Mióta a miniszterelnök kiásta a „Kisebb parlamentet!” feliratú gumicsontját, a többi párt is sorra veszi elő saját rágcsálnivalóját. Ezekben egy közös elem van: mindenki híve a létszámcsökkentésnek, a gyakorlati megvalósításban azonban olyan lényeges eltérések vannak, hogy valószínűleg csak egy kétharmaddal rendelkező politikai erő tudja majd keresztülvinni elképzelését, feltéve, hogy vannak ilyen szándékai.
Az „természetes”, hogy mindegyik párt olyan módosítást képzel el, amely többé-kevésbé éppen neki jó. Egyik sem olyan szemérmetlen viszont, mint az MDF frissen napvilágra került ötlete, Boross Péter tolmácsolásában. Különösen két dolog ragadja meg az ember fantáziáját:
1) El kell törölni az öt százalékos parlamenti küszöböt. „- Miért ne kapjon minden szavazó komoly sanszot arra, hogy nem tűnik el a szavazata?”- indokolt a volt miniszterelnök.
2) Az MDF a visszaélések elkerülésének megakadályozására eltörölné az ajánlószelvényeket, vagy legalábbis megfontolandónak tartaná, hogy azoknak a pártoknak, amelyek már legalább két ciklust töltöttek a parlamentben, ne is kelljen kopogtatócédulákat gyűjteniük.
Mit lehet erre mondani (azon felül, hogy ezekből sem lesz semmi)? Nagyjából azt, hogy a javaslat annyira pofátlan és szemérmetlen, hogy inkább Dávid Ibolyához illő, nem egy olyan kimért, komoly úriemberhez, mint amilyennek Boross Péter szeretné láttatni magát.
Persze az elképzelés akaratlanul is önleleplező. Megmutatja ugyanis, hogy mitől félnek az MDF vezetői: attól, hogy nem lépik át az öt százalékos küszöböt, és hogy még a kellő számú ajánlócédulát sem sikerül összegyűjteniük. Mindkettőre van esély, sőt, az utóbbi nélkül eleve reménytelen a helyzetük az öt százalékra. (A ferencvárosi időközi választás lényeges figyelmeztetés lehetett számukra.)
Azt látjuk tehát, hogy a választási javaslataik valójában nem szólnak másról, minthogy mindenképpen szeretnék garantálni további parlamenti jelenlétüket: a küszöb eltörlése ebben segítene, továbbá ezáltal könnyebben fel lehetne szeletelni a nagy jobboldali pártot, a Fideszt (hogy a javaslat milyen hatással lenne a kormányozhatóságra, az Boross urat nem érdekli).
Az ajánlócédulák valóban visszaélésekre vezethetnek. De miért kelljen kivételezni a két cikluson keresztül parlamentben szereplő pártokkal? Mert már bizonyítottak? Azt, bizonyítottak… Nem volt köszönet benne.
Boross úr ennyi erővel alkotmánymódosítást is javasolhatott volna, nyíltan, egyenesen, ahogy egy kemény férfiemberhez illik: mindenképpen parlamentben marad egy frakciónyi képviselővel – szavazattól függetlenül – az a párt, amelynek rövidített neve 2008-ban „M”-mel kezdődött és „F”-fel végződött. Ha ezt így hozta volna nyilvánosságra, még becsülni is tudnám.
