Csákabonyi Balázs, az MSZP szakpolitikusa nekiállt kihúzogatni azokat az ékeket, amelyeket Orbán Viktor vert bele a szocialisták és a nyugdíjasok közé, megbontva a megbonthatatlant. Nyílt levelet tett közé, új epitheton ornanst ragasztva a Fidesz politikusára: Orbán, az ékverő.
Mivel Csákabonyi úr politikus, így megszólalásának igazságtartalma erősen tendál a nulla felé, ezért érdemes kissé lerövidítve, a valódi szándékokat viszont nem homályban hagyva átfogalmazni írását. Ez nagyjából így hangzana:
Tisztelt Elnök Úr! Egyszerre vagyok az MSZP választási sikeréért aggódó politikus, és mint ilyen, a válságkezelő kormány programját fogcsikorgatva támogató honatya, valamint a nyugdíjasok szavazatát begyűjteni akaró szakpolitikus.
2002-ben győzelmünket igen jelentős részben nyugdíjas szavazatok megvásárlásával szereztük meg. Meghirdettük a 13. havi nyugdíjat, be is vezettük, s hiába mondják egyes, politikához nem értő tekintélyek, „aljas, gonosz lépésnek” mindezt (Hamecz István), a siker bennünket igazol: győztünk, más meg nem számít. Ugyancsak nagy összegeket fordítottunk az Ön által a nyugdíjasoktól „ellopott” pénzek visszafizetésére (átlagosan személyenként 19000 forintot), volt olyan képviselőnk, aki 2002-ben a kampány során csekket küldött a nyugdíjasoknak, bizonyítva, hogy hatalomra jutásunk után azt be fogjuk váltani. Nem cifrázom tovább: jó pénzért szavazatokat vásároltunk, természetesen tisztességesen és törvényesen.
Sajnos időseink feledékenyek, hajlamosak elfelejteni, hogy volt néhány jó évük más pénzén, s most, hogy visszavontuk a 13. havit, úgy tesznek, mintha semmit sem köszönhetnének nekünk. Nem szép dolog Öntől, hogy erre a feledékenységre épít, és magához akarja édesgetni a mi nyugdíjasainkat! Akkor kik fognak ránk szavazni? Erre nem gondolt?
Elnök Úr! Tudom, hogy veszteni fogunk, de ezt igazán nem várhatja, hogy nyíltan bevalljam! Szeretném, ha a nyilvánosság előtt elmondaná Ön, hogy milyen tortúrának kívánja alávetni a nyugdíjasokat, lehetőleg válogatott kínzásokat említsen, hogy minél többen forduljanak vissza hozzánk! Muszáj valahogy elrettenteni Öntől szavazóinkat, ezért írom ezt a levelet. Kicsit még hablatyolok hozzá, cifrázom a dolgot, hogy ne legyen mindez annyira feltűnő, de a lényeg mégiscsak az, hogy egyetlen reményünk a nyugdíjasokban van. Az antifasiszta harc kérlelhetetlen elkötelezettjei nincsenek elegen, akik pedig vannak, azok megoszlanak köztünk és más pártok között: csak a nyugdíjasainkra számíthatunk!
Elnök Úr! Értse meg, ezért kellett megírnom ezt a levelet, mert hát – magunk közt maradjon - a nyugdíjasok annyira azért nem érdekelnek, hogy egy következetes gazdaságpolitikát kényszerítettem volna ki, amellyel hosszabb távon a nyugdíjasok is jobban jártak volna. Engem a párt érdekel, a párttal tűzön-vízen át.
* * *
Természetesen ez fiktív levél nem teszi meg nem történtté a Fidesz 14. havi nyugdíjígéretének bűnét.
