Már korábbi bejegyzésemben utaltam rá, mennyire zsákutcának látom a pénteki tüntetéseket (http://sasika61mondja.blog.hu/2008/04/10/faszistak_es_antifaszistak), nem foglakoznék ismét vele, ha nem jelent volna meg az iwiw-es felületemen ez a körüzenet:
„Tegnap Budapesten az antifasiszták ismét számbeli fölénybe kerültek az UTCÁN (végre ott is). Tegnap Budapesten a Hollán Ernő utcában jó volt magyarnak lenni. Nagyon jó. Folytassuk! Folytatjuk!”
Aki az üzenetet küldte, másfél évtizede a tanítványom volt. Osztályfőnöke, magyar – és történelemtanára voltam négy évig. Nem lenne tisztességes, ha jellemét, egyéniségét bemutatnám, különben is mondhatná bárki: „Dudva lenne a dudvák / Közt az ananász: / Kanász marad, akinek / a nevelője kanász”. Tehát az én hibám is, hogy így gondolkodik.
Ha pedig a mondatait alaposan átgondolom, még igazat is adhatok neki: az antifasiszták valóban számbeli fölénybe kerültek. Merthogy a másik oldalon sem fasiszták voltak.
Az üzenet írójának persze nem ez a véleménye. Nem látja, hogy ugyanannak a meg nem gondolt gondolatnak áldozata ő is, mint az általa ellenségnek véltek. Nyilván úgy véli, akik ellen ő tüntetett, azok mind nácik, hordozható krematóriummal mászkálnak, amelyek egyelőre szolárium-fokozatra vannak beállítva, de Tomcat egy szavára bármikor feljebb tekerhető a skála. A vele szembenállók Buxbaum Ábrahám, Braun Lipót és Schwarz Salamon reinkarnációját fedezik fel minden balliberálisban, s meg van győződve, hogy zsidó sakterek állnak lesben minden utcasarkon Solymosi Eszterekre várva.
Valójában tanítványom és a vele tüntetők éppúgy szélsőségesek, mint a „nemzeti radikálisok”. Mondhatnám, ha nem fájna, hogy ők együtt a mi csőcselékünk. Mert magát „antifasisztának” nevező csőcselék is van. Aki Che Guevara arcképét hordja pólóján, semmivel nem különb szellemileg, mint aki Hitlerét.
A „számbeli fölény” pedig nagyon is relatív. A miniszterelnök korábbi tüntetések során gyakran hangoztatta, hogy a „békés többség” otthon maradt, ezért nem kell reagálni a tüntetők követeléseire.
A „békés többség” pedig most is otthon maradt. A két tábor együttesen kb. ötezer embert tudott mozgósítani. El tudja képzelni bárki is, hogy ha bármelyikőjüknek igaza lenne, ennyi ember mozdulna meg?
Úgyhogy én egyáltalán nem láttam egyik oldal győzelmét sem. Szánalmas vereséget szenvedte mindannyian.