Csodálkozol, kedves olvasó, vagy azt hiszed, elment az eszem: mi az hogy egy balliberális kormány antiszemita? Ne lepődj meg, nem tévedtem, s őrültnek sem érzem magam nagyobb mértékben a szokásosnál, mégis ezt állítom. Szerintem ugyanis nemcsak az az antiszemita, aki tüntetetni kíván egyes náci vezetők emlékére, hanem az is, aki olyan intézkedéseket hoz, melyek egyes népek, adott esetben a zsidók iránti ellenszenvet fokozzák.
A kormányban ugyanis nem hülyék ülnek. Na jó, lehetnek kivételek. Vagyis pontosan tudhatták, hogy adott esetben milyen reakciókat fog kiváltani, hogy eredményesnek minősítették a sukorói kaszinótendert. Azok után, hogy eljárások sora van folyamatban az ügyben, hogy az egész bűzlik a törvénytelenségektől, hogy a helyiek egy része tiltakozik stb.
Ja, hogy az eredményesség még nem jelent automatikus szerződéskötést? Hát, ha ilyen előzmények után így döntött a kormány, akkor aligha kell sokat várnunk a szerződéskötésre sem.
Ki a döntés fő kedvezményezettje? Joáv Blum.
Ki fog itt finom különbséget tenni, hogy ugyan Joáv Blum zsidó, de nem kell minden ingatlanpanamáért a zsidókat szidni! Különben is: a bűnnek nincs sem színe, sem nemzetisége. (Főleg, ha nem is történt bűncselekmény az ügyben…) Ilyen disztingválást talán megengedhetnek a rendőri vezetők, magukat úriembernek láttató politikusok, közéleti szerelők, de abban is biztosak lehetünk, hogy a „zemberek” nagy része rövid úton fogja véleményét kifejezni, azzal a szókapcsolattal, amiről Demjén Ferenc annak idején a „Rózsi” becenevet kapta. Ez viszont nem az így véleményt nyilvánítók hibája és felelőssége, hanem a kormányé, amelynek tagjai majd visszamutogatnak: itt kérem náculás van.