Van az ostobaságnak egy olyan szintje, amelyről már nehezen dönthető el, hogy valaki ennyire hülye vagy ennyire ravasz.
Az utóbbi napokban kétféle plakát lepte el városunkat. Az egyik szigorú-ünnepélyes színvilággal, fehér alapon fekete betűkkel különféle szervezetek (Forradalmi Emlékbizottság, Jobbik, Hatvannégy Vármegye, Gazdák (sic!), Magyar Gárda) kormányváltó nagygyűlést hirdetnek a Bazilika előtti térre, ez éppen most zajlik, míg e posztot írom. A másikban kissé sárga alapon nemzeti színű betűkkel a kórházvédők tüntetésre hívnak fel ugyanoda a HospInvest ellen, a kórház megmentése érdekében, ez egy órával később kezdődik.
Nem megyek el, holott az intézmény működtetésének privatizációját alapjában ellenzem. E poszt témája éppen az, miért is maradok itthon.
Valaki nagy hibát követett el. A kórház „megvédése” alkalmas lett volna, hogy a támogatókat a jobboldalnál szélesebb körből merítsék: elvileg egy baloldali szavazó is egyetérthetett velük. Sőt. Még inkább.
De most elképzelem magam mint baloldali szavazót (élénk a fantáziám), meglátnám a két plakátot együtt (mert többnyire egymás mellett is vannak), és azt mondanám: elmentek ti a picsába! Most vagy kormány váltunk (amit mint balos ellenzek), vagy megvédjük a kórházat (amit viszont támogatok). Ha a kórházmentés feltétele a kormánybuktatás, akkor rám ne számítsatok! Ezt mondaná egy régi mozgalmár.
Mit mondana egy magát mérsékelt jobboldalinak tartó ember, mint pl. én? Azt, hogy a plakáton felsorolt szervezetek számomra sem rokonszenvesek minden vonatkozásban, és semmiképp sem akarom, hogy a jelenlétem őket legitimálja. Tehát én is itthon maradok.
Hogy ki „repült rá” kinek a rendezvényére, nem tudom. Az idősorrend nem jelenti, hogy aki előbb kezd, az előbb kezdte a szervezést is. Lehetséges, hogy a személyi átfedés eredménye a nyilvánvaló együttműködés: a Forradalmi Emlékbizottság vezetője a kórházvédők egyik fő alakja is egyben (Szabó Pál). A két nagygyűléssel azonban csak a kórházvédőknek van vesztenivalójuk: ezek után az isten se mossa le róluk, hogy nem „szélsőségesek”, akik csak balhéznak, most éppen a kórház ürügyén. Ez persze nem igaz, de a látszat néha meggyőzőbb, mint a valóság.
Attól tartok, ha így politizálnak, a kórházat is annyira sikerül majd megvédeniük, mint megbuktatni a kormányt este nyolcra.
