Jó gyomor kell ahhoz, hogy miközben kormánypolitikusaink a megszorítások elkerülhetetlenségét hirdetik, a takarékosságot, mértékletességet kérik számon a lakosságtól, ők maguk a legkevésbé sem járnak elöl a jó példával. Nekem és velem együtt százezreknek pedig hallatlan önfegyelem kell, hogy mindezek ellenére „áldozatokat” hozzunk, lemondjunk a béremelésről, elfogadjuk a reálbércsökkenést stb.: nekünk ezek a nyalánkságok jutnak.
Nem így másoknak.
Pénteken november 7-e volt. Nyilván véletlen, de Magda Sándor, a nagy befolyású politikus, intézményvezető kétszáz meghívottat, köztük minisztereket és országosan ismert politikusokat látott vendégül a gyöngyösi főiskolán este középkori vacsorán. „A közel kétszáz meghívott között ott ült Tóth Károly, a kutatás-fejlesztésért felelős miniszter, Szabó Pál volt közlekedési miniszter, Mandur László, az Országgyűlés alelnöke, vagy például Juhász Gábor szocialista államtitkár is.” (http://www.heol.hu/cikk/188767). Amint látjuk, bár nem az első vonalból kerültek ki a meghívottak, de azért nem is senkik, illetve némelyek azok, de nem úgy értem… A heol.hu szemérmesen elhallgatja, hogy ezek a nagy emberek melyik párthoz tartoznak, és micsoda véletlen, hát nem a MSZP-hez?
Nézzük, mivel ünnepeltek a meghívott potentátok, milyen szolid, takarékos étket tálaltak fel számukra most, hogy nyilván Gyöngyösre is begyűrűzött a válság (vagy oda még nem?) Kövessük a heol.hu cikkét. „ Íme, a régi könyvtárakból gyűjtött, autentikus Mátyás-korabeli menü: ökörszáj falatok senyvesztett lilahagymával fekete rozskenyéren, majd fekete tengeri tokhal zöldfűszermártásban, mátrai vargányából savanyított saláta, s végül „az est glóriája”: fahéjas-lencsés, reszelt birsalmával és káposztaapróval töltött, kemencében sült libacomb, szarvasgombás tojáskocsonyával, mézeskalács mártással, szezámmag felfújttal . XIII. századi fogások XXI. századi köntösben, vélte dr. Buday Péter mesterszakács, aki az étkekért felelt.” Akinek parizerhez szokott szeme nem tudja elképzelni ezeket az étkeket, némi ízelítőt láthat belőlük itt: http://www.heol.hu/html/kepgaleria_html/24000/24017_frame.html, továbbá megtekintheti az est jeleneteit is, ha nem lenne fantáziája elképzelni, hogyan mulatnak a vidéki földesurak, akarom mondani nagyra hívatott képviselők.
Természetesen Magda Sándor a saját költségén azt hív meg vacsorára, akit akar: annyi helyről van jövedelme, hogy gond nélkül vendégül tud látni kétszáz embert is. A hivatkozott cikk azonban határozottan azt állítja, hogy a kedves vendégek a főiskola vendégei voltak, nem Magda Sándoré. Ez viszont már kelt némi rossz szájízt bennem.
Ráadásul kétségbe is estem, hogy hányadik századi étkeket is gyűjtöttek össze a régi könyvtárakból kedves politikusainknak (a cikk nem receptekről szól, hanem menüről)? Károly Róbert, a névadó a 14. században volt királyunk. A tudósítás Mátyásra hivatkozott, aki viszont a 15. században élt. A szakács 13. századi fogásokat emlegetett. Ha a hozzánk legközelebb álló lehetőséget, a 15. századot nézzük, akkor is legalább 500 éves menüt ettek.
Nem volt romlott? És ami a legfontosabb: nem fosnak?
UPDATE:
A szövegben elkövettem egy hibát.Kritikátlanul átvettem a heol. hu névhasználatát: Tóth Károly természetesen Molnár Károly. Elnézést.