babtabla.hu

HTML

Ha csak ezt az oldaldobozt látod, akkor egy olyan sablont választottál, amiben csak balhasáb van, az oldaldobozaid viszont alapértelmezésben a jobbhasábba kerülnek. Menj be az Oldaldobozszerkesztőbe (Megjelenítés / Oldaldobozok), és kattints a Hasábcsere gombra!
babtabla.hu

Itt az írás, forgassátok...

közélet-közerkölcsök-magánbűnök- egy magyartanár emlékiratai Egerből

Oszd meg, és uralkodj magadon!

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

Idő van

Friss topikok

  • pushup: Tanár úr! azért én szívesen olvasnám a mostani véleményét is. Lehet, én értelmeztem félre, de korá... (2016.02.16. 11:02) Búcsú az olvasótól
  • Lordhell: @Csakazigazat!: A lényeg, hogy mind a kettő rossz. Ha már számokon lovagolunk 1 év alatt 44-45 15... (2014.05.14. 18:25) Na de kicsoda Lipusz Zsolt?
  • csakazolvassa: Műfarka kinek volt? Én értem, hogy aki hetero, annak nem probléma a melegek politikai emancipációj... (2012.08.13. 19:04) Az ember végül homokos? - (Értelmezési kísérlet)
  • gabcica: Sikerült ebben az évben és tavaly is részt vennem a rajz oktv-n. Ha megnézitek a témaadást és azt,... (2010.11.28. 16:29) Mit ér az OKTV?
  • zerge gorilla: "már két embernek is olcsóbb autóval közlekedni, mint tömegközlekedéssel..." Ezzel muszáj vitatko... (2010.11.07. 13:57) Buddhista közgazdaságtan

Tehetségek hátrányos helyzetben

2008.08.23. 16:51 sasika61

 

 Nemrég jelent meg az OKM tájékoztató tanévnyitó kiadványa, melyben a minisztérium összefoglalja a nemsokára induló új tanév fontosabb változásait:                                   http://www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/tanevkezdes_0809_080819.pdf.
Ennek néhány részletével foglalkozott már az országos sajtó, ilyen pl. az egyelőre az 5. majd 2009-től a 6. évfolyamra is kiterjesztett ún. nem szakrendszerű oktatás kötelezővé tétele a heti tanulói óraszám 25-50 %-áig, ami ellen már a PDSZ is tiltakozott, leginkább annak kötelező jellegét sérelmezve. Holott a kiadvány egészének a szelleme az, ami felháborító, ehhez képest egy-egy részlet legfeljebb vitatható.
 
 Mi is ez a szellemiség, ami átjárja a tájékozató mind a 38 oldalát? Az egyoldalúság; az a leszűkített szemléletmód, mely a közoktatásnak egyetlen lényeges célját ismeri: a hátrányos helyzetűek felzárkóztatását, az ilyen tanulók esélyegyenlőségének biztosítását. Ennyit, semmi mást. A kiadványnak bármely részletét megnézzük, inkább előbb, mint utóbb rábukkanunk erre a szemléletmódra, legyen szó akár a pedagógusoknak járó kiegészítendő támogatásról, vagy az iskolaépületek felújításáról.
 
 Miért baj ez, s baj-e egyáltalán? Hiszen lehetne azt mondani, hogy egy magát baloldalinak nevező párttól, egy baloldali minisztériumtól szinte természetes, hogy az esélyek kiegyenlítésére törekszik. Az azonban már nem természetes, amiként mindezt teszi, mert miközben dicséretes módon segíteni igyekszik a hátrányos helyzetűeket, nem mellékesen csökkenti a nem ilyenek esélyeit. Vagyis esélyt kizárólag a hátrányos helyzetűeknek ad, a „normál” tanulótól pedig elvesz. Holott az igazán jó politika az lenne, ha bármely társadalmi szegmensből érkező tanuló számára esélyt teremtenének arra, hogy a képességeit maximálisan kibontakoztassa. Ennek a törekvésnek azonban nyoma sincs: tehetséggondozás, lehetőségteremtés a kiemelkedő képességűek számára csakis a hátrányosak helyzettel összefüggésben található itt meg, de nincs egyetlen olyan kitétel sem, amely egy átlagos jövedelmű, családi hátterű tehetséges gyerek számára nyújtana lehetőséget. És nemhogy nincs, de bizonyos módosítások kifejezetten ez ellen hatnak.
 
 Nézzünk ezek közül párat. A fent említett nem szakrendszerű oktatás azt jelenti, hogy az 5. évfolyamon az összes óraszám 25-50%-áig nem magyar-, történelem-, matematikaóra van, hanem felzárkóztatás, ismétlés, gyakorlás – tanító nénik, bácsik szereplésével, a felső tagozatos tanárok kifejezetten el vannak tiltva az ebben való részvételtől, s 120 órás továbbképzésre vannak kötelezve, ha nem akarják átengedni a terepet az alsós tanároknak. Ez jó lehet azok számára, akik némileg le vannak maradva, viszont a követelményeket teljesítőket erőteljesen visszafogja, vagyis az ő esélyeiket az előrejutásban csökkenti!
 
 A felvételi körzetek átszabását rendeli el egy másik pont, ami lényegében azt igyekszik megakadályozni, hogy ne jöhessenek létre olyan iskolák, amelyek kifejezetten csak a tehetséggondozással foglalkoznak. Ki nem mondva ugyanez a pont arról is szól, hogy részben cigánygyerekekkel kell feltölteni egy–egy település „elitiskoláit” is, vagyis a deszegregációt erőlteti, ami önmagában védhető is, a mértéken azonban sok múlik, majdnem minden.
 
 Ugyancsak egyes tanulók esélye ellen hat, hogy az oktatási folyamatban a kompetencialapú oktatást teszik kizárólagossá (ez a legdivatosabb szó manapság az OM-ben és a háttérintézményeikben, olyan bűverőt tulajdonítanak neki, mint a tibeti buddhisták az „om” szótagnak). A készségek és ismerettartalmak egyensúlyának megbontása kifejezetten azok számára káros, akik minden előírt készséggel rendelkezve a tantárgyakban leképeződő világot is meg szeretnék alaposabban ismerni.
 
 Hosszasan lehetne még sorolni azokat a részleteket, amelyek a minisztérium egyoldalú szemléletét bizonyítják, nem teszem: akit érdekel, a fenti linken találhat ilyet magától is. A minisztérium vezetői nem jöttek még rá, hogy egyetlen kiemelkedő tehetség többet jelent az emberiség (a nemzet) számára, mint 100 elhibázottan működő iskola. Sőt, ha rosszindulatú akarnék lenni, azt is állíthatnám, éppen ezt a kiemelkedő tehetséget kívánják a minisztériumi törekvések levadászni, eltüntetni.

87 komment

Címkék: oktatás közélet tehetséggondozás

A bejegyzés trackback címe:

https://sasika61mondja.blog.hu/api/trackback/id/tr49629324

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tewton 2008.08.23. 20:30:12

Talán be kellene vezetni az általánosba braille-írás kötelező oktatását, a beás és lovári nyelvi órákat, a tornaórák részévé kellene tenni a kerekesszékes közlekedés gyakorlását. Természetesen mindenkinek, kötelezően. És a gyerekek heti 3 órában beszélhessék meg a tanító nénivel, mit láttak a tévében.

A tehetséges gyerekek, vagy aki egyszerűen szellemileg képesek arra, hogy a megfelelő szinten elsajátítsa a tananyagot, ott fog unatkozni a dedósok közt. Aztán majd hozzá kellenek a fejlesztő pedagógusok. Gratulálok. Ezt a felsőoktatásban már megcsinálták, most jön az általános szintje.

kergezerge · http://kergezerge.blog.hu 2008.08.23. 20:42:41

Újbeszélül felzárkóztatásnak hívják azt, ha mindenkit egy szintre nyomnak le?

kergezerge · http://kergezerge.blog.hu 2008.08.23. 20:46:08

Olyan iskolába, olyan osztályba jártam hat évig, ahonnan nem dobták ki az értelmi fogyatékosokat. Pokol. És igen, végigunatkozni, végigbambulni lehet az órákat így, tanulni nem. Hazaárulás, csak azt nem értem, a szülők, pedagógusok miért nincsenek az utcán?

HARRISON BERGERON 2008.08.23. 20:52:35

KURT VONNEGUT: HARRISON BERGERON
www.freeweb.hu/fgab/metagalaktika03/06.html

dezsőke 2008.08.23. 20:52:44

hazavágják az egész oktatást, az egész országot.

Nzoltan 2008.08.23. 20:54:49

Mert akkor rájuk sütnék, hogy kirekesztőek, rasszisták, stb....

Hiller beszélni sem tud. Biztos szar volt a gyerekkora mert csúfolták, most bosszút áll. :-)

Vajon miért is a vadkelet kezdi uralni a világot?
Ott ugyanis szarnak a hátrányos helyzetre, inkább tehetségeket tolják.

HARRISON BERGERON 2008.08.23. 20:55:12

Bocs, az elozo kommentbol kimaradt. A fenti alkotas pont az eselyegyenlosegrol szol, valamikor a jovoben. Azert eleg horrorisztikus, hogy kishazankban ez az utopisztikus elkepzeles meg is valosulhat...

min 2008.08.23. 21:06:53

Csak tudnám mire veri magát a magyar oktatás mikor a szinvonal már régen kritikán aluli mind általános szinten és feljebb is...nyomorodunk agyilag sajnos, nyomorodunk és úgy vélem tök mindegy, hogy a jelenlegi dunaparti kuplerájban ki kukorékol a szemétdombon....

niki23 2008.08.23. 21:24:48

Még egy apróság, hogy állítólag az idei tanévtől már annyi tantárgyból pótvizsgázhat a diák amenyiből nem tudta produkálni az elégséges szintet év közben. Biztos majd 2 hónap alatt sikerül neki.
A másik, hogy ezen új rendszerű osztályokban, ha a bukott tanulók száma elér egy minimális százalékot, akkor intézkedési tervet kell készíteni az osztályban tanítóknak, amit el kell juttatni a megfelelő intézménynek. Szerintetek melyik pedagógus akar még ennél is több problémát? Tehát inkább nem buktat.

Kövér_Agár 2008.08.23. 21:28:00

A legszebb az egészben, hogy ezekkel a húzásokkal nagyrészt annak a rétegnek a gyerekeit szívatják meg, akinek az adójából a rendszert fenntartják.

dr. Erika Zangolna 2008.08.23. 21:30:04

ha kultúrafüggetlen, nonverbális kognitív képsségteszttel vizsgáljuk gyermekek gondolkodási képességeit, a nem figyelemzavaros hátrányos helyzetűek (romák és nem-romák) között sok ígéretes gyerek van, hívjuk ezeket tehetség-ígéreteknek. nekik a családi hátterük nem biztosítja azt a verbális ingerlést, komplexitást és gazdagságot, ami a kiegyensúlyozott (verbális-cselekvéses) infelligenciafejlődéshez szükségeltetik. www.doceo.co.uk/background/language_codes.htm

emellett a szülői minták sem szükségszerűen azonosak a jómódú, értelmiségi családokban megszokottnál (pl: tudás =érték, lát maga körül olvasó embert,stb).

ez a két környezeti hatás tulajdonképpen esélytelenné teszi ezeknek az egyébként idegrendszeri adottságaik szerint ígéretesnek induló gyerekeknek, hogy

a) megfelelően fejlődjenek
b) az iskolában sikeresek legyenek
c) ne kallódjanak el

Ezeknek a környezeti hatásoknak a kompenzációja kellene, hogy megtörténjen (fejlesztőpedagógia, mintaadás), hogy a családban szerzett esélyegyenlőtlenség legalább minimális szinten csökkenjen, és a gyerek teljesítménye, és képességei a kisgyermekkori nonverbális képességek alapján prognosztizálható fejlődési görbe közelében maradjon.

ott, ahol a szülő értelmiségi, teljesítményorientált mintát ad, megfelelően fejleszti a családi környezet a gyerek képességeit, kompenzatorikus tehetséggondozásra nincs szükség.

a környezeti hatások miatt lemaradó, és "normál" iskolában alulteljesítő, de a kulturális hatásoktól eltekintve ígéretes kölyköket viszont azt gondolom, nem kellene a tényszerűen gyenge intelligenciájúakkal együtt nevelni.

amit próbálnak, az elvben logikus, de a szakmai felkészültség, és az óraszám/létszám hiánya (fejlettebb oktatási kultúrájú országokban a differenciálásban pedasszisztens segít, tehát nem 1 félképzett pedagógusnak kell 30 gyereket differenciáltan fejlesztenie). ez utóbbi kb oda vezet, hogy a gyenge nem fejlődik, a tehetséges unja magát, a tanár meg kiég.

Szalahadin 2008.08.23. 21:36:05

Nagyon jól tudja azt mindenki, hogy az oktatás mennyire fontos egy nemzet felemelkedése szempontjából. Ennek a fordítottja is igaz, a tönkretételnek is ez az egyik kulcsa. Lehet mellébeszélni, de nehéz elhinni, hogy a hazai ballibsi oldal ingyen ennyire hülye. Reálisabb azt gondolni, hogy feladatot teljesítenek ezzel, bármennyire is irtóztató a gondolat, nincs más "ésszerű" magyarázat minderre.
Ha minden akörül a cigány hülyegyerek körül forog, aki bejön az iskolába, mert kap enni, majd körbekeni a WC falát egyenletes rétegben szarral. (elnézést, rendszeresen megtörtént eset), abból nemzet nem lesz, csak elhülyített, konzumidióta lakosság, nyilván ez a cél. Túl jó helyen van az országunk, mint logisztikai bázisra szükség van, de nyilván kiürítve ér igazán sokat.

Andreas82 · http://tigri.blog.hu/ 2008.08.23. 21:46:07

Elöljáróban: egyetértek azzal, hogy a nagyon tehetséges gyerekeket ki kell(ene) emelni, segíteni, stb.

Viszont most jön a többi, amivel nem értek egyet. És nemcsak én, sőt, főleg nemcsak én nem, hanem a nálam jóval tapasztaltabb tanárkollégáim.
A nem szakrendszerűről pontosan leírtad azt, ami sokakban megmarad belőle. Még az igazgatókban is. Az én egykori igazgatóm is csak azt látta benne, hogy elvesz a felsős/gimis tanároktól órát, és hogy amúgy egy hülyeség.
Csakhogy ez nem erről szól. És nem is annyira újkeletű dolog. Lehetőségként ugyanis kb. 10 éve vagy mittoménmióta benne van a törvényben. Az én egykori általános iskolámban ezt ún. "komplex napok" keretében szervezte meg az igazgató (hangsúlyozom, ekkor még csak lehetőség volt!), mert meglátta benne azt, ami szintén benne van, csak lehet, hogy nem kap akkora hangsúlyt.
Komplex napokra kiválasztott valami témát, pl. mondjuk "a barokk", vagy bármit. És akkor azon a napon az ének óra, a rajz óra, technika óra stb. stb. arról a korszakról szólt. Senkinek nem fájt. A gyerekek élvezték, hogy kicsit másképp, máshogy tanulhatnak. Így is meg lehet szervezni.
És persze úgy is, hogy heti 1 órát odaadsz egy tanítói diplomával rendelkező tanárnak - aki nem feltétlenül az alsó tagozatban tanít csak, hiszen vannak többszakos tanárok is - aki "valamit" majd csinál abban az egy órában. Magyarul elmismásolja. Esetleg továbbhalad az anyaggal, tehát semmi se történik.
Ahol mostanáig dolgoztam, ott már több felsős/gimis kolléga elvégezte a 120 órásat, tetszett nekik, élvezték, kérdés persze, hogy hogyan valósítják majd meg. A pedagógusnak mindig kihívásokkal kell szembenéznie így is, úgy is - ez is egy a sok közül. Ha ért hozzá, megoldja, ha nem, akkor se változik semmi...Kérdés: az-e a cél, hogy ne változzon semmi? Mert ha igen, akkor csak így tovább, előre a posványba!
A nem szakrendszerű oktatásban valóban benne van a felzárkóztatás, összefoglalás, ismétlés lehetősége is. Ez esetleg nem mindig hátrányos. Főleg, ha a "régi", jól ismert alsós tanítónéni magyarázza el más szemszögből az anyagot.
Az éltanuló gyerekekkel pedig a differenciált órákon kellene foglalkozni ezek után. Hiszen az meg arra való. De a differenciált egy "nyűg" sok tanár nyakán, nem csinál semmit, csak beírja a füzetbe, hogy valamit csinált. Ugyanez a szakkörökkel. Természetesen annak sincs értelme, hogy heti 7-8 szakköre/differenciáltja legyen neki, de 1-2 még "belefér". Sajnos, úgy látszik, nem mindenkinek. A differenciált órára az(oka)t a gyerek(ek)et kellene behívni, aki(ke)t versenyre akar az illető tanár felkészíteni, vagy bármilyen más módon több ismeretet szeretne neki átadni.
Ha ezt a kettőt sikerülne így különválasztani, vagyishogy a felzárkóztatás 5-6. osztályban az óraszámon belül megoldható, míg a nagyon tehetségeseké különórában, ahol a gyermek adott esetben egyedül van szemben a tanárral, na az lenne szerintem jó.
A körzetmódosítás stb kérdésében annyit mondanék: a volt iskolám kerülethatáron fekszik, az utca túloldalán lévő házak már a másik kerülethez tartoznak. És nem vehettük-vehetjük föl azokat a gyerekeket, mert nem kerületiek, és nem körzetiek. Ha ezen sikerülne pl. változtatni, máris nemcsak egy első osztályunk lenne, hanem 2, méghozzá 25-30 fősek, nem 15-20 fősek. Hogy ez miért számít? Minden gyerek, valamennyi óraszámot jelent a tanároknak, ha jól emlékszem, egy gyerek 0,4 óra. 22 óra kell egy státuszhoz, azaz egy tanári álláshoz. Tessék kiszámolni, hogy hány állást jelent egy 20 fős osztály és hány állást jelent 2 db 20 fős osztály. Ha törtszám jön ki, sebaj. Tessék továbbgondolni: 2., 3., 4....8. osztályig. Ugye mekkora különbség, ha minden évfolyamon egy osztály van, és ha mindenhol 2? Jelenleg azzal nézünk szembe, hogy minden évfolyamon egy osztály lesz.
A gimnáziumi részről nem is beszélve, ahol tavaly 5, idén 3 12.-es osztály volt (ebből egy még jövőre is lesz, mert nyelvi előkészítősök). 4 évfolyamon 5*30 gyerek, szemben a mostani, 4 évfolyamon 3*30 gyerekkel, és +1*30 a NYEKesek évfolyama. Na ez hány állás...
Amikor a tanárok elbocsátásáról van szó, az is mögötte van, hogy adott esetben elöregedett a körzete (persze majdnem az egész országra igaz ez), kevés a gyerek, stb. Egy körzet-újragondolás segíthet. Persze, kihangsúlyozzák az esélyegyenlőséget, hiszen ez ma divatos frázis, de minden törvény annyit ér, amennyit betartanak belőle. Márpedig helyi szinten nagyon sokat el lehet belőle szabotálni, és senki nem fogja észrevenni. A papír sokmindent elbír.
Röviden(?) ennyi hozzáfűznivalóm lenne. Ha valamit esetleg elvarratlanul hagytam, akkor az azért van, mert már így is hosszú lett. Nem muszáj egyetérteni. De, kedves olvasó, egy kicsit tessék szíves elgondolkodni rajta, mielőtt szimplán lehülyézne, vagy neadjisten lebaloldalizna - egyik sem igaz.

Valaki 2008.08.23. 22:08:45

Erika Zangolna: egyetértek.

A gond ugyanis az, hogy a tanár nem tudja kompenzálni az otthonról hozott hátrányt.

Amikor a cigánygyerek azt meséli, hogy hogyan vitte az apja lopni, amikor az osztály legtehetségesebb (mellesleg roma) tanulója azt mutatja, hogy hogyan csinálnak az idősebbek balhét, és ők hogy zsebelnek, akkor nem tudom, miről beszélnek. Hiába mutatsz te jó példát (ne lopj, dolgozz, stb.) a gyerek otthon teljesen mást tapasztal, és ezt a hatást lehetetlenség kompenzálni.

Szólj csak rá erélyesebben, aztán megvár a kedves család órák után...

A helyzet nagyon, nagyon komoly, és ha ezeket a gyerekeket, akiket úgy ahogy lehet fejleszteni, benyomják a normál diákok közé, nos, ebben az esetben a gyerekem tuti, hogy magántanuló lesz, vagy megy fizetős suliba. Mondjuk nem tudom, hogy akkor minek is fizetjük az adót...

ando 2008.08.23. 22:09:57

Mondta bárki is, hogy itt kiművelt emberfőkre van szükség? A jövő értelmiségét a betelepülő zsidóság fogja adni, nekünk, magyaroknak az lesz a feladatunk, hogy lemossuk a kocsijukat, kitakarítsuk a lakásukat és felvigyázzunk a gyerekeikre. Ehhez nem kell egyetem. Bőven elég, ha a magyar meg tudja különböztetni a közlekedési táblákat, egyébként meg a magyarok csak arra lesznek jók, hogy velük trágyázzák meg a földeket. Ez a zsidók és a kommunisták terve.

sziligan 2008.08.23. 22:17:32

Andreas82

Az utolsó mondatodra válaszul: de azért ez lényegesen egyszerűbb lenne, mint gondolkodni...

sziligan 2008.08.23. 22:21:42

sasika61

Tiszta a levegő?

dr. Erika Zangolna 2008.08.23. 22:26:50

Valaki, a helyzet komoly, nagyon komoly...de:

1) a negatív családi hatások csak extrém esetben vezethetnek a gyermek elvételéhez, ami az állami gondozásban történik, az meg maga a kénköves pokol, tehát itt nem nagyon van mozgástér.

2) az egyetlen terep, ahol az állam megkísérelheti a kompenzációt, tehát az iskola.

3) általában ezt nem lehet csinálni. hozzáértő emberekkel, akiket meg is tudsz fizetni, lehet, de ott is döbbenetes a lemorzsolódás.

4) ha az állam nem teszi meg ezeken az utakon keresztül a tőle telhetőt, akkor ha passzívan is, de támogatja a társadalom torz strukturájának újratermelődését, azaz nullára csökkenti annak az esélyét, hogy valaki több legyen, mint amire a származása predesztinálja.

lecso 2008.08.23. 22:28:06

a nagy anyázás mellett érdemes lenne megnézni a nagy nemzetközi felméréseken hogyan szerepelnek a magyar diákok, illetve az eredményeket némileg jobban megvizsgálni (PISA).

Ezekből kijön, hogy az egyik legszegregáltabb oktatási rendszerrel rendelkezünk, ráadásul általános iskola elejére olyan különbségek alakulnak ki a tanulók között, ami gyakorlatilag nem ledolgozható már a későbbiekben. S mindez csak azért, mert rossz családba születtek. Az ezen való változtatás igényét nem kellene kárhoztatni.

Másfelől pedig az átlag felett teljesítők aránya nálunk kisebb, mint olyan országokban, ahol nagyobb hangsúlyt fektetnek az egyenlőségre.

Harmadrészt aki az új rendszer ellen ágáll, mutasson már valami statisztikát(nem személyes benyomásokra lennék kíváncsi, és nem is városi legendákra) arra vonatkozólag, hogy nagyobb a társadalmi nyereség szegregált iskolarendszer mellett.

A cigányozók meg olvassanak egy kicsit és hallgassanak a pénztárcájukra...:
www.econ.core.hu/doc/bwp/bwp/bwp0606.pdf

dr. Erika Zangolna 2008.08.23. 22:36:17

lecso: szerintem ez nem szegregáció-integráció kérdése, főleg nem a szélső értékeknél. a pisa átlagos szintet néz, de nézd meg a diákolimpiát, következetesen 4-5 magyar intézmény szerepel, nem tudom, hol lennének ezek a srácok, ha a matekórájuk felét a tanár a lemaradók fejlesztésével töltötte volna.

én azt gondolom, hogy az iskoláknak teljesítene kellene egy integrációs minimumot, de ezt a pedagógiai profiljuk mentén, nem általában. az integráció szerintem nem mehet el az uniformizáció irányában, mert az szükségszerűen a bármely irányban sajátos oktatási szükségletűek rovására történne.

nomen 2008.08.23. 22:44:15

Maximálisan egyetértek a post mondanivalójával, ez teljesen általános jelenség. (már hogy ne lenne az, ha az OM találja ki.) És csak csodálni tudom, ahogy az iskolákba még sosem belépett pályakezdő tapasztalatlanok kiokítanak mindent és mindenkit. Ugyancsak adorálom Hillert, amiért mindent olyan jól átlát. Taps!

xyz 2008.08.23. 23:09:25

az egész minisztériumi gondolkodásmódot a szalonliberalizmus, a félreértelmezett "szociális érzékenység" jellemzi. Undorodom ettől az esélyegyenlőségnek nevezett agyrémtől.

ando 2008.08.23. 23:10:57

lecso, a statisztikáidról egy bizonyos Churchill jut eszembe, aki valami olyasmit mondott, hogy "csak annak a statisztikának hiszek, amelyet saját magam hamisítottam".

Majd persze ti ballibek fogtok kijönni olyan adatokkal, ami megcáfol titeket... ugyan már...

A hetvenes években szabadították rá a niggereket az amerikai public school-okra - az eredmény közismert. Nemhogy a niggerek lettek volna szorgalmasabbak, hanem a megmaradó fehéreket is lehúzták a saját színvonalukra.
A diákolimpiákon pedig sajna azok az országok vannak az élmezőnyben, ahol kőkemény poroszos oktatási rendszer van, ahol nincs a tanárnak visszapofázás, és ha véletlenül megütik a tanárt, akkor a gyerekből vagy a család, vagy a hatóság veri ki a szart is.
A "valósítsd meg önmagad", a "kreativitás fontosabb a lexikális tudásnál" jalszavú szélsőliberális oktatási rendszerek pedig a béka segge alatt vannak.

rövidnadrág 2008.08.23. 23:15:13

Nagyon jó vidéki iskolákba jártam, bár egyik sem volt ún. elitiskola, amely százával ontja az OKTV bajnokokat.
Soha nem volt kifejezetten gyenge osztálytársam, mert ők vagy maguktól átmentek gyengébb sulikba vagy eltanácsoltáűk őket.
A tizenötéves osztálytalálkozón mindenki kiegyensúlyozottnak, pozitív gondolkodásúnak, a maga módján sikeresnek hatott.
Miért kellene ezt másképp csinálni? Miért kellene ilyen osztályokba fékeket tenni? Szükség van sok olyan iskolára, amely a jövő haladó értelmiségét neveli, meg aztán sok olyanra, amely esélyt ad a hátrányos helyzetűeknek!

bakker 2008.08.23. 23:30:51

Kövér Agár:

Elérte ez az oktatást is. Az egész kurva ország úgy működik, hogy azokat szivatja akik eltartják.
Az a nyertes aki kihasználja és nem az aki fenntartja a rendszert, minden erre ösztönöz.

sasika61 · sasika61mondja.blog.hu 2008.08.23. 23:32:44

Üdv mindenkinek!
A zsidózást leszámítva érdekes hozzászólásokat lehet olvasni.
A posztban is írtam, még egyszer megerősítem:a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására tett törekvések helyesek. A fő bajt abban látom, hogy a minisztérium másoknak az esélyeire nem fordít kellő figyelmet. ha végigolvastátok a linket, ott látható, hogy ezekkel a tanulókkal egyáltalán nem is foglalkozik, miközben a 38 oldal mindegyikében hangsúlyos a hátrányos helyzetűek sorsa. Ez (és persze más, itt, a linkben nem szereplő intézkedés, pl. a néha felmerülő javaslat a szabad iskolaválasztás korlátozására) bizonyítja számomra, hogy alapjában véve az oktatásban éppúgy egy középosztályellenes politika érvényesül, mint a kormányzás más területén. de ez már túlnyúlik a közoktatás témakörén.

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2008.08.23. 23:36:37

jelentem nem értem.

van egy osztálynyi gyerek. hátrányos, nem hátrányos, roma, nem roma, vegyesen.
vannak köztük tehetségesek, közepesek, és olyanok, akik ha a fene fenét eszik se lesznek rakétatudósok.

ha nem az alapján differenciálunk közöttük, hogy a tehetséges gyerekeket kiemeljük, velük külön foglalkozunk, közben párhuzamosan igyekszünk az antitalentumokkal is elérni a kívánt minimumot, akkor abból az lesz, hogy a lassabbakkal se fogunk az anyag végére érni kettes szinten, a tehetségesek meg szépen elkallódnak, esetleg ha a szülő erélyesebb és tehetősebb, át fog menni magánintézménybe.

az 100%-ig stimmel, hogy mire a gyerek bekerül a rendszerbe, már olyan hátrányt tudott összeszedni, amiből extra ráfordítással se fogjuk kimosni a lehetőségeinkkel. ez esetben nem az kéne, hogy legyen a cél, hogy ne hátránnyal kerüljön be?

pont, mint a felsőoktatási felvételiknél: amit addig nem tudtunk orvosolni, azt egy tollvonással elintézzük, és még egy pár évig szépen fog kinézni a statisztika, jön a fejpénz, meg a minisztériumi prémium.

gyász.

sasika61 · sasika61mondja.blog.hu 2008.08.23. 23:42:32

bs395,
azt hiszem, te írtad meg, hogy ugyanez a szisztéma miért rossz a felsőoktatási felvételiknél (pozitív diszkrimináció), érdemes lenne idelinkelned a cikket, mert tanulságos, és joban látható, milyen módon kívánja az OM megoldani a kétségtelenül létező problémákat.

hillerpista 2008.08.23. 23:42:55

el van kurva rendesen minden itt! nézd meg mi pénzt basztak el az m6 építésén, a 4. metró építésén, a köröshegyi faszságon, a dunanewyork hídján...a sor végtelen, tolvajok vagyunk és cigányok leszünk, itt mind! ha végre már nem történik valami ( nem a főlopó orbánviktorra gondolok és nem is a vona nácira) talán a józan ész, az még tehet valamit, ha utat kap!

kacsa. 2008.08.23. 23:43:24

Kicsit talán off: Ezt a körzetesítés dolgot nem értem, illetve azt, hogy állítólag kötelezővé akarják tenni az iskoláknak (a középiskolákról is ezt hallottam), hogy első körben az ő körzetükbe tartozó diákokat vegyék fel (nem tudom, hogy ez mennyire igaz, mennyire volt eddig így papíron). Azzal indokolták meg a dolgot, hogy most a "tehetősek", ha olyan a településükön az iskola, akkor máshova járatják a gyereküket, oda, ahol jobbak a körülmények, így szegény, hátrányos helyzetben lévőkkel szúrnak ki. Miért nem bízzák a szülőre a döntést, hogy hova szeretné járatni a csemetéjét? Ha úgy gondolja, hogy jobban jár vele a gyerek, ha "erősebb" helyre jár (és fel is veszik oda), akkor miért ne járhana oda. Nem is feltétlenül azon múlik, hogy mennyit keresnek a szülők. Több olyan ismerősöm is van, akiknek a szülők inkább nem vesznek divatos ruhát, mobilt... de Bp. valamelyik nem éppen gyenge gimnáziumába jártak, utána pedig valamelyik "nevesebb" egyetemre. Ha egyszer tehetségesek és a a szülők is erre bíztatták őket... Az már más tészta, hogy közülük páran biztosan le fognak lécelni külföldre, azt' vagy a pénzt küldik haza a szülőknek, vagy a szülők is kimennek hozzájuk. :(
Annak idején nálunk az általánosban volt korrepetálás címén olyasmi, hogy a lassabban haladókat valamennyire felzárkóztatták az adott tárgyból (persze csak ha a tisztelt szülő is úgy akarta), szakkör annak, akit valami jobban érdekelt. Utána meg ment mindenki valamelyik középiskolába. (Nem, nem a kijelölt, körzeti suliba jártam, az ugyanis 40 perc séta, ez meg 10 percre volt egy másik kerületben.) Középiskolában pedig úgy működött a dolog, hogy a tagozat mellett még lehetett választani fakultációt és nem az osztályok, hanem ez alapján bontották szét, hogy ki, melyik órára jár, ki tanítja. (Nem azt mondom, hogy ez az egyedüli üdvözítő módszer, ennek is meg vannak a maga hátulütői.)
Szép dolog az esélyegyenlősdi, de ha egybe öntenék a gyorsan és lassan haladókat, annak nem hinném, hogy jó vége lenne, mert ha lassan haladnak, a "gyorsan haladó" unatkozik, nem figyel, rendetlenkedik az órán, ha meg gyors a tempó, akkor a "lassabbak" nem fogják bírni az iramot. A vége az lesz, hogy senki nem tud semmit... Az 1984-ben volt azt hiszem a Párt egyik jelmondata, hogy "A tudatlanság: erő". Jó volt az nekik?

sasika61 · sasika61mondja.blog.hu 2008.08.23. 23:56:52

Hillerpista,
Pistukám, ha elfogadsz tőlem mint magyartanártól egy tanácsot: úgy beszélj, hogy amit leírsz, az a gyereked előtt is vállalható legyen, tartalomban és stílusban egyaránt.

croesus 2008.08.23. 23:57:45

Én nem értem hogy ebben az országban miért nem lehet semmit sem értelmesen csinálni.
Senkit ne érhessen hátrány anyagi/családi helyzete, származása miatt - ez természetes és helyes gondolat. Szükség van viszont a diszkriminációra más dimenziók mentén (okos-buta, szorgalmas-lusta, stb.), különben az egész rendszer nem működhet hatékonyan. Ez nem rontja az esélyegyenlőséget, hiszen mindenkinek ugyanannyi esélye van. Csak éppen nem mindenki él ugyanúgy vele.
Valaki az iskolát arra használja, hogy versenyképes szakmát tanuljon, míg mások arra, hogy a tanárt megverjék. Ha a kettőt nem különítik el, attól csak az előrejutni akaróktól veszik el a lehetőséget.
Az oktatás jelenlegi tendenciái nagyon hasonlítanak a kommunizmus ideológiájához. Ugyanis a vagyoni egyenlőség csak úgy valósulhat meg (a közgazdaságtan összefüggései miatt), ha senkinek nincs semmije - nagyjából egyébként ez is volt a helyzet Sztálinék alatt a Szovjetunióban.

amize 2008.08.23. 23:58:42

Volt egy nagyon bölcs öreg tanárkollegám az egyik előző munkahelyemen.
Az egyik cigánygyerek jött azzal, hogy ezt meg azt ő nem tudja és nem is nagyon akarja megtanulni, megcsinálni, mert ő hátrányos helyzetű. A rendszerváltás körül kezdődött ez a mindenre felmentést adó őrület.
Erre a kollegám válasza ez volt:
Ha te így gondolkodsz fiam, akkor még a gyerekeid is csak hátrányos helyzetűek lesznek. Csináld, ne nyavalyogjál. És megcsinálta, megtanulta a verset, egész jó helyezést ért el a kölyök a szavalóversenyen.
Lám ott, nem lefelé igyekeztünk nivellálni.

tomcsi71 · http://tomcsi71 2008.08.24. 00:01:48

PISA - a k.rva anyját, aki kitalálta... egyetlen szempontból (átlagos munkaerőpiaci) méri a gyerekek "kompetenciáit"... egy olyan ország, mint az usa megengedheti magának, hogy foglalkozzon ilyen baromsággal (a magasan kvalifikált szellemi elitet megvásárolhatja a világpiacon), de egy kis ország csak kitermelni tudja a zseniket... azt meg ezzel a kockafejű, 173 cm magas, 69 kiló, 94-es iq-val rendelkező tanulókra kitalált rendszerrel nem lehet...

hillerpista 2008.08.24. 00:03:43

sasika, leszarlak, ez nem az esti mese helye, itt keménykedni kell és lehet! cenzort játsz, ha az tetszik neked! attól semmi nem változik majd! ideje lenne tenni is, nem gondolod? - bár lehet gondolod, de nem azt és nem úgy. persze vigyázz a gyerekekre, ne lássanak, legyenek barmok meg vakok!

sasika61 · sasika61mondja.blog.hu 2008.08.24. 00:03:52

Croesus,
bizony ez hasonlít a kommunista ideológiához:mindenki egyenlő - a földdel.

sasika61 · sasika61mondja.blog.hu 2008.08.24. 00:06:38

Pistám,
nem játszom én a cenzort, ha azt tenném, kimoderáltalak volna, nem tettem. De az ismeretlenül durvák és keménykedők tapasztalatom szerint ritkán bátrak igazán.

hillerpista 2008.08.24. 00:07:49

ja, ha te mondod....

Új Nick 2008.08.24. 00:23:58

HARRISON BERGERON: köszi a hivatkozást!!!

---


A cikkhez: sajnos elég közelről érzékelem én is ezt a törekvést. Ha demagóg akarnék lenni, akkor most azt mondanám, azért annyira nem sikerül egyenlíteni, hogy mondjuk egy Gyurcsány gyereknek egy lakótelepi ált.isk. gimn. és szki.-ban kelljen kikötnie... Így persze könnyű. (a montessoriban - szegény Montessori, pedig ő semmiről nem tehet! - vajon mennyi lehet a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya? van-e kötelező deszegregáció? jah, kérem, nem mi tehetünk róla, hogy a rózsadombon nincsenek tartósan elszegényedett, generációk óta munkanélküli, putriban élő cigénycsaládok...)


Ha jobban meggondolod, az elit elemi érdeke a kontraproduktív iskolarendszer kialakítása. Addig t.i. hiába veszi meg a saját gyerekének a bizonyítványt valami magániskolában, még mindig ott a veszély, hogy valami tehetségesebb parasztgyerek meg tudja írni kettesre az analízis szigorlatot, és akkor nem lehet az oktató normális eszét megkérdőjelezni.

haribo 2008.08.24. 01:35:24

Nagyon jó írás. Én is úgy látom már pár éve, hogy az tehetséggondozás és "elitképzés" (ezt a szót még divat volt használni a felsőoktatásban a 90-es években, mára meg tabu lett) lehetőségei teljesen beszűkültek. De van egy komoly érve a nivelláló, "általános problémamegoldó készséget mindenkinek" típusú képzésnek: így igazságos társadalmilag. Sajnos nem áll meg az az érvelés, hogy épp azok gyerekeit rontja ez a képzés, akik a rendszer fenntartását fizetik az adójukkal (azét a 10%-ét, aki az adók 50%-át fizeti), mert ha így gondolkozunk, akkor mindenki követelhetné a jövedelmi szintjének megfelelő képzést a gyermekei számára, pl. a leggazdagabb 1% követelhetné az adója nyomán a gyermekei oxfordi szintű taníttatását. Csak olyan intézmény jelenthet kiútat, amely valahogy megkerüli ezeket a társadalmi igazságosságból fakadó állami kötöttségeket: 1. egyházi gimnáziumok 2. alapítványi magánintézmények (alap-, közép-, és felsőfokon). is).

Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2008.08.24. 01:46:06

Az oktatásnak két alapvető célja kell, hogy legyen:

1. olyan bizonyítványt adjon, amely mögött van tartalom

2. ezzel a bizonyítvánnyal el lehessen helyezkedni

Amíg ezeket nem biztosítják, addig az esélyegyenlőség nem reális.

TCrown 2008.08.24. 02:38:07

Harrison Bergeron - bizony, bizony, mindent elmond a kérdésről. Hányszor eszembe jut!!!

Jó látni, hogy másnak is. Még...

jkhjuklihj 2008.08.24. 02:41:42

Mindig így volt, ezért utáltam meg az iskolát. Mire mindenki felolvasta a mesét, már könyv nélkül is el tudtam volna mondani, meg az egész éves anyagot végigolvastam unalmamban. Vagy inkább nézelődtem ki az ablakon, mire kaptam a boszorkányokat, feketepontokat stb. Én nem szeretném a gyerekemet iskolába járatni, főleg, hogy felénk nem egy cigány lenne osztálytársa. Nekem is voltak, de nem lettem az irányukban toleráns tőle, sőt. Szóval inkább megoldanám magam.

TCrown 2008.08.24. 02:49:17

Pont ez az. Mi lesz a különlegesen tehetségesekkel? Azok majd hülyére unják magukat, azt megvan az egyenlőség?
Miért a leghülyébbekhez alakítunk mindent?

jkhjuklihj 2008.08.24. 02:56:06

TCrown: Hitler már megmondta, a biztos hatás eléréséhez a cél a tömegek legalja. Oktatás címén piacképzés folyik, hogy mihez, gondolom, hamarosan kiderül. Képtelen vagyok azt hinni, hogy ez az egész folyamat nem szándékos.

TCrown 2008.08.24. 03:02:28

Á, ez nekem túl cinikus.
Jól (nem pejoratív értelemben) kihasznált tehetségekkel mindenki jobban járna.
Feltéve persze, hogy nem az a helyzet, hogy a döntéshozó "elit" tudja magáról, hogy nem tehetséges, és félti a pozícióját. Szerintem Mo-n inkább ez van...

zpequino 2008.08.24. 04:34:49

Sokat ez nem valtoztat, szartak a tehetsegekre eddig is. Elso osztalyban en mar tudtam irni-olvasni, erre meg lett nekem mondva hogy marpedig nem tudok, es kesz. Aki elter az atlagostol, azzal mindig csak a baj van, a tanarok meg perszehogy nem fektetnek bele felesleges energiat ha nem kell, kisnyugdijbul kitartast is alig a kiccsaladnak, ugye. Csak azt nem tudom, honnan jon majd az elit aki kirantja az orszagot ebbol a kinlodasbol, mert hogy nem a kinkeservvel 16 ev alatt lerettsegiztetettek lesznek azok, az eleg valoszinu.
A hatranyos helyzetuek felzarkoztatasahoz pedig szakertelem kell, kepzes meg tapasztalat. Az elmult ket es fel honapban gyerekekkel foglalkoztam az USA-ban (ertsd: nulla fegyelmezesi lehetoseg) es voltak koztuk eleg gazosak, akik szabalyos gettokbol jottek. De csodak csodaja alig akadt egy-ketto akivel ne lehetett volna szot erteni. Mert nem hulyek azok se, de a legtobbjuk azert erzi ha a tanar mar akkor egy darab szarnak nezi oket amikor eloszor latja oket es az egyetlen modszere a kiabalas es a fenyegetozes (visszaemlekezve iskolas eveimre, szinte elborzaszt, mennyire amatorok voltak egyes tanarok ilyen teren). Beszelgetni kell veluk, arrol hogy mit szeretnek csinalni (a tekintely ezzel meg nem vesz el), felrevonni oket es elmagyarazni hogy lehet hogy ez most nem tunik tul szorakoztatonak, de probald meg, oke? Es az esetek 90 szazalekaban egy ido utan ugyanugy raereznek a dologra mint a tobbiek. Csak meg kell nekik mutatni, hogy van ennek ertelme, nem pedig kikuldeni oket 26szor egy orarol, magyarazat nelkul. Lehet erre azt mondani hogy "a fraszt fogom en magamat farasztani ennyi penzert valami ciganygyerekkel" de a tanaron mulik, hogy az a gyerek foiskolara megy-e majd vagy leszur egy ejszakai buszmegalloban a telefonodert.

Paranoid Android2 2008.08.24. 07:14:05

Az írással mélyen egyetértek.
A hátrányos helyzetűekkel való foglalkozás külön szakma. Az "átlagos" gyerekekkel pedig nagyon kitolnak, ha nem normális oktatást kapnak, hanem lebutítottat.
A jelenlegi kormányzati politika pedig e hülyeség netovábbja.

Higany 2008.08.24. 07:32:18

Lehet ábrándozni arról, hogy majd egyszer jobb lesz, ha kikopnak a hatalomból a régi elvtársak és barátaik, hogy egyszer elkopnak a mindent velejéig átszövő uram-bátyám viszonyok, de itt van ez az oktatási reform, ami a jövőt akarja elvenni az országtól. Elkeserítő...

A mi iskolánkban felső tagozaton évfolyamonként volt 3-4 osztály volt, egy "Alternatív", ahová a jobb képességűek nyerhettek felvételt (változik a világ, ma már az, hogy alternatív, inkább azt jelentené, hogy gyp...), egy-egy nyelv tagozatos (angol/német) meg ha volt rá igény, akkor egy normál. Aki az emelt osztályba járt, az utána gimnáziumban folytatta, majd 90%-ban továbbtanult, a többi osztályból elég sokan mentek szakközép/szakmunkás irányba. Visszagondolva ez jól működött, mindenki a képességeinek megfelelő osztályba járhatott, a buktató az volt, hogy az "alternatív" kivételével könnyebb volt rossz társaságba kerülni. Pl alsó tagozatos padtársam nagyon jó képességű, intelligens gyerek volt, csak kissé szétszórt. Nem akart az emelt szintű osztályba menni, a családja sem erőltette, a normálban bekerült egy rossz társaságba, szakmunkásképzőbe ment tovább, majd elkapták a rendőrök, mert az általános előtt drogot árult, most szobafestő. (én villamosmérnök lettem)
Aztán 2-3 évenként volt egy gyűjtő osztály, ahová előbb-utóbb bekerültek a felzárkóztatást igénylők, ott lehetett őrjöngeni, szívatni a tanárokat. Volt köztük olyan, aki 6.-os volt amikor 5.-es lettem és még akkor is 6.-os volt amikor elballagtam. Ő elég kötekedős, balhés, lopkodós (egyébként pont nem cigány) gyerek volt, az első adandó alkalommal már mehetett is egy bv. intézetbe amikor már büntethetővé vált.
Az is bőven elég, amikor 1-2 osztályba vannak koncentrálva a zűrös elemek, nem volt tanácsos az osztályuk felé menni, ha esetleg arrafelé volt óránk (pl nyelv) akkor biztos megpróbáltak belénk kötni amíg vártunk a folyosón, vmi "mit nézel, hogy mész" stb dumával. Igazán nagyszerű lehet, ha ezekből minden osztályba raknak...

Tobias 2008.08.24. 08:08:20

lecso: "az átlag felett teljesítők aránya nálunk kisebb, mint olyan országokban, ahol nagyobb hangsúlyt fektetnek az egyenlőségre"

Kedves lecso, szerintem az átlag felett teljesítők aránya MINDEN országban 50%.

Andreas82 · http://tigri.blog.hu/ 2008.08.24. 08:15:33

Nem azt mondom, hogy én tudom a megoldást, de egy kérdés a kommenteket olvasgatva azért felmerült bennem: ha nem tudjuk megoldani az integrált oktatást, akkor rakjuk külön, úgy nem látszik annyira?
És ennek milyen pozitív hatása van azokra, akik odakerülnek? Pl. egyberaknak cigányt és hiperaktívat, meg figyelemzavarost és egyszerűen butábbat. Na ebből mi lesz a végén? Ki lesz a példakép az osztályban? Hova vezet? Milyen felnőtt lesz belőlük? Ja, hogy erre nem is gondol senki, hogy majd egyszercsak már nem is az iskola gondja lesz, hanem az egész társadalomé...?
Míg ha 1-2 "problémás darabot" beteszel egy "normális" osztályba, úgy, hogy közben a tanári kar erősen odafigyel arra az 1-2re, nem úgy, hogy közben a többi haladását gátolja, hanem pl. a szülőkkel meg a gyerekkel is sokat beszél, foglalkozik órán kívül, nem hagyja "elrontani" a többit, olyan alapmondatokat mond ki, mint pl. "kisfiam, ebben az osztályban mindenki azért van itt, hogy tanuljon, te is tedd ezt" vagy vmi hasonlót, akkor a példaképe neki esetleg valamelyik tanulós gyerek lesz, nem pedig valami bűnöző-jelölt.
Ehhez persze együttműködésre van szükség az iskola-tanár-szülő-gyerek viszonylatban.
Mi ezzel a gond? Hogy a legtöbb "normális" gyerek szüleje azt mondja: "az én gyerekem ne járjon együtt ilyenekkel". És itt kb. meg is bukott a "többségi" társadalom toleranciából/integrációs hajlandóságból.

tommygun 2008.08.24. 08:19:27

Nagyon jó poszt. Ha valami váltás lesz a politikában, az ilyenekből kéne felkészülnie, hogy végre vége legyen az "esélyegyenlőségnek" és a közoktatás minőségére kerüljön a hangsúly.

kirbor 2008.08.24. 08:34:02

Előrebocsátom, magyartanár vagyok, tehát tapasztalatból beszélek: amennyi pénzt (horribilis összegeket!!!) a mérésekre elköltenek - azaz baráti zsebekbe juttatnak-, azt valóban az oktatásra kellene fordítani. Ezerszer megállapították már a hiányosságokat, tudjuk, mit nem tudnak a gyerekek, de azok orvoslására még soha nem adtak pénzt. Alapvetően nem csökkent a tananyag, unalmasak, szürkék a tankönyvek, sőt, most már a pénzhiány miatt ott tartunk, hogy a munkafüzeteket sem tudjuk megrendelni, "nem fér bele" a tankönyvcsomagba. Előre megmondom, a nem szakrendszerű oktatásnak az lesz az eredménye, hogy bár a gyengék nem lesznek jobbak -sok helyen egyszerűen ellébecolják majd ezeket az órákat - a normál képességű gyerek még kevesebbet fog kapni, tudni. Vérzik a szívem az oktatás helyzetét látva! Mellesleg 23 év felsős magyartanári tapasztalattal most fogok járni saját költségemen (50.000 Ft, ami azért nekem nem kevés) olyan 120 órás tanfolyamra, amelyet általában friss diplomáok, tapasztalatlan oktatók tartanak, és amelyről nyugodtan elmondható, hogy teljesen felesleges (kollégáim már jártak ilyenre, azt mondták, megalázóan hülyének néznek minket). Szóval ez a tanfolyam a feltétele, hogy én is tarthassak felzárkóztató órát. Mondjátok meg, megveszett a világ???

Zsiros László Róbert · http://www.szertar.com 2008.08.24. 08:39:19

És azon kívül, hogy most tönkreteszik az országot, van valami építő jellegű javaslat is arra, hogy hogyan lenne célszerű csinálni?

Vagy jó úgy, ahogy eddig volt, és ezen nem lenne szabad változtatni (legfeljebb annyit, hogy a tanárok bérét megemelni)?

Én általánosban halálra untam magam órákon. Szinte mindegyiken. Az volt a mákom, hogy az akkoriban indult hatosztályos gimik voltak a korszak elitgócai (nem anyagilag, szellemileg), és felvettek az egyikbe.

Szerintem azok a családok, amelyek figyelnek arra, hogy a gyerekek megfelelő képzést kapjanak, ezentúl is el fogják tudni intézni, hogy fiaik-lányaik a környék legjobb sulijába járjanak. És igen, lesznek "legjobb" sulik. Kizártnak tartom, hogy pl. a Fazekas a kerületbeli (VIII.) srácokkal legyen majd feltöltve. [Tudom, most jön majd az, hogy "én nekem a szomszédom fia odajár, és van két roma az osztályukban, és különben is...lépjünk túl.]

Persze, egy-egy nagyobb léptékű átalakítás felborzolja a kedélyeket (emlékszem, amikor gimibe jártam, a NAT-tól volt minden pedagógus kiakadva, hogy ez már tarthatatlan, és az ifjúság lebutítása a cél, és a nemzethalál persze). De ahogy - igaz, a felsőoktatásban - észreveszem, nagyrészt az előző (megszokott - és nem feltétlenül jobb) rendszert próbálják beleszuszakolni az új keretbe, amiből kijön, hogy "na ugye, hogy nem működik".

Nem az új rendszert védem, és nem a régit támogatom. Csak arra vagyok kíváncsi, hogy az általános "jaj mi lesz itt" típusú hozzászólásokon kívül van-e valakinek elképzelése, hogy hogy lenne célszerű csinálni (szerinte legalábbis).

Szép napot!

midnight coder 2008.08.24. 08:40:33

Itt egy dologról van szó: ki kell nevelni a jövõ MSZP szavazóit. Azt pedig pontosan így kell csinálni: már gyerekkorban kiölni az érdeklõdést minden iránt.

Sandokan 2008.08.24. 08:52:24

Hát, nem tudom ... tapasztalataim szerint a magyar közoktatás igenis elitista. Ha vki jó helyre születik (földrajzilag is, pl. a Gellért-hegyre), az óvodától kezdve sokkal jobb körülmények között fejlődhet. A középiskolákról akkor ne is beszéljünk.

Szóval attól, h megpróbálják felzárkóztatni az elmaradott régiókat/gyerekeket még nem fog eltűnni a jelenleg is elég erős elitképzés. Ne áltassuk magunkat. Ugyanúgy bekerül a doktor gyereke a helyi legerősebb gimnáziumba, és ugyanúgy nem (vagy nem feltétlenül) a lovász gyerek. Így megy ez.

Az elv számomra egyébként szimpatikus, csak ez megint egy olyan dolog, amit vki hallott vhol, és megpróbálja alkalmazni - gondolkodás nélkül. Mert persze, hogy integrálni kell a gyerekeket, annak se biztos, h jó az üzenete, ha szétszedjük 'okosakra', meg 'hülyékre' őket. Csakhogy senki nem gondolt bele sztem, hogy azért ez nem 'politikai kérdés' csak! Felkészültek erre a tanárok? Bele van ez kalkulálva a könyvekbe, oktatási segédanyagokba? Van megfelelő módszertani háttér, továbbképzés, óraszámcsökkentés stb., hogy ezt meg lehessen csinálni.

Ez olya, mint a differenciálás az órán. Mindenki a saját tempójában haladjon, és a tanár erre készüljön fel - azaz ne 1, hanem kb. 6féleképpen készüljön az órára. Nagyon jó az elv itt is, csak egyáltalán nem reális. Ez itt a baj!

dr. Erika Zangolna 2008.08.24. 08:54:46

"És igen, lesznek "legjobb" sulik. Kizártnak tartom, hogy pl. a Fazekas a kerületbeli (VIII.) srácokkal legyen majd feltöltve."

az integrációnak intézményi profilhoz kell illeszkednie itt is. tehát, ha a nevezett intézményben a tehetséges (többletképességgel bíró) gyerekek oktatásához értenek a legjobban, akkor nem általánosságban a nyóckerit, vagy a romát, hanem az intézményi profilnak megfelelő és a hátrányos helyzetű halmazok közös részét kell megfogniuk.

tehát: ha felvehetnek tehtséges gyereket x helyre, akkor addig, aíg hátrányos helyzetű tehetséges! is jelentkezik, őket kell felvenni. ez nem kuriozitás, a legtöbb elitképzőben évek óta így van, most ha jól tudom, még címre is pályázhatnak az elitiskolák, pont a szakmai profiljuk megtartása, és az integráció és a tehetséggondozás együttes célhalmazának beiskolázására.

Zsiros László Róbert · http://www.szertar.com 2008.08.24. 09:01:02

Erika Zangolna: lehet, hogy meg leszek kövezve, de ennek örülök.

Andreas82: egyetértek azzal, amiket írsz. (megint meg leszek kövezve) =)))

Tobias: "szerintem az átlag felett teljesítők aránya MINDEN országban 50%"
Ne kötözködj, jóvan? Táncsak nem elitsuliba jártál? =))))) [amúgy valszeg arról van szó, hogy a kiemelkedő kategóriában kevesebben vannak tőlünk, mint más országokból]

Nzoltan 2008.08.24. 09:07:57

Ha a gyerek nem autista, szellemi fogyatékos, stb... és papírja van róla, akkor a családtámogatást a teljesítményével arányosan kellene osztani. Ha bukik, akkor csak a töredékét kapja a szülő. Ugyanis a szülő felelőssége a gyerek nevelése elsősorban, nem az iskoláé. Neki kell számonkérni és igen, érdekeltté kell tenni abban, hogy odafigyeljen a csemetéjére. Ha másképp nem megy, hát anyagilag. Ne gondolja már azt senki, hogy a szegénység meggátolja a gyerek anulását. Én is szegény családban nőttem fel, mégis kijártam pár iskolát, nincs szégyenkezni valóm.
Azt meg végképp nem értem, hogy a hülyegyerekeket miért nem lehet a tanorákon túl plussz órákban fejleszteni tovább. Mindezt úgy, hogy ne kelljen a jobb képességűeknek végignéznie matematika helyett.
Régen volt ilyen és nem volt ennyi hülyegyerek az iskolában.

Nzoltan 2008.08.24. 09:12:31

"Hát, nem tudom ... tapasztalataim szerint a magyar közoktatás igenis elitista. Ha vki jó helyre születik (földrajzilag is, pl. a Gellért-hegyre), az óvodától kezdve sokkal jobb körülmények között fejlődhet. A középiskolákról akkor ne is beszéljünk. "

Csak halkan kérdem, a világ melyik részén van másképp?

dr. Erika Zangolna 2008.08.24. 09:13:47

Nzoltan: a szegénység önmagában nem kulturális háttér. veled nyilván beszélgettek a családtagjaid, méghozzá egy barlangi trollénál elaboráltabb nyelvi kódot használva. a tudás, a teljesítmény is lehetett érték, meg az is, hogy a világ érdekes, és izgalmas dolog megismerni. gondolom olvasó embert is láttál otthon eleget. ezek nem pénzfüggő, hanem kultúrafüggő dolgok.

füligjimmy 2008.08.24. 09:34:36

Nem olvasom végig a kommenteket, lehet, hogy már leírták előttem. A tanári állomány kritikán aluli állapotban van. Néhány év múlva nem lesznek egyetemet, (mostmár MSC) végzett természettudományos tanárok. (egyik szakom nekem is végzett tanár, de valami fizetősebb állás után kellett néznem.) Ezt felismerték, ami meglepő, és tesznek úgymond egy megelőző csapást. A tehetségképzés eddig se volt meg, kivéve néhány kiváltságos gimnázuimot, de ott is inkább a lehetőségek voltak adottak, a szakmai tudás, vagy az elkötelezettség már nem annyira. Az alsó tagozatos képés annyira rossz, hogy egy 10-12 évesnek még mindig gondot okoz az értő olvasás. A kompetencia alapú oktatás pedig nem váltja meg a világot, csak a fealdatok típusa más, kicsit átalakították a tananyagot, de ugyanazok a tanárok oktatják ezt s, akik 20-30 éven keresztül ugyanabból készítették fel a diákokat. Ano, mikor bevezették a szabad iskolaválasztást, úttörőnek számítottunk. Ma már erre fogják a vidéki kis iskolák elsorvadását. Pedig csak körbe kéne nézni, kik, és milyen módszerekkel tanítanak ilyen helyeken, mielőtt a kormáényt szidjuk. Mindig azt mondom, csak azért kapják meg a magukét, ami jogos. Abban hibáztak, hogy nem bővítik a pályázható forrásokat, de a tanároknak is alsó hangon legalább 20%-os béremelést kéne adni, hogy újra vonzó legyen a pálya.

nkhir 2008.08.24. 09:52:46

Rengeteg komment van, csak egy részét olvastam el, de azt hiszem egyetértés van abban, hogy kellene tehetséggondozás és ez eléggé elsikkad, nem most, elég régóta.
Többször reklamáltam én is, hogy ne kelljen háttérbe vonulnia a gyengék miatt az ötösöknek. Nálunk (bp.-i neves gimnázium) vannak tiszta ötös tanulók. Több kollégám azt várja tőlük, hogy csendben üljenek meg az órán és a kiemelkedő képességeikkel, szorgalmukkal ne hozzák nehéz helyzetbe az osztályt! Rémisztő, hogy amikor majd belépek a terembe, akkor azt látom, hogy az ötösök hátra vannak ültetve (kollégáim megteszik) és csendben figyelnek, mintha büntetésben lennének. Az egyik megjegyezte egy osztálytársával folytatott beszélgetésben (mentegetőzve): "Nem tehetek arról, hogy jó tanuló vagyok!"
Korábban csak valami iskolaparódiában tudtam volna ilyet elképzelni!!!!!!

Felvetettem, hogy tenni kellene valamit azzal a pár kincsnek számító tanulóval, aki hozzánk jár. Mondanom sem kell, hogy nem lett semmi. Bezzeg a gyengéknek van külön felzárkóztatás, különóra, ami nem baj, de hát mégis egy gimnázium, lehetne szervezni valamit a legjobbaknak is!
(ha kollégáim rám ismernek, bocsánat, de a becsületünkért írom, nem ellenünk!)

Andreas82 · http://tigri.blog.hu/ 2008.08.24. 09:54:38

RbLc: köszi :)
Fülig: nem annyira rossz az alsó tagozatos képzés, tudod mi hiányzik? Az otthoni gyakorlás! Amikor én tanultam olvasni, akkor az órákon kívül, otthon, egész este olvastunk! Pedig az alig 18-20 éve volt...
Szerinted ma hány szülő teszi ezt meg? Nem kell mindent az iskolára kenni, noha megvan az ő sara is.

A kezdő tanári fizetés kb. nettó 80 ezer forint, ha egyszakos vagy, ha kétszakos, akkor kb. 85 ezer ft. Vagyis diplomával a kezedben ennyit keresel...
De nemcsak ez a probléma, hanem az is, hogy 25 év tanítás után is csak nettó 120-140 körül.
Ha ezen 20%-kal emelsz, még mindig nem éred el a nettó 100-at a kezdőknél, és 140-160 körül lesz a soksok éve dolgozó tanárok fizetése. Nem lesz sokkal vonzóbb.
Egyvalamit még: a tanárok, így vagy úgy, de a legfontosabb feladatot látják el (az orvosokkal együtt) a társadalomban. Ehhez képest a két legrosszabbul fizetett csoportról beszélünk. A tanárokat meg külön még le is nézik, semmibe se veszik (sok szülő is!). Végülis csak a társadalom jövőjének alakításában játszanak kulcsszerepet. Csak így tovább...

kritikus 2008.08.24. 09:59:18

Olvasom a hsz-okat, és azt látom, a többségnek fingja sincs arról, amiről ír. Senki nem tudja, hogyan szerepeltek a 10 évesek nemzetközi mérésen (PIRLS, és nagyon jól), és hogyan a 15 évesek a PISA-n (gyengén), úgy, ha mindkét felmérésben lévő országokhoz viszonyítjuk magunkat. És akkor jön a kérdés, hogy 5 év alatt mi történik, amikor a jó szövegértéssel bíró gyerekből gyenge olvasó lesz.
A világban kb. minden országban hosszabb a felkészítés időszaka, általában 5 év, éppen azért, hogy az alapok jobban rögzüljenek. Taníthatod a tananyagot annak, aki nem érti a tankönyv szövegét. Aki a gyomornedvre azt olvassa, gyomormedve. A többség azzal sincs tisztában, hogy a szakiskolák ma már leginkább elfekvőként funkcionálnak, az ott tanulók képességei úgy a 6. osztályosokéval vetekszenek.
Írtak ide magyartanárok, akik szerint csak pénzkidobások a mérések, de azért megkérdezem, tudja, hogyan szerepeltek a gyerekei? Megnézte az eredményeket? És objektív eredményt igyekezett elérni, vagy hazaküldte a gyengéket, ne rontsák az átlagot. És miután megnézte az eredményt, kielemezte, milyen feladatok mentek, nem mentek? Elgondolkodott azon, hogy miért, és mit tegyen? Vagy csak ráfogjuk, hogy ez pénzkidobás, azzal részünkről elintézve?
Egyetértek Andreas82-vel, kell a felzárkóztatás, mert anélkül nagyon éles és áthághatatlan szakadék keletkezne a ts-ban, amit később még nehezebb lesz leküzdeni. De kell a tehetséggondozás is. És mindkettő leginkább a tanárok felelőssége, akik, ha nem akarják, elmismásolják az egészet, mindegy, le van-e írva, vagy sem. Lehet szidni az oktatáspolitikát, de akkor tessék javasolni, hogyan lehet javítani a szerény eredményeken.

csongor 2008.08.24. 10:11:31

Nyíregyházán bezártak egy működő iskolát. A romatelep mellett volt, így hát nyilván tele körzetes romagyerekekkel. Bezárták, mert szegregál.
A gyerekeket pedig "szétosztották" a város egyéb iskoláiban. Nagyrészük oda már nem jár el, aki meg igen, az állandó konfliktusforrás. Ez lenne a cél?

A felmérésekre egyébként tojok, nem gondolom, hogy a gyerekem nem fog annyit teljesíteni, ha gyengébb társai vannak. (Amúgy is undorodom a versenyistállóktól és azt gondolom, hogy nem nevel egészséges lelkeket.) De hogy kötelezővé tegyék azt én is kikérem magamnak.
És nem csak szülő, hanem tanár is vagyok...

füligjimmy 2008.08.24. 10:18:46

Andreas82: a 20% béremelés is óriási többletkiadás. Persze, kb. 50% kellene, valamint, hogy szakkörök, napközis oktatás (ami szinte teljesen megszűnt) vállalását külön javadalmazzák, valamint kisebb létszámú osztályok indításáz finanszírozzák. A társadalom hozzáállásán felülről nem lehet változtatni.

sourcerror 2008.08.24. 10:27:33

"Az alsó tagozatos képés annyira rossz, hogy egy 10-12 évesnek még mindig gondot okoz az értő olvasás. "

Pont erről van szó, hogy ne általánosítsunk, és ne nézzünk minden gyereket egyformán hülyének.

sourcerror 2008.08.24. 10:41:16

"Írtak ide magyartanárok, akik szerint csak pénzkidobások a mérések, de azért megkérdezem, tudja, hogyan szerepeltek a gyerekei? Megnézte az eredményeket? És objektív eredményt igyekezett elérni, vagy hazaküldte a gyengéket, ne rontsák az átlagot. És miután megnézte az eredményt, kielemezte, milyen feladatok mentek, nem mentek? Elgondolkodott azon, hogy miért, és mit tegyen? Vagy csak ráfogjuk, hogy ez pénzkidobás, azzal részünkről elintézve?"

Nálunk középiskolában az igazgatóhelyettes a PISA felméréssel kapcsolatban arra panaszkodott, hogy nem férhettek hozzá a feladatsorhoz utólag sem. (kb. 5 éve történt) Hogyan kellene akkor a tanulságot levonniuk?

füligjimmy 2008.08.24. 11:02:47

sourcerror: azt írod, ne általánosítsunk. Teljes mértékben igazad van, az oktatásnak az a lényege, hogy individumok a szereplői, egyik gyerek se egyforma. Most jöna nagybetűs De, egy 15 fős vidéki általános iskola osztályában az értő olvasás képességének hiánya érint kb. 10-12-őt. A tanár mit csinálhat: differenciál(hat) az órán, ezen kívűl semmit. A megoldás az iskolák összevonása lenne, de ettől mindenki berzenkedik, érthető indokból

sasika61 · sasika61mondja.blog.hu 2008.08.24. 11:23:29

Kritikus,
mérésügyben egyetértek előttem szóló kollégámmal, ezeket nagyrészt fölösleges pénzkidobásnak tartom. A feladatlapok egyáltalán nem illeszkednek a tananyaghoz, gyakran annyira kétértelműek, hogy a szándékosságot sem tudnám kizárni, a gyerekeknek semmilyen érdekük nem fűződik ahhoz, hogy akármilyen szinten megoldják ("hassunk oda"), a kiértékelések néha 1,5-2 évet csúsznak, és sorolni lehetne még a problémákat. Az a baj, hogy az oktatásra rátelepedett egy elég nagy számú, a közvetlen tanítással szinte semmilyen kapcsolatban sem álló réteg:szakértők, mérésügyi biztosok, minőségügyi ellenőrök stb., akik a maguk megélhetését kívánják leginkább igazolni, mert persze pénzt nem annyit kapnak, mint a tényleges pedagógusok.

sourcerror 2008.08.24. 11:50:06

"Az a baj, hogy az oktatásra rátelepedett egy elég nagy számú, a közvetlen tanítással szinte semmilyen kapcsolatban sem álló réteg:szakértők, mérésügyi biztosok, minőségügyi ellenőrök stb., akik a maguk megélhetését kívánják leginkább igazolni, mert persze pénzt nem annyit kapnak, mint a tényleges pedagógusok."

Ezzel sajnos nagyon egyet kell értenem.

A másik dolog: a szövegértés teszteket leginkább nyelvvizsgára készüléskor töltögettem, és rendelkezésre állt a javítókulcs is. Viszonylag jó eredményt értem el a vizsgán (középfok angolból és németből is 19/20 pont), viszont ehhez az is kellett, hogy megtanuljak "rigóutcaiul" gondolkozni. (Gyakran nem a kérdésre kell válaszolni, hanem arra, amit kérdezni szerettek volna. Illetve azt is meg kellett tanulni, hol, mennyire részletes választ várnak.) A szövegértés sajnos nem egy objektívan mérhető dolog.

kirbor 2008.08.24. 11:51:38

Kritikus!
Igen, ismerem az eredményeket, mivel a többségüket - a beküldötteken túl - én javítottam, ingyen!!! Egy mérőlap kb. 35 oldalas (szöveggel együtt), ezt szorozd meg 75 gyerekkel, nekem ennyi tanítványomat érintette a mérés. Senkit nem küldtünk haza, a tanulságokat már sokszor levontam. Rengeteg ötletem van, mit lehetne tenni, teszem is, bár anyagilag nehezen bírom (saját pénzen vásárolok oktatási eszközöket: szakkönyvek, karton, színes filc, mágnes és sorolhatnám a végtelenségig). A véleményemre egyébként senki nem kíváncsi, minket, gyakorló tanárokat nem szoktak megkérdezni a lényegről. Gyökeresen meg kellene változtatni a tananyagot, csak egy példa: felsőben többségben vannak a verses műfajok az irodalomban, amelyeken keresztül ma nehezebb megfogni a diákokat, és fogalmazni sem a verses szöveg tanít elsősorban. Nyelvtanból pedig még mindig sok nyelvészeti ismeretet tanítunk a gyakorlati nyelvoktatás helyett. Teljesen más szemléletű könyvekre lenne szükség, de az alternatív könyvekre manapság nincs támogatás, a kis kiadók meghalnak. Nem sírni akarok, csak tényeket közlök.

sourcerror 2008.08.24. 12:15:36

"egy 15 fős vidéki általános iskola osztályában az értő olvasás képességének hiánya érint kb. 10-12-őt. A tanár mit csinálhat: differenciál(hat) az órán, ezen kívül semmit."

Úgy érted, "tehetséges" 3-5 gyerek miatt differenciálni? Nem sok értelmét látnám. Ők inkább utazzanak egy kicsit, és jobb iskolát kapnak.

Egyébként meg falusit akartál írni, gondolom. Pl. Szegedet is vidéki városként szokták emlegetni.


Szerintem a legnagyobb baj az, hogy az oktatásra szánt összeg túl nagy részét kell a minisztériumi vízfej fenntartására fordítani.

Valami olyan megoldás kellene, ami versenyt teremt - gondolom a "verseny" szó hallatán már sokaknak a hideg futkos hátán, mert a mostani kormányzat kissé elinflálta ezt a szót. Valami olyasmire gondolok, hogy a diákok képességeit beiskolázáskor megmérni (mondjuk olyan tesztekkel, amelyet Erika Zangolna is említett), és az ehhez képesti fejlődést mérnénk. Így nem kerülne hátrányba az a tanár sem, aki a kevésbé tehetséges csoportot kapja. Bizonyos időközönként (1-2 évenként) pedig egységesített feladatsorokkal méricskélnénk őket. (Amelyek, mint említettem a humán tárgyak esetén nem túl megbízhatóak, de jobbak a semminél.)

Örülnék egyébként, ha kialakulna itt valamiféle ötletelés, és a jó ötletek mentén akár valamiféle összefogás is. (Ezt a szót is hogy elinfláltuk!)

sasika61 · sasika61mondja.blog.hu 2008.08.24. 12:22:19

Sourcerror,
az ötlet jó, mármint ami a relatív fejlődés mérését illeti. Én gyakorló középiskolai tanárként a 10. évfolyamon lévő tanítványaim feladatlapjait ismerem meg, a megoldásaikat (mármint a gyerekekét) 12. év elején (a mostani tanév kivétel volt, ezt már 11. év végén megismerhettem.) De semmit nem tudok arról, hogy ezek a gyerekek mit produkáltak 8.-ban, mert ez sértené a személyiségi jogaikat többek közt (ezt mondják). ezenkívül ha tudnám is, mit érne az ismeretem, ha azt is tudom, hogy a 8. évi mérés időpontja május végén volt, amikor már mindenkit felvettek valahová, nagyon tanév végi a hangulat: mennyire lehet reálisnak tekinteni ezeket az eredményeket?

jkhjuklihj 2008.08.24. 12:27:05

Nem értem, mit kell méricskélni. Egy tanár 1-2 hét után simán megmondja, ki hót hülye, kinek van esze az osztályból. Meg később azt is, hogy képes-e előrelépni.

jkhjuklihj 2008.08.24. 12:29:24

"Úgy érted, "tehetséges" 3-5 gyerek miatt differenciálni? Nem sok értelmét látnám. Ők inkább utazzanak egy kicsit, és jobb iskolát kapnak."
Nesze neked, tehetséggondozás.

kritikus 2008.08.24. 12:33:14

Ezért van idéntől a tanulói azonosító, hogy lehessen követni. Az eredményekre mg várni kell, mert országosan nem 75 gyerek írja meg a tesztet, csak a javítás 2 hónap. És ha nem férsz hozzá a pisa feladatsorhoz, ott a hazai mérés pl.
A gyerekeknek semmilyen méréshez nem fűződik érdekük, mégis valamelyik rendesen megcsinálja, valamelyik meg nem. Nehéz motiválni, de azért nem lehetetlen.
Kirborral meg egyetértek, hogy akik tennének vmit, azokat viszont támogassák.

sourcerror 2008.08.24. 13:05:44

""Úgy érted, "tehetséges" 3-5 gyerek miatt differenciálni? Nem sok értelmét látnám. Ők inkább utazzanak egy kicsit, és jobb iskolát kapnak."
Nesze neked, tehetséggondozás. "

Ha jól értem, a differenciált oktatás azt jelentené, hogy egy tanórán különböző feladatot kap a két csoport. Ezt időnként el lehet játszani (főleg akkor, ha a különbségek az osztályon belül nem túl nagyok), de oktatási rendszert nem építenék rá. A diákokra feleannyi tanári figyelem jut, a tanárra kétszer akkora teher.

sziligan 2008.08.24. 13:59:06

sasika61

Városodban van olyan iskola, amelyik külön PISA-jellegű feladatlfüzetet készíttet, hogy tanulóit felkészítse a a valódi felmérésre. Gondolom, mindezt azért, mert nem tartja lényegesnek a felméréseket.

sasika61 · sasika61mondja.blog.hu 2008.08.24. 15:33:00

sziligan,
és ezzel mit akarsz mondani?
Mennyibe kerül egy ilyen feladatlap elkészíttetése?Gondolom, nem szívességből teszik, hanem kemény pénzekért, egy állami gimnáziumban aligha van erre keret (meg értelme sincs, nem a PISA-mrésekre készítünk fel, hanem a felvételire).

sziligan 2008.08.24. 17:28:58

sasika61

A kettes gyakorló alapítványi iskola?

Végül is nem ez a lényeg. Szerintem nagyon fontos a felzárkóztatás, ill. hogy ne legyenek kieső rétegek a normális oktatásból. Aki nem tud írni, olvasni, számolni (és ma már ez is édes kevés), nem tud seholsem dolgozni felnőtt korában. Amennyiben az álam hagyja, hogy tömegek kerüljenek ki teljesen képzetlenül az iskolából, rosszul végzi a dolgát.

Arról, hogy kell-e változnia a tananyagnak, követelményeknek, lehet vita. Azért azon mindenki elgondolkodhat, hogy Pósalaki bácsi reskontójának megértéséhez kell némi előjáték.

sasika61 · sasika61mondja.blog.hu 2008.08.24. 18:03:07

A kettes nem állami iskola, hanem a főiskola gyakorló iskolája, egészen más lehetőségekkel. De igazad van, nem ez a lényeg, s hogy mi, abban egytértünk. Az államnak ezt a feladatát nem is kritizáltam, sőt.

tomcsi71 · http://tomcsi71 2008.08.24. 18:41:00

mérik a gyerek fejlődését... úgy hívják, hogy "hozzáadott érték"... a gimi, ahol tanítok az elmúlt 10 évben mindig a 10 legjobb között volt ebben a mutatóban, de ettől még egyikünk fizetése sem lett több egy fillérrel sem... ugyanakkor van egy olyan érzésem, hogy a fazekasban dolgozó kollégák nem a közalkalmazotti bértábla szerinti fizetést kapják... óraszámokról nem is beszélve...
az integrált oktatással nem volna semmi bajom... elhiszem, hogy a finneknél remekül működik... de azt is tudom, hogy náluk 17-es az átlagos csoportlétszám és az integrált csoportokban 2 pedagógus dolgozik 1 órán (vagyis koponyánként 8,5)... nálunk vannak 40 fős osztályok (történelem, magyar, földrajz, biológia, kémia, fizika osztatlan csoportban!!!)... na ebben az esetben az integráció a halál... elég 3-4 nem együttműködő, szarrágó diák és az egész osztály kezelhetetlenné válik... úgyhogy, amíg az oktatás finanszírozása a jelenlegi alapokon (gazdaságos legyen... kevés emberrel... magas óraszámmal... nagy létszámú csoportokkal) nyugszik és nem azon az elven, hogy mindent tegyünk meg minden gyerek érdekében, addig igenis a szegregált oktatás híve vagyok...

sasika61 · sasika61mondja.blog.hu 2008.08.24. 18:45:22

Tomcsi71,
ezek szerint kollégák vagyunk. Nemcsak ezért értek veled egyet. Volt kollégám, aki 10 éve az USá-ban tanít, ugyanezt mondja: olyan ott nincs, hogy egy tanár viseli mindenféle gyerek gondját, s amellett még tanít is. Az egészen problémás gyerekekre külön tanár figyel, aki csak vele foglalkozik. Ez, ahogyan nálunk elképzelik, egyszerűen nem működik, s a jobbakat veti vissza.
süti beállítások módosítása