Nagyon úgy tűnik, hogy a hétfői kettős gyilkosság óta Tatárszentgyörgy cigány lakosai éppúgy, mint az országos sajtó tömegpszichózis hatása alatt áll.
Mint tudjuk, tegnap újabb tűzeset történt a faluban, amelyről a katasztrófavédelem azóta kiderítette, hogy nem szándékos gyújtogatás volt, hanem vélhetőleg egy elektromos fűtőeszköz okozta a ház kigyulladását. A hétfői hibák után a nyomozó hatóságok, a tűzoltóság aligha kockáztattak volna meg még egy melléfogást, már csak ebből kiindulva is hihetünk tájékoztatásuknak: nem gyújtogatás történt.
De nem tudok szabadulni attól a gyanútól, hogy ez a fejlemény nincs mindenkinek ínyére. Hogy jobban örültek volna egy kis koktélozásnak. Fáj ezt kimondani, de nem tehetek mást.
Azt ugyanis nagyon megértem, hogy a falu cigány lakói tüzet látván azonnal gyújtogatásra gyanakszanak. A hétfői eset óta én sem tennék mást, ha ott élnék és én is cigány lennék. Azt azonban már nem tudom megérteni, miért kell még emellett képzelődni, durvábban: hazudni?
„Raffael Gyula, a Magyarországi Cigányszervezetek Fórumának helyszínen tartózkodó Pest megyei elnöke szerint… Molotov-koktélt dobtak a családi házra. Raffael szerint a tettesek egy szürke terepjáróval elmenekültek. A támadást a virrasztásra érkező rokonok észlelték. Látták, ahogy kigyulladt a ház, majd azt, hogy két ember az erdő felé menekül" - mondta Raffael. „Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat vezetője is a helyszínen tartózkodott a tűz kezdetekor, először ő is megerősítette, hogy a szemtanúk láttak két embert, akik az erdő felé menekültek, és úgy tűnik Molotov-koktél miatt gyulladt ki az épület.”
Egyelőre úgy tűnik: mindebből semmi sem igaz. Senki nem látott semmit, senki nem dobott égő palackokat a házba, senki sem menekült. Képzelődtek? A felfokozott közhangulat vezetett a látomásokhoz? Vagy egyszerűen hazudtak? Egyiket sem tudom kizárni. Az utoljára említett lehetőséget sem. Egyeseknek nagyon is jól jött volna még egy példa, hogy mekkora veszélyben van itt a cigányság! Milyen jól alátámasztotta volna véleményüket a dühöngő rasszizmusról! Most aztán nem tudom eldönteni, örülnek-e vajon az új fejleménynek, illetve annak, hogy nem voltak áldozatok, vagy szívük mélyén jobban meg lettek volna elégedve, ha marad az első verzió, a gyújtogatás.
„Galád vagyok? Galád az élet!”
