenne egy ilyen nagy embertől, úgyhogy ezt vissza is vonom.