
A startpisztoly eldördült.
A startpisztoly eldördült.
Na és akkor itt van ez a legújabb ötlet. Hogyan gondolkodna egy átlagember a hír hallatán: „A segélyezettek jelentős része roma. Az otthonteremtési kedvezmény (ismertebb nevén szocpol.) tovább erősítené a körükben azt a szemléletmódot, hogy a gyerekekből éljenek (nem pedig a gyerekekért). A kormány a romákat hozza előnyösebb helyzetbe minden téren, ezért a romákat utálni kell.” Nagyjából ez lenne az intézkedés társadalompszichológiai hatása. Hogy aztán tudatosan tereli-e az indulatokat a kormány, vagy csak egyszerűen balfaszkodnak, azt én nem tudom eldönteni. Egy biztos: nem azokat kell utálni, akik a lehetőségekkel élnek, hanem azokat, akik e lehetőségeket ily módon biztosítják.
A politológusok nagyrészt egyetértenek abban, hogy a miniszterelnök legújabb javaslata (kisebb parlament, listás szavazás) leginkább azt a célt szolgálta, hogy ily módon akadályozza meg a legnagyobb ellenzéki párt esetleges kétharmados győzelmét. Mármint ha a Fidesz bekapta volna a csalit. A javaslat látszólag még él, valójában eleve halva született.
A szakemberek azt is elmondták, hogy a választási rendszernek nem az a fő kérdése, hogy hány fős a parlament, hanem hogy milyen szisztéma alapján választanak, mert ez az, ami az eredményt jelentősen befolyásolja. Konkrét számítást még nem láttunk, éppen ezért mutatok egy emelt szintű érettségi feladatot, ami jól jelzi, hogyan torzíthatják a tényleges választási eredményeket az eltérő választási rendszerek. (A feladat Száray Miklós: A kétszintű történelem érettségi nagykönyve c. kiadványából való.)
Elemezze az adatsor segítségével, hogyan befolyásolják a választási rendszerek a választási eredményeket!
Kanada általános választásainak 2004-es eredményei:
Pártok: Liberálisok, Konzervatívok, NDP (szociáldemokrata jellegű párt), Québeci Blokk (a tartományban élő francia kanadaiak pártja), Zöldek (környezetvédők)
Parlament 308 mandátum
A) Egyfordulós, egyéni körzetes (jelenlegi) rendszer eredményei:
Liberálisok: 135 mandátum
Konzervatívok: 99 mandátum
Québeci Blokk: 54 mandátum
NDP: 19 mandátum
Egyéb (egyéni párton kívüli): 1 mandátum
B) Egyfordulós, csak listás, ötszázalékos küszöbbel rendelkező rendszer eredményei (elképzelt):
Szavazott 13 749 071 fő; egy mandátum kb. 44 ezer szavazat, de a küszöb miatt az 5% feletti pártok eredményeit 41 ezerrel kell osztani.
Liberálisok: 4 948 008 szavazat -121 mandátum
Konzervatívok: 3 992 203 szavazat - 96 mandátum
Québeci Blokk: 1 669 978 szavazat - 40 mandátum
NDP: 2 144 475 szavazat - 51 mandátum
Zöldek: 580 322 szavazat - 0 mandátum
Egyéb: 0 mandátum
C) Egyfordulós, küszöb nélküli listás rendszer eredményei (elképzelt):
Liberálisok: 114 mandátum
Konzervatívok: 93 mandátum
Québeci Blokk: 38 mandátum
NDP: 49 mandátum
Zöldek: 14 mandátum
Megoldás:
A vizsgázó megállapítja, hogy az adatsorban ugyanazon eredmények eltérő választási szisztéma esetén merőben más mandátumeloszláshoz vezethetnek.
A vizsgázó felismeri, hogy az egyéni körzetek kedveznek a regionális, illetve nagy pártoknak. Felismeri, hogy a küszöb természetesen nem kedvező a kis pártoknak, ugyanakkor a listás rendszer a speciális érdekeket képviselő (rétegpártok, programpártok) pártoknak kedvez, mivel szétszórtan elhelyezkedő szavazótáboruk csak így érvényesítheti erejét. Ugyanis az egyéni körzetben nem tudnának többséget elérni. A vizsgázó felismeri, hogy egyéni, pártoktól független jelölt csak az egyéni körzetes rendszerben tud bejutni a parlamentbe. (Kiemelések tőlem.)
Lehet, hogy a minisztert kellene valahová áthelyezni?