Az SZDSZ után újabb liberális alakulat tűnt fel a magyar politika horizontján, az ún. „újkorcsoport”. Mivel frissen alakult közösségről van szó, érthető, hogy alig látszanak, mindössze egy blog: (http://ujkorcsoport.blog.hu/2008/10/) és az olaszliszkai esetről készített gyorsjelentésük bizonyítja létüket:
http://kaderjak.uw.hu/Olaszliszka_gyorsjelentes_fv.pdf. Ez utóbbit olvasva aligha jelent nagy kockázatot megjósolni, hogy ilyen alapállással nemigen fenyegetik majd a parlamenti pártok pozícióit, marginálisabbak maradnak, mint anyaközösségük, az SZDSZ. (Magukat ugyan pártokon kívülálló liberálisként határozzák meg, de a blogjukon ismertetett önjellemzés alig hagy kétséget szellemi rokonságukról).
A gyorsjelentés egy tv-műsor kivételével leszedi a keresztvizet az egész médiáról, az írott sajtóról éppúgy, mint az elektronikusról, személyre szóló bírálatokkal igyekszenek megmutatni, hogy az ügyben megnyilatkozók (újságírók és a politikusok) szinte mindegyike hibás abban, hogy az olaszliszkai eset romaügyként rögzült a köztudatban.
Ez az az álláspontjuk, amiért a „zemberből” előtör az anyázási hajlam, már-már én is kész lennék egy cifra káromkodásra, ha nem kísértenének anyám szavai: „Üsd meg a szád, fiam!”
Így aztán csak halkan, udvariasan kérdéseket tennék fel.
Volt-e ember e kies hazában, aki amikor két évvel ezelőtt először olvasta, hallotta a megdöbbentő esetet, nem merte volna nagy összegben lefogadni, hogy az elkövetők cigányok voltak? Szerintem a társadalom túlnyomó többsége anélkül is bizonyos volt benne, mielőtt ezt a hírekből megerősítették volna. Most akkor vagy arról van szó, hogy a társadalmunk nagy része előítéletes gondolkodású, tehát megvetendő, vagy arról, hogy az effajta brutalitás, az elkövetés jellege mégis jól jellemzően köthető a cigánysághoz? Újkorosok szerint nyilván az előbbi, különben nem osztanák ki az ügyben megszólalókat.
Tegyük fel, hogy az a korrekt álláspont, hogy Olaszliszkán „magyar állampolgárok követtek el magyar állampolgárok sérelmére” bűncselekményt. Akkor vajon miért utalnak cigányvezetők rendszeresen a cigányságot ért sérelmekre úgy, hogy eközben nyomatékosan hangsúlyozzák azok faji jellegét?
Ha nem szabad bemutatni az esetet úgy, mint a cigánybűnözés egy jellemző példáját (már a cigánybűnözés szóért is megvetendő vagyok), akkor miért van az, hogy az Olaszliszka óta előfordult összes hasonló esetben kivétel nélkül mindig cigányok voltak az elkövetők?
Miért bűn, diszkrimináció, előítéletesség az, ha tisztában vagyunk a társadalmunkkal? Ha pl. tudjuk, milyenek a születési arányok a cigány és nem cigány lakosság között? Ha tudjuk, kölcsönösen mit várhatunk el egymástól egy adott helyzetben?
Nem az a nagyobb bűn, ha homokba dugjuk a fejünket, s félrenézünk, ha kényes dolgokról van szó, s megpróbálunk egy olyan kiherélt nyelven fogalmazni, amit az eunuchokon kívül senki nem használ és nem ért?
Végezetül: ki növeli a cigányellenességet: az, aki minden hátsó szándék nélkül néven nevezi a dolgokat, vagy az, aki még egy ilyen megrendítő esetből is az általános cigányellenesség bélyegét ragasztja mindannyiunkra?
Az utolsó 100 komment: