Hallgatom reggel a Kossuthon Mohácsi Viktória nyilatkozatát a nagycsécsi gyilkosságok ügyében http://www.mr1-kossuth.hu/, hallgatok, s egyre elkeseredettebb leszek. Még az is megfordul bennem: van-e joga nyilatkozni? Van, természetesen. Az ügy súlya, romaként való érintettsége szinte kötelességévé is teszi ezt. Mégis szomorú vagyok, mert az foglalkoztat: van-e erkölcsi alapja nyilatkozatának?
Azon kívül, hogy a brutális támadás megtörtént, semmit nem tudunk egyelőre az indítékokról. Csak találgatások vannak, gyanúsítgatások. Nem a bárkinek való megfelelési szándék mondatja velem: mélyen elítélem a történeteket, s ha kiderül, hogy tényleg pusztán az áldozatok cigány származása miatt történt mindez, a legpéldásabb büntetést követelem, bárki is legyen az illető. Egy kettős gyilkosság persze egyébként is súlyos büntetést vonhat maga után, így talán ez a mondat nem is elég. A többségi társadalom tagjaként elhatárolódom mindenkitől, aki bármilyen társadalmi konfliktust így akar elintézni.
Arra kérek azonban mindenkit, nézzünk magunkba: nem volt ez várható? (Most tegyük fel, hogy tényleg rasszista szándék volt a gyilkosságok mögött.) Elég, ha - mint Mohácsi Viktória teszi – részletesen, szám szerint nyilvántartja a cigányokat ért hasonló támadásokat? Nem kellene mélyebbre és máshová is nyúlnia? Elég felelőssé tenni a Gárda-járásokat, a növekvő cigányellenességet, s teljességében mellőzni az ezeket kiváltó okokat?
Nem akarok odáig eljutni, hogy azt mondjam: végső soron ezért is a cigányok a hibásak, távol álljon tőlem. Egy teljesen félrekezelt betegségtünetet nem lehet megoldani azzal, ha egy másik bajt szabadítunk a szervezetre. Ráadásul ezzel a gyógymóddal az eredeti bajunk is megkettőződik. De az sem megoldás, hogy csak a helytelen gyógymóddal foglalkozunk, miközben az alapbetegségünk továbbra is pusztít.
Mohácsi Viktória nyilatkozatából úgy tűnik: semmit sem akar tanulni. A lelke rajta. Megítélésem szerint tevékenysége inkább árt a cigányságnak, mint használ. Azok sem használnak a cigány-magyar együttélésnek, akik most farkast kiáltanak, de mélyen hallgattak és hallgatnak a többségi társadalom elszenvedte sérelmekről. Pedig a kettőt együtt kell, kellene kezelni.
Különben még mélyebbre zuhanunk mindannyian, cigányok és magyarok. A legszomorúbb pedig az, hogy az áldozatok az „ártatlanok” lesznek, mint most vagy Olaszliszkán.
Mindez akkor is igaz, ha az derül ki, hogy nem rasszista indíték állt a támadások mögött. Ha semmi nem változik, csak idő kérdése, mikor lesznek újabb áldozatok. Azután lehet egymásra mutogatni, cigányozni, „gárdázni”, mindent lehet, kivéve egyet : a halottakat feltámasztani. Ez kell?
Az utolsó 100 komment: