„A Viktoron tényleg felb...tam az agyamat, tehát azon, hogy érted, hogy éreztem két hete is, hogy gyakorlatilag mindent rám akar kenni” (…) „És még meg vannak sértődve, hogy védekezek és alkudni akarok. Érted. Én meg nem is értem, én a Viktornak elmondtam, hogy b...d meg, neked négymilliárdod volt.” (…) „Viktor nem érti, hogy ez egy pénzből és erőből működtetett rendszer” (…) „Én elmondtam, hogy bele fog ebbe bukni, ha bele akar ebbe nyúlni.”.(…) Úgy érzem, hogy Viktornak üldözési, vagy ilyen küldetéstudata van. És ez betegség. Tehát nagyon súlyos betegségnek tekinteném. Tényleg azt hiszi, hogy mindenki más hülye, korrupt, disznó állat, rajta kívül.” (…) „Mert tudod most, mintha mindenki azt olvasná a fejemre, amit tavaly nem. Mert hát ők adták. Tehát mi itt az erkölcsi alkudozás? .... nem pisztoly lett a fejükhöz tartva”.
Képzeljük el, hogy az alábbi szövegfoszlányok nyilvánosságra kerülnek. Képzeljük el, hogy mindez Szijjártó Péter szájából hangzik el, amint éppen ki- és lehallgatják, felveszik beszélgetését. Mi történne?
A kereskedelmi tévék híradói ezzel nyitnának: „VIKTORNAK ÜLDÖZÉSI MÁNIÁJA VAN!”, „VIKTOR SÚLYOS BETEGSÉGBEN SZENVED!”, „KI AZ A TITIOKZATOS VIKTOR?” A közszolgálati szintén főcímben foglalkozna az üggyel, mérsékeltebb hangnemben: „A Fidesz elnöke ellen nyilatkozott egy rögzített beszélgetésen a párt szóvivője!” Az Este műsorvezetői meghívnának egy közismerten független szakembert, pl. Síklaki Istvánt, aki óvatosan ugyan, de kifejtené, hogy hát igen, a Viktor, most már tagadhatatlan, sajnáljuk, nagy tehetség – volt –, de bizony ami igaz, az igaz… Az ATV-n rendkívüli adással jelentkezne a Sajtóklub, Avar János és társai igazolva látnák eddigi véleményüket: mi kérem ezt mondjuk évek óta, s reméljük, most már a közvélemény számára is világos, hogy ilyen emberre bűn lenne az ország vezetését bízni. Másnap a politológusok szétfeszítenék a stúdiókat, mérlegelnék, mekkora százalékos esélye van így a Fidesznek a hatalomra jutásra, Török Gábor kifejtené, hogy ő nem jós, így jelenleg egyforma esélyt ad annak is, hogy Viktor lemond, de annak is, hogy így is nyerni fognak. Az újságok nagy része előhalászna egy olyan elkapott fényképet, amelyen Viktor torz mosolyra húzza a száját, sátánian nevet, grimaszol, a kép fölött nagybetűs felirat: Egy beteg ember… (Népszava: Egy beteg elme…) A Heti Hetesben ez lenne a fő téma, a humor nagyágyúja, Farkasházy elővezetné élete legnagyobb poénját: „Jól nézünk Viki!”
Jós nem vagyok én sem, de aligha tévedek nagyot, hogy mindez így történne, s válság ide vagy oda, a sajtó jelentős része nagy ívben letojná az forint / euró árfolyamot, a BUX-indexet, hetekig az tartana izgalomban mindenkit: Na de ki az a Viktor?
Most csend van. Nagy-nagy lapítás. Én azért a viccbeli buta maci szerepét eljátszva mégis megkérdezem: Melyik Feri? (Nem írjuk be a kommentekben az okos nyúl válaszát, értve vagyok?!)
