Utólag mi mind nagyon okosak vagyunk. Miután megtörténik a baj, nagyjából mindenki látja, mit kellett volna tennie, vagy mit nem lett volna szabad megtenni: ebben valóságos Epimétheuszok vagyunk: „későn gondolkodók”.
Nincs olyan tél, hogy ne fagynának meg tucat számra honfitársaink, de szerencsére az utóbbi években az a tartós, nagy hideg, ami itt dühöng már hetek óta, nem volt jellemző. Most azonban itt van, s nem tűnik úgy, hogy hamar távozna. Halunk is sorra, rendre: naponta többen is. (A többes számmal arra utalok, hogy akik megfagytak, közülünk valók voltak: magyarok, emberek.)
„Újabb áldozatai vannak a hidegnek: egy budapesti hajléktalan férfi a Lehel téren, egy tiszaszigeti asszony pedig a saját házában fagyott meg”- http://www.mr1-kossuth.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=65194&Itemid=100.
Ez a legfrissebb „termés”. Különösen groteszk az utóbbi eset: szerencsétlen asszonynak az önkormányzat nemrég adott ötmázsányi tűzifát, csak éppen azt nem vették észre, hogy az illetőnek nem volt kályhája. (Nem nagyon értem persze, hogy ezt miért nem jelezte: szégyellte, nem akart még ezt is kérni?)
Édes istenem, hol élünk? A polgármester a kormányra mutogat, a kormány az önkormányzatokra, az ombudsman mindenkire, s végre ma megkezdődött egy jogalkotási folyamat az ilyen esetek lehetséges megelőzésére - http://www.mno.hu/portal/608373. Ez talán megelőzheti, hogy legközelebb kevesebb fagyhalál legyen, de az elhunytakon már nem segít.
Én azt hiszem, mindez elsősorban a mi felelősségünk. Nem a kormányzaté, nem a hivataloké: a miénk. Nem lehet ugyanis minden problémára külön intézményrendszert felállítani, vagy a meglévőket újabb és újabb feladatokkal terhelni. Persze, szükség van szervezett hajléktalan-ellátásra s a veszélyeztetettek nyilvántartásnak egyéb intézményes formáira, ezek azonban soha nem fognak 100%-os hatékonysággal működni, ha mi, a bajba kerültekkel élők, nem figyelünk. Ha behunyjuk a szemünket, mondván: nem az én dolgom. Pedig az: a miénk.
Megéljük-e valaha, hogy Prométheusszá váljunk, legalább a név szószerinti jelentésében: előrelátókká?